A Trabant nálunk az autós nosztalgia ikonja, egyfajta kulturális emlék, ami magyarázza a kétütemű népautó iránt táplált rajongást. A Trabant 601-eseket itthon senkinek sem kell bemutatni, akinek nem volt, az ismer valakit, aki kékesfehér füsttel pöfögött végig a magyar utakon.
Az Egyesült Államokban viszont beazonosíthatatlan guruló tárgynak (URO – Unidentified Rolling Object) számít. Minden porcikáját látva elkerekedik a helyiek szeme, mind a karosszéria, mind a 600 köbcentis, kétütemű motor olyan dolog, amit nem tudnak felhelyezni az általuk ismert autós skálára.
Hóbortos autórajongóktól kölcsönzött filmes kellék
Ezért is érdekes, hogy mégis van egy maroknyi, ámde fanatikus rajongótábora a típusnak. A legtöbben bevándorlók, vagy bevándorló felmenőkkel rendelkeznek, így őket is a nosztalgia mozgatja, másokat viszont csak a pőre kíváncsiság motivál a recsegős-pattogó hangú szerkezet birtoklására.
Egy-egy Trabant pedig a helyi médiában is felbukkan, a Papa John’s pizzákat például a Stanley-kupa-győztes, világbajnok orosz profi jégkorongozóval, Alekszandr Mihajlovics Ovecskinnel népszerűsítették, és az egyik kisfilmhez, no meg az orosz vonalhoz úgy gondolták, tökéletesen passzol a Trabant.
Egy sárga Trabant, semmi különös, csakhogy a videóban 1:30-nál bevillan a Trabi hátulján a felségjelzés, a jó öreg H betű! Ez a gép bizony magyar volt. Hogy került az Egyesült Államokba? Miként lett „filmszereplő?”
A válaszok után kutatva találtam a jelenleg Amerikában élő Ádámra, aki rálelt az autóra itthon, majd egyengette az útját Amerikába. Az ő története jól mutatja, milyen utat jártak be ezek az autók az elmúlt húsz évben. Voltak, amiket az utolsó vérig hajtva fiatalok toltak bontóba, és voltak, amelyek idős nyugdíjasoktól kerültek jó kezekbe.
Ádám jelenleg az amerikai trabantos közösség egyik oszlopos tagja, Facebook oldalán beszámol a helyi eseményekről, Youtube csatornáján videókat készít a kinti autókról.
„12 évesen vettem az első Trabantomat tizenkétezer forintért, a húsvéti pénzemből 1999-ben. Természetesen a szüleim nem tudtak a vásárlásról mert nem mindennapi használatra vettem. Azért vettem, hogy „ralizzunk” vele a helyi elhagyatott lőtéren. Ezt láttuk a nagyoktól, erre vágytunk mi is. A teljesen üzemképes, kitűnő gépet valaki leadta új autó vásárlásakor. Mindenfele okmányok nélkül adták a kulcsot a kezembe, miután fizettem érte.
Kölykök voltunk, beültünk a Trabiba, beindítottuk, kuplung, egyes a kormányváltón és elvezettem a kereskedés területéről. Alig láttunk ki az ablakon, a legjobb emlékeim szerint soha nem vezettem autót előtte, mindössze pár száz métert sikerült megtennünk, mire lefulladt a motor.
Erről a napról még lehetne mesélni bőven, de lényeg, hogy itt kezdődött a szenvedély a márka iránt, tulajdonképpen a Trabantoknak köszönhetem, hogy most az Egyesült Államokban élek.
A márkarajongás révén kerültem kapcsolatba egy amerikai autórajongóval, vele együtt kezdtünk Magyarországról Trabantokat vinni az Egyesült Államokba, több utunk során összesen 24 darab hajózott át a nagy vízen általunk.
Tíz éve ismertem meg az itteni trabantos közösséget. Akkor még volt sok olcsó Trabi otthon, de eltelt pár év, mire az első fuvart megcsináltuk. Az idő múlásával egyre nehezebb volt szép példányokat fellelni, manapság már iszonyat összegeket kérnek értük.
Megbecsült családtag volt a Trabant
Legjobb emlékeim szerint az interneten találtam a hirdetést. Az idős házaspár újonnan vette az autót, ők voltak az első tulajdonosok, még őrizték a fényképet a napról, amikor megvették. 25 évig volt családtag a sárga autó, mindig garázsban tartották és rengeteg extra alkatrészt felhalmoztak, köztük egy teljes motort is. A búcsú nem telt könnyek nélkül, láthatóan komoly érzelmek fűzték őket a kocsihoz.
A pontos vételárra nem emlékszem, de körülbelül 80 ezer forintért vehettük. Hibátlan állapotban volt, kihoztuk az államokba, és egy helyi paphoz került, aztán ő eladta a jelenlegi tulajnak, általa került bele a Papa John’s reklámba.
Amikor még sok akadt belőlük, gyakorlatilag semmit sem értek ezek a típusok, mára fordult a kocka
Trabantok a tenger felé
A különleges autók nagy számban áramlanak az Egyesült Államok és Európa között, több cég is foglalkozik ügyintézéssel, konténerezéssel, és a hajózás kérdéseinek megoldásával. A Trabantok sem kerülnek át másképp, és mivel már mind elmúlt 25 éves, a helyi szabályozás értelmében nem probléma az import, nem kell megfelelniük a közlekedési hatóság biztonsági, károsanyag-kibocsátási szabályainak.
Az utaztatás költségei nagy szórást mutatnak, nem mindegy, hogy New York vagy Los Angeles az úti cél, ahogy az sem, hogy Európában hogy oldható meg a szállítás az adott kikötőig. Az biztos, hogy egy Trabant vételárához mérten tetemes tétel a szállítás, az árak 850-1100 dollár körül indulnak, vagyis 300-350 ezer forintot biztosan kell fizetni a tengeri fuvarozásért.
Amerikai rendszámot könnyen, vagy épp egyáltalán nem kaphat egy kétütemű Trabant Amerikában. Kaliforniában például a lehetetlen kategóriába esik, Floridában 300 dollárba kerül a mutatvány, és a helyi hatóságnak kell ellenőriznie az alváz, és motorszámot, tehát némi adminisztráció és kész. Vermontban a legegyszerűbb a helyzet, ott mindössze 50 dollár a költség, és az egész elintézhető az interneten.”
Az utolsó pillanatok magyar földön , az autó végül az Egyesült Államokban került rajongó tulajdonosok kezébe
Ádám a reklámot követően nyomozni kezdett, és papírjai között megtalálta a sárga Trabant adásvételi adatait. Egy levélben akarta értesíteni a volt tulajdonosokat szeretett autójuk érdekes sorsáról, azonban az idős nyugdíjas házaspár már elhunyt, mire az amerikai küldemény megérkezett.
