Klárit bajba sodorta munkájának a megérdemelt gyümölcse. A középkorú hölgy kereskedelmi igazgató egy multinál, és ehhez a tisztséghez céges autó jár korlátlan használattal. Fél éve cserélték le a lépcsős hátú Focusát egy új Superb kombira, ami már az első pillanattól nem tetszett neki. Mármint a puttonya. „Nem érzem a hátulját, nem tudok rendesen tolatni vele” – mondogatta a flottamenedzsernek, aki egy „majd megszokod” félmosollyal elintézte. A vállalatnak mind az öt direktora ugyanazt a Škoda-modellt kapta, azonosan fehér színben.
Teltek-múltak a hónapok, és továbbra is kissé idegenül érezte magát a korábbinál terebélyesebb autóban, de az első hetek bizonytalankodásainál azért már bátrabban belefogott egy-egy tolatós manőverbe. Aztán egy szombat délelőtti piacozáskor nagy baj keletkezett a megzavart tolatásból.
Szűk utcában, rengeteg gyalogos között, hátrafelé haladva, kanyarodás közben…
Klári és kamasz fia kedvelt hétvégi elfoglaltsága volt szombat délelőttönként piacra járni. Tulajdonképpen gyalog is elmehettek volna az otthonuktól nagyjából 500 méterre lévő árusokhoz, ám rendre itt vásároltak be a következő hétre zöldségeket, húsokat, sajtokat, péksüteményt. Kellett a Superb hátulja az 5-6 telepakolt szatyorhoz.
Imádták a piac hétvégi hangulatát, viszont utálták a szabad parkolók állandó keresgélését. Számos autós társukkal egyetemben azon a szombat délelőttön is vadászták a felszabaduló helyeket, lassan, komótosan gurultak a zsúfolt, mindkét oldalt járművekkel szegélyezett egyirányú utcában. Körülöttük gyalogos vásárlók sétálgattak, családok ugrándozó gyerekeket csitítgattak, a nyugdíjasok gurulós bevásárlókocsikat tologattak.
„Állj, meg, állj, állj! Ezek elmennek” – csattant fel Zsombor fia az anyósülésben, amikor meglátta a jobb oldali tükörben, hogy mögöttük olyan 4-5 méterrel indexelni kezdett egy parkoló autó. És valóban: némi manőverezés után a piros Suzuki kigurult az első ránézésre szűkös helyről, és elsurrant mellettük, mire Klári gyorsan hátramenetbe kapcsolta a váltókart. Látta, hogy keserves parkolás lesz, rövidke volt a hely ekkora autónak. De talán mégis befér.
Igen óvatosan, minden mozdulatot kétszer meggondolva kezdett tolatni jobbra, hátra, amikor hirtelen egy cifra ruhás futó ugrott le a járdáról, éppen a szabad parkolóhely közepe táján.
Ijedtében lecsúszott Klári lába a fékpedálról. Rá a gázra
Önmagában nehézkes feladat volt a Swiftnek még ideális, de a Superbnek már éppen hogy csak elégséges helyre beállni egy olyan sofőrnek, aki nem is komfortos a nagy kombival való parkoláskor. Erre teljesen váratlanul még le is ugrott mögé egy kocogó.
Klári meglátta a srácot, nagyon megijedt, reflexből átkapta a lábát a fékre, de csak félig: amint taposni kezdte a pedál jobb szélét, lecsúszott róla a cipője, vissza a gázra. Az addig végtelenül lassan araszolgató kombi megállás helyett hirtelen ugrott egyet hátra, és a jármű bal fara telibe kapta a lendületből érkező Robit. A 22 éves egyetemistát azonnal nekicsapta a mögöttük parkoló személyautó orrának.
Kapkodva csak megállt a Škoda, Klári és a fia is kiugrottak belőle, hátraléptek a földön jajgató Robihoz. „Mit tettél velem, te hülye ribanc?!” – mordult a nőre gondolkodás nélkül a diák, miután a kifordult térdét tapogatta. Az amatőr futó élete első félmaratonjára készült egy baráti társaság tagjaként, amiről ebben a pillanatban maradt le, odalett fél év kemény edzése. Klári azonnal elsírta magát, jajveszékelve próbált segíteni, és vagy tucatszor bocsánatot kért. Robi gyorsan hangnemet váltott, és bár iszonyúan fájt a lába meg a dereka, ő is bocsánatot kért az előző mondatáért.
