A buszsofőrök okozzák a legtöbb balesetet

Darabra nyilvánvalóan a személyautósok okozták a legtöbb személyi sérüléses balesetet 2019-ben, összesen 11 052 alkalommal kellett az ő hibájuk után mentőt hívni az útjainkra tavaly. Egyszerű oka van az elsőségnek: ebből a járműtípusból fut messze a legtöbb nálunk, bő 3,8 millió.

Az igazán érdekes lista akkor tárul elénk, ha elosztjuk a KSH fenti darabszámait az ORFK-nak azzal a statisztikájával, amely a balesetek okozóit sorolja járműtípusonként.

Ebből – meglepetésre – kiderül, hogy tavaly az autóbuszok hivatásos sofőrjei okozták a legtöbb sérüléses balesetet, még egyszer hangsúlyozzuk, a járműveik számához képest. Valószínűleg sokan a személyautós/motoros páros valamelyikére tippeltek volna, ezúton kérünk elnézést a feltételezésért. A száraz adatok mást mutatnak, ugyanis

• kétszer akkora arányban okoztak balesetet a buszsofőrök a motorosoknál,
• és négyszer akkora arányban, mint a személyautósok.

Nézzük meg a pontos számokat!

Nem tudjuk az okokat, óvatosan bánnánk az elemzéssel is, talán senki nem vet ránk követ, ha leírjuk, nagyrészt profibb és óvatosabb közlekedők a buszsofőrök az átlag személyautósnál. Ugyanakkor sokkal nehezebb a dolguk a nagyvárosokban, főként Budapesten, ahol jóval több manővert hajtanak végre, mint mondjuk a szintén hivatásos kamionsofőrök, akik csak átutazók. Ha busz ütközik, nagyobb eséllyel van sérült is, mert jellemzően biztonsági öv nélkül ücsörögnek rajta az utasok (vagy éppen állnak), és olykor a műszaki állapotuk is kifogásolható. 

A motorosok előkelő helye a feketedobogón már kevésbé meglepő, ha őszinték akarunk lenni, persze, tisztelet a KRESZ minden passzusát szigorúan betartóknak. Nemrég mesélte a Vezess ügyvédje, hogy megnőtt a praxisában az extrém módon száguldozó motorosok ügyeinek a száma, és ha feltennénk a kérdést a személyautósoknak, hogy ők előznek meg rendre több nagymotort a vidéki útjaikon nagy svunggal, avagy fordított a helyzet, sanszosan megtippelhető, hogy melyik válaszból lenne több.

Ráadásul tovább árnyalná a fenti táblázatot, ha figyelembe vennénk, hogy a kétkerekűek szezonja tavasztól őszig tart, azaz minden más járműtípusnál kevesebbet fut egy-egy nagymotor az év 12 hónapját nézve. Velük szemben egy átlagos busz vagy kamion sokkal több kilométert tesz meg, a mezei személyautóknál is jóval többet. Nyilván ez is benne van a buszosok nem túl büszke első helyében.

Sajnos nem tudunk arányszámot írni a kerékpárosok és a gyalogosok esetén, hiába ismerjük pontosan, hogy melyik csoport, mennyi súlyos balesetnek volt az okozója tavaly: 1639 és 822 ilyen ügyet jegyez a rendőrség 2019-ből, ám hiányzik a művelethez a másik számpár.

A képen látható buszbalesetről a nyomozás lezárulta után közölte a rendőrség, hogy műszaki hiba és szabálytalanság okozta a bajt (Fotó: MTI, Donka Péter)

Fejre állás, árokba borulás, szilárd tárgynak ütközés és a többi

Forduljunk az okozók után egy másik érdekes statisztika irányába, nemrég tette közzé a KSH a személysérüléses közlekedési balesetek természete szerinti számsort. Az ORFK évről évre a gyorshajtást nevezi meg első számú problémának a hazai utakon, velük szemben a statisztikai hivatal másként kategorizálja az ügyeket, arról vannak érdekes számsoraik, hogy konkrétan mi történik az egyes baleseteknél, ráadásul hónapokra bontva, évekre visszamenőleg. Természetesen itt is sok esetben a nem megfelelően megválasztott sebesség okozhatja a balesetet.

Öt fő kategóriába sorolják a sérüléssel járó ügyeket, tehát a kisebb ütközések és koccanások nincsenek benne a tavalyi 16 627 balesetben, amelyet kategorizáltak. Csak a súlyosabb ügyekkel foglalkoztak, így alakult a sorrend (mindenhol az ő megnevezéseiket használjuk):

1. Haladó járművek ütközése – messze ebből történt a legtöbb, 9329 esetszámmal kiemelkedően első a kategória, amely apró növekedést mutat a 2018-as számhoz képest (plusz 45).
2. Felborulás, a pálya elhagyása, farolás – 2713 volt tavaly, meglehetősen sok az év minden egyes napjára jutó 7-8 eset. Még akkor is, ha valamelyest csökkent a két évvel korábbihoz képest, messziről aligha látható a mínusz 183 árokba fordulás, fejre állás.
3. Gyalogos elütése – 2448 sajnálatos alkalommal történt ilyen, szerencsére 49-cel kevesebbszer, mint 2018-ban.
4. Szilárd tárgynak ütközés – 610-szer fordult elő. Itt már közelíti a 10 százalékot a csökkenés (mínusz 47 baleset).
5. Álló járműnek ütközés – fontos hangsúlyozni, hogy mind a 395 eset (mínusz 25 2018-hoz nézve) személysérüléssel járt, ami 8 napnál hosszabb gyógyulási időt jelent. A koccanás után orrvérzést okozó légzsákkinyílás még nem ez a kategória.
6. Végül létezik az egyéb baleset nevű hasáb az Excelben – 1132 darabot jegyez a KSH tavalyra, ami 27 balesetes csökkenés.

Összességében minimális mértékben, 323 tragédiával mérséklődött a személysérüléses balesetek száma országosan, éves szinten.

A sofőr szerint elromlott a fék, szándékosan hajtott fának a Mátrában (Fotó: police.hu)

Mikor történik a legtöbb baleset?

Egyre később az évben – ezt a tendenciát mutatja a mögöttünk álló fél évtized. 2015-ben és 2016-ban még júliusban hívtak a legtöbbször mentőt az utakra, 2017-ben és 2018-ban már augusztusban. Magyarázatként talán a szabadságolások szolgálnak, nyaranként azok az átlagautósok is nagyobb távokat vezetnek, ráadásul a családdal, gyerekekkel terhelve, akik évközben jellemzően csak rövidebb utakon használják az autójukat, mondjuk munkába, bevásárláshoz.

Megtöri a fenti sort a 2019-es év, amikor is októberben került be a legtöbb személyi sérüléses baleset a statisztikákba, igaz, augusztusban a második legtöbb.

Na és vajon melyik hónap nevezhető a legbiztonságosabbnak? Február, január, január, február majd február hozta az elmúlt öt évben a legkevesebb balesetet. Valószínűleg lenne némi összefüggés, ha utánanéznénk az adott hónapok időjárásának, a budapesti reggelek forgalmán egyértelműen látszik, hogy aznap esik-e valami, avagy napsütés társul a téli hőmérséklethez.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…