Szeretett nagymamája nyolcvanadik születésnapjának ünneplésére készült Dani egy napsütéses szerda délután. A menyasszonyával autóztak a megyeszékhely kertvárosias szélén lévő családi házhoz, az anyósülésben utazó Emma ölében fogta a nagyi örök kedvencének számító emeletes csokitortát. A rendelésre készült finomság épsége érdekében a harmincas informatikus óvatosan vezetett, de azért lendületesen, a település szélén engedett 70 km/órás maximumhoz közel – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti története.
Teljesen váratlanul
A frissen diplomázott Emma állásinterjúkra járt azokban a hetekben, két nagyon különböző munkahelytől konkrét ajánlatot is kapott, éppen ezekről beszélgettek út közben a vőlegényével. Nagyon nem értettek egyet. Daninak a bérelt lakásukhoz közeli cégközpontban végzendő munka tetszett volna, míg a huszonéves lánynak a szomszéd kisvárosból kapott ajánlat, amely több túlórát ígért, ráadásul párja autójával kellett volna bejárni minden egyes nap.
Dani szinte a számítógépeivel egy szinten szerette tízéves Audi kabrióját. Jól megvoltak Emmával, tulajdonképpen csak egyetlen érzékeny téma akadt közöttük, ami olykor vitát szült, mégpedig az autó. Pontosabban a vőlegény költekezése: nagyobb alufelni, drága gumi, méretre készített, piros üléshuzat, mindig akadt valami, amire az informatikus költeni akart. Emma szerint csak a kocsi miatt ellenezte Dani a távolabbi munkát, hiszen ő járt volna vele egész héten. Már majdnem összeszólalkoztak, amikor hirtelen bekanyarodott eléjük egy kerékpáros.
A város egyik legforgalmasabb, nyílegyenes útján meglehetősen erős a kerékpáros forgalom, külön út nincs nekik, a sáv szélén tekernek, ki milyen tempóban. Sándor a közeli gyárba bringázott, a délutáni műszakba volt beosztva azon a héten. Szeretett kerékpárral melóba járni, átmozgatta mindenét, és nem került pénzbe, ami szintén szempont volt, bár helyi viszonyok között nem keresett rosszul kisfőnökként.
Tavasztól őszig így járt heti öt nap munkába, ismerte már az út összes repedését, de hogy a rutin ellenére miért következhetett be a tragédia, örök rejtély marad. A balesetet követő szakértői vizsgálatok szerint Daniék olyan 65-70 km/órás sebességgel haladtak egyenesen, amikor teljesen váratlanul bekanyarodott eléjük az út jobb szélén, velük azonos irányba kerékpározó Sándor. Látótávolságban volt már a gyára, nyilvánvalóan az út közepén nyíló, balra kanyarodó külön sávba akart betérni, ahogy évek óta több száz munkanapon.
Dani beletaposott a fékbe, és a kormányt is rögtön balra húzta, de elkapta a bringa első kerekét. Sándor nekicsapódott az Emma előtti a-oszlopnak. Ugyan viselt sisakot, de súlyos sérüléseket szenvedett. Gyalogos nem nagyon járt a város szélének ezen a részén, de több autós és kerékpáros azonnal megállt a gázolás után segíteni. Gyorsan kiérkeztek a mentők, de már a kórház felé vezető úton Sándor életéért küzdöttek, sajnos sikertelenül.
Illusztráció (GettyImages)
Az ügyészség vádja az autós ellen: halálos közúti baleset gondatlan okozása
Teljes útzár követte a balesetet, a forgalmat mellékutakra terelték a helyi kapitányság helyszínelői, akik számára az első pillanattól világos volt, minimum súlyos sérüléseket szenvedett a kerékpáros, aztán jött a hívás, elhunyt a középkorú férfi. Megmérték a féknyomot, rengeteget fotóztak, de olyan szemtanút csak egyet sikerült beazonosítaniuk, aki az első pillanattól látta, mi történt. Egy ladás bácsi érkezett szemből, őt később többször kihallgatták Danival és a kedvesével együtt.
Gyakorlatilag mindhárman ugyanazt mondták a rendőrségen, amit később, immár eskü alatt a bíróságon is vallottak: hátranézett ugyan Sándor, de mégis karjelzés nélkül, váratlanul fordult be a mögüle jóval nagyobb sebességgel érkező Audi elé. Az ilyenkor kötelező vérvizsgálat mindkét érintettnél, autósnál és kerékpárosnál is negatív lett, ezen felül a féknyomokból és a baleset egyéb körülményeiből azt állapították meg a szakértők, hogy Dani legfeljebb a megengedett sebességhatáron, vagy valamivel az alatt autózott. Egy dologban azonban hibázott az autós, mint kiderült, túl közel haladt a sáv jobb széléhez, a szakértői vélemény szerint olyan 70-80 centiméterre az ott kerékpározók mellett.