Rögvest kisebb csődület kerekedett mellettük, szerencsére a kerületi gyerekorvos hölgy is gyorsan ott termett a piacról, aki megfelelő pozícióba ültette Robit. Ő hívta ki a mentőket is, akiknek szakszerű tájékoztatást adott a szabad szemmel látható sérülésekről, meg arról, hogy mi mindent fájlal a sérült.
Illusztráció (Getty Images)
Döntött a bíróság, de ezzel nem lett vége az ügynek
Hamarosan egyértelművé vált a mentőben, Robi nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett a térdén és a medencecsontján. A rendőrségi helyszínelést nyomozás követte, féltucatnyi szemtanúja volt az esetnek. Meghallgatták a hetekig fekvőgipszben vegetáló Robit is, Klárit többször, valamint a fiát. Végül az ügyészség vádat emelt a járművezető ellen.
A szakértői vélemények szerint Klári megfelelő sebességgel, tolatva végezte a parkolást, amiben valamennyire – a tükröt nézve – még a fia is segédkezett. A Superb 0,8-1,5 méteres féktávján belül lépett, vagy inkább szaladt be az úttestre Robi, aki ezzel benne volt abban a 1,5 méterben, amennyit megugrott az autó a vezető bakija miatt.
Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki a hölgyet közúti baleset gondatlan okozásának vétségében (Btk. 187. § (1) bekezdés), ami mellett felrótták neki a KRESZ 33. § (1) és (3) bekezdésének megszegését is. Az ítélet indoklása szerint Klári „nem fordított kellő figyelmet a járdán közlekedő gyalogosokra, és nem vett igénybe segítséget” a parkoláskor. Az említett KRESZ-pont ugyanis előírja: „Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.”
Márpedig éppen olyan helyen tolatott Klári, ahol rengeteg gyalogos bóklászik rendszeresen, ráadásul ott ült mellette a kamasz fia, aki éppenséggel kiszállhatott volna, és irányíthatta volna őt. Minden bizonnyal a kocogót is észrevette volna Zsombor.
Mindezek miatt a bíróság bűnösnek mondta ki a nőt, igaz – kívülről nézve –, talán a legenyhébb büntetést szabta ki rá: 200 ezer forint befizetését. A jogsiját is megtarthatta.
Illusztráció (Gettyimages)
Nem hagyta ennyiben a vádlott és ügyvédje
Klárit a Vezess hozzá forduló olvasóinak rendre jogi tanácsot adó Janklovics Ádám képviselte az ügyben, és a védencével egyetértésben fellebbezett az első fokú ítélet ellen. Indokuk annyi volt, hogy a hölgy megfelelő sebességgel, kimondottan óvatosan és figyelmesen parkolt, amiben a fia is segítette a jobb oldali tükröt figyelve. Ráadásul – és ez nagyon fontos volt szerintük – a futó váratlanul szaladt be az autó mögé a járdáról. Azt persze elismerte a vádlott, hogy a piac szomszédsága miatt ebben az utcában minden autósnak számítani kell az össze-vissza bóklászó gyalogosokra. Zebra pedig nincs a közelben.
Részben eredménnyel járt a közlekedési ügyekre szakosodott védő akciója, a másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokú ítéletet: mindössze egy év próbára bocsátás lett az újabb ítélet.
Ez a bíróság már rögzítette, hogy „a terhelt részéről észlelési, cselekvési késedelem nem mutatható ki, a gyalogos a személygépkocsi tolató sebességének féktávolságán belül lépett szaladva az úttestre. A terhelt a veszélyhelyzetet késedelem nélkül felismerte, azt azonban (a terhére nem róható) vezetéstechnikai hibával reagálta le: a fékről lecsúszott lábával a gázpedálra lépett.”
Ugyanakkor a másodfokú ítélet „a vádlott terhére felróhatónak találta a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak megszegését”. Eszerint úgy kell a járművezetőnek „közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”.
Még itt sem lett vége az ügynek
Klári védője nem hagyta annyiban, felülvizsgálati indítványt nyújtott be a jogerős ügydöntő határozat ellen. Védence felmentését kérte, vitatta, hogy a balesethez vezető okfolyamatot Klári szabályszegő magatartása indította el, sokkal inkább Robi váratlan „beszaladása” az óvatosan parkoló autó mögé.
Sikerrel járt, az ügy lezárásaként a Kúria felmentette Klárit közúti baleset okozásának vétsége alól.
