Drámaian megnőtt a személyautó-állomány öt év alatt

Ugye, mindenki emlékszik az egy hónappal ezelőtti állapotokra az utakról? Egymásba érő dugók, elkeseredett parkolóhely-keresés és lebilincselt járművek ezerszámra Budapesten, sűrű forgalom és szomorú rekordokat döntögető rengeteg baleset a vidéki főutakon. Mindenki érezte, hogy kezd megtelni az ország. A Vezess beleásta magát a magyarországi járműállomány adatbázisába, amiből számos érdekesség kiderült, főként a KSH nemrég publikált legfrissebb adataiból (2019 év végi statisztikák).

Először is az, hogy 4 625 398 gépjármű rendelkezik jelenleg érvényes műszaki vizsgával Magyarországon, és mivel Európa közepén fekvő tranzitország vagyunk, ehhez jön napi szinten több tízezer kisebb-nagyobb méretű és műszaki állapotú átvonuló. Vendégmunkásokkal dugig tömött személyautók és kisbuszok, használt roncsokat „németből” éves szinten közel milliós mennyiségben keletre fuvarozó nepperek nem ritkán horrorkaravánokkal (csak Romániába 2019-ben félmillió használt személyautó került), és kamionok kamionok hátán a szélrózsa minden irányából.

Számunkra a legfontosabb a saját flottánk mérete és minősége, szétbontva a bő 4,6 milliós darabszámot járműnemenként így oszlik szét a magyar rendszámos állomány.

Húsz évre visszamenőleg ismerjük a különféle gépjármű-típusok mennyiségének változását, darabra messze a személyautók száma emelkedett meg leginkább. Másfél évtizednyi nagyjából egyenletes, de nem túl látványos gyarapodást követően (2005=2,88 millió, 2015=3,19 millió) az elmúlt öt évben brutálissá vált a növekedés, 615 ezer új belépő jelent meg idehaza (+19,2 százalék).

Cikkünkben mostantól csak ezzel az időszakkal, és kizárólag a személyautókkal foglalkozunk. Megnézzük, a márkák és a megyék közül melyek húzták égbe a grafikonokat, majd életkor szerint a kevésbé örömteli változásokat.

Összeállításunkban csak az érdemi mennyiséggel, vagyis a jelenleg minimum 50 ezer darabból álló flottával rendelkező 22 legnépszerűbb márkával foglalkozunk

Milyen márkáknak nőtt leginkább az állománya?

Először is rögzítsük, hogy két forrásból táplálkozik az útjainkon közlekedő személyautó-flotta: az újonnan forgalomba állított, és a használtan külföldről behozott kocsik növelik, a balesetben totálkárosra tört és a vénségük miatt a forgalomból végleg kivont példányok csökkentik a létszámot.

Sokat írtunk az újautó-piac sztárjairól (újabban ismét a Suzukik) és a nyugati szürkeimportot üzemeltető nepperek kedvenceiről (az Opel és a Ford pörög most), de mielőtt sokak meglepetésére eláruljuk, hogy velük szemben melyik márkának nőtt meg a leginkább a száma az elmúlt öt esztendőben, nézzünk meg egy ennél is nehezebben megtippelhető toplistát. Azt, hogy százalékosan melyik tíz márka darabszáma duzzadt fel legnagyobb mértékben a 2014-es önmagához képest.

A rendszerváltás előtt  egyfajta fogalomnak számító román Daciák mennyisége 2010-ig csökkent, majd a Renault által újjáélesztett változatokkal évtizede növekszik, ez a speciális sztori kellett a legnagyobb százalékos növekedéshez. Más történetet írnak a dél-koreai testvérmárkák. Miközben Daciából csak a vadiújak növelik a létszámot, a szürkeimportnak és az újautó-piacnak is egyre népszerűbb és erősebb szereplője a Kia-Hyundai páros: jó minőséget adnak normális áron, amit 8-12 évesen is szívesen behozatnak nyugatról a megrendelők.

Tavaly az újautó-értékesítések egyik húzómodellje volt a Kia Ceed, az importautók listáján a legnagyobbat a Hyundai i20 lépett előre

Ez a lista azt is szépen megmutatja, mire vágynak olyannyira sokan: német prémiumra. Az újonnan átlag felett magasodó árcédulák sokak számára sajnos csak használt autók szélvédője alatt válnak elérhetővé, a trió modelljei rendre top tízesek a szürkeimportban.