Ezek után az ügyészség vádat emelt Dani ellen halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt. Az autós védelmét a Vezess hozzá forduló olvasóinak jogi tanácsokat adó Janklovics Ádám látta el.
A személyautósok és a bringások okozzák a legtöbb balesetet
Tavaly 11 052 személysérüléses közlekedési balesetet okoztak útjainkon a személyautósok, akiket a kerékpárosok követtek (1639) – derül ki az ORFK statisztikáiból. A bringás baleseteknél Budapest kiemelkedik a mezőnyből (282 baleset), majd Csongrád megye (130), Pest megye (121), és Hajdú-Bihar (119) következik.
Ha kíváncsi rá, hogy mi a járműtípusok sorrendje a darabszámukhoz képest, ebben a cikkünkben megtalálja a toplistát!
A szabályszegések felől nézve az abszolút és a relatív gyorshajtás együttese vezet (5112), amit az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása követ (4221 baleset).
Ki miben hibázott?
Mindezek után az elsőfokú bíróság megállapította, a balesetet előidéző veszélyhelyzet két mozzanatból jött létre. „Egyrészt a terhelt figyelmetlen vezetése folytán a sértetti kerékpárost csak akkor észlelte, amikor az irányt változtatott, másrészt a sértett szabálytalan irányváltoztatásával ugyancsak közrehatott a közlekedési veszélyhelyzet kialakulásában”. Egyértelműen kimondta a bíróság, hogy mindketten megszegtek fontos közlekedési szabályokat, a bringás többet is.
Dani a KRESZ-nek „a közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések” közül a 3. § (1) bekezdésének c) pontját. Eszerint „úgy kell közlekedni, hogy a személy-, és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”.
Sándor pedig a KRESZ 29. § (1) bekezdését, amely az irányváltoztatásról és az irányjelzésről szól. „Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.”
Másrészt megszegte a kerékpáros a bekanyarodásról szóló 31. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulatát. „Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel (…) balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell.”
A bíróság szerint az ütközés elmaradt volna, ha Dani legalább 1-1,5 méteres oldaltávolságot tart, illetve ha az irányváltoztatást Sándor az előírásoknak megfelelően kezdi meg és hajtja végre. Mindezek után az elsőfokú ítélet 1 év és 6 hónap szabadságvesztés lett az autósnak, 2 évi próbaidőre felfüggesztve.
Illusztráció (GettyImages)
Folytatódott az ügy
Valószínűleg eltérően ítélik meg az olvasók, hogy egy ilyen halálos gázolásért másfél évnyi felfüggesztett börtönbüntetés szigorú-e, vagy éppen enyhe, de nem maradt helye vitának. Az elsőfokú ítélet ellen ugyanis a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be.
A Danit védő Janklovics Ádám ügyvéd szerint erre azért került sor, mert „az ügyészség álláspontja szerint a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, hiszen a veszélyhelyzetet a sértett idézte elő azzal, hogy a terhelt gépkocsija elé váratlanul, szabálytalan irányváltással behaladt”.
Mivel a Legfőbb Ügyészség fenntartotta az átiratot, Dani védője egyetértett az indítvánnyal, végül a Kúria mondta ki a döntő szót az ügyben.
A jogerős ítélet szerint a kerékpáros szabálytalan kanyarodása, az elsőbbség meg nem adása okozta a balesetet, ezért bűncselekmény hiányában felmentették Danit a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vádja alól. Ezzel meglehetősen ritka ítélet született.
Janklovics Ádám szerint „a legtöbb halált okozó közúti balesetnél megállapítják a gázoló bűnösségét, ám előfordulhat olyan eset is, hogy nem vonható felelősségre. A bíróság minden esetben mérlegeli a bizonyítékokat, nem szabad elfelejteni a szakértői véleményeket sem. Amennyiben a terhelt a szabályoknak megfelelően közlekedett, nem volt szerepe a veszélyhelyzet előidézésében, s a balesetet elkerülése érdekében mindent megtett, bűncselekmény hiányában büntetőjogi felelősségét nem lehet megállapítani”.