Éppenséggel betűzhetnénk egy táblázatot a csökkenő létszámot mutató márkákról is, amely elsősorban a régen leállt gyártású egykori KGST-termékeket sorolná (pl. Trabant, mínusz 50 százalék öt év alatt, 20 ezerről 10 ezerre), és sajnálatos módon már nem létező nyugati brandeket (pl. Rover, mínusz 36 százalék, 7200-ról 5300-ra).

Érdekesebb ennél a jelenleg is aktívan fejlesztő, és vadonatúj termékeit élő kereskedőhálózatban áruló azon autógyártó, amelynek a személyautó-állománya százalékosan szinte nem is növekedett a mögöttünk álló évtized második felében. Ilyen pl. a Fiat, amelynek személyautóiból és kishaszonjárműveiből még egyetlen százalékkal sincs több most, mint öt éve (126 845 vs. 127 118).

Nézzük meg ezek után, hogy darabszámban melyik tíz márka flottája hízott meg a legszebben a mögöttünk álló esztendőkben.

Talán meglepő a Suzuki hiánya (éppen hogy, mert 11. ezen a listán), ennek magyarázata, hogy használtan nem érkeznek az országba, csak az újautó-értékesítésekben tündökölnek. A Toyota, a Ford és az Opel mindkét listán rendre az élmezőny stabil szereplője.

Melyik öt megyében állt forgalomba a legtöbb új és használt autó? Nem ott, rosszul tippelt!

A pincéből indult ugyan, de az elmúlt években kétségkívül határozottan emelkedett a nettó átlagkereset hazánkban, ami az ország legszegényebb térségeiben markánsan gyarapította a forgalomba lépő személyautók számát. Sajnos arra vonatkozóan nincsenek hivatalos, állami adataink, hogy a szalonok által újonnan értékesített, null kilométeres szépségek, avagy a nyugaton levetett, majd hazatrélerezett vén prémiumok álltak jellemzően forgalomba mondjuk az ország kevésbé tehetős régióiban, de van kapaszkodónk.

„Látjuk a Datahouse-nál, hogy melyik autót hol helyezik forgalomba. Például az idős 3-as BMW-k legnagyobbrészt Kelet-Magyarországra, északkeletre és az Alföldre mennek” – nyilatkozta pár hónapja a Vezessnek Róbert Gábor, a járműipari statisztikákat és elemzéseket készítő nemzetközi cég magyarországi kereskedelmi igazgatója.

Százalékos növekedés szerint íme az első hat megye, és Budapest.

Az ország három legszegényebb megyéje ott van az első hatban, ráadásul közülük egyben, Nógrádban növekedett százalékosan leginkább a személyautók forgalomba állítása. Még akkor sem vonnánk le ebből semmilyen következtetést a szociológusok helyett, ha valóban ott van ellenpéldának az ország nyugati, tehetősebb része, amelynek három megyéjében volt ugyanebben az öt évben a legszerényebb gyarapodás: Vasban, Zalában és Győr-Moson-Sopronban.

Használt autók tréleren, Nógrád irányába, az M2-esen

Hogyan változott a négykerekűek átlagos életkora?

615 ezer újonnan felrendszámozott személyautó az elmúlt öt évben jelentős lehetőség lett volna a sajnálatosan elöregedett hazai járműpark érdemi megfiatalítására. Jót tett volna az ország és főleg Budapest levegőjének (hiszen minél fiatalabb egy jármű, jellemzően annál tisztább), és a baleseti statisztikáknak is (hiszen minél fiatalabb egy jármű, jellemzően annál biztonságosabb).

Mivel a szakmai szervezetek lobbizása és a tengernyi újságcikk nem hatotta meg a jogalkotókat, a kormányzat továbbra is korlát nélkül engedi az országba ömleni a tengernyi roncsot. Vagyis ez a 615 ezer új belépő az útjainkra egyértelműen elmulasztott lehetőségnek tekinthető, ez a 615 ezer autó összességében sajnos nemhogy fiatalított volna, ellenkezőleg, még tovább öregítette a járműállományunk egészét.

Elszomorító látni, hogy 2007-ben volt a legfiatalabb a magyarországi járműpark, azaz 13 esztendővel ezelőtt. Addig évről évre fiatalodott az állomány, ezzel szemben lassan bő másfél évtizede megállás nélkül romlik a helyzet, és egyre magasabb az átlagos életkor.

Elég ránézni a tavaly statisztikákra. A 2019-ben használtan nyugatról betrélerezett személyautók 38 százalékának az életkora 11-15 év közötti volt, 22 százaléka pedig 16 évnél is idősebb. Itt tartunk.

(Nyitóképünk forrása: MTI/Lakatos Péter)

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…