Rendet vágott a járvány az utakon? Kevesebb a súlyos baleset

Vidéken normalizálódik a helyzet, Budapest még a fittipaldiké. A tisztább levegő és a kisebb zajterhelés mellett a lecsökkent forgalom újdonsága az önjelölt autóversenyzők megjelenése. Kihasználva a szellősebb utakat, egyesek száguldoznak. Nincs dugó, lehet tépni.

Menjen ma végig bárki a Szentendrei út, Árpád híd, Váci út vonalon a megengedett maximális sebességgel (ami többnyire 70 km/óra ezen a szakaszon), és strigulázza, mennyien suhannak el mellette! Figyeljen jobbra is, balra is, mindenhonnan előzgetik majd. De nem csak érzésre, és nem csak a fővárosban magas a valahová mostanság rendkívül sietők száma: egy múlt hétvégi akcióban 10 óra alatt 143 gyorshajtót rögzített a rendőrök egyetlen, vidéki traffipaxa. Tőle nem messze szintén kaszált a testvérkészülék.

143 km/órával száguld valaki a rendőrség vasárnapi felvételén, nem autópályán (Forrás: police.hu)

Mindezek ellenére biztosak vagyunk benne, hogy a kevesebb személyautó/busz/kamion összességében kevesebb közlekedési balesetet eredményez. Nagy kérdés, hogy a darabra ugyan minden bizonnyal lecsökkent baleseteken belül a súlyosabb esetek száma növekedett-e. Hogy miért indokolt a kérdés? Mert a rendőrség szerint ősidők óta a legfőbb baleseti forrás a gyorshajtás.

Így mutat a 2019-es, még abszolút vírusmentes grafikonjuk a személysérüléses esetek okairól.

Az ORFK áprilisi statisztikáira még pár hetet várni kell, viszont a Katasztrófavédelem máris reagált szerkesztőségünk megkeresésére. A hozzájuk tartozó tűzoltók speciális egységei legnagyobbrészt súlyos közlekedési balesetekhez vonulnak ki, jellemzően olyanokhoz, amikor mondjuk az átlagosnál nagyobb erejű csattanás után szét kell vágni a roncsot, hogy kiszedhessék belőle a szerencsétlen sofőrt, vagy a magatehetetlen utasokat.

Elkértük tőlük az egészen friss adatokat: mennyi közlekedési balesethez vonultak ki ők áprilisban (plusz márciusban), és mennyi volt ez a szám a korábbi évek azonos időszakában?

40 százalékos csökkenés tavaly áprilishoz képest

„A közlekedési balesetek számának alakulását az időjárás is befolyásolja. Januárban a téli időjárás miatt jellemzően sok közúti balesethez riasztják a tűzoltókat. A sárgászöld színnel jelölt 2018-as évben februárban, és még március közepén is havazott, ez jól látszik a tűzoltói beavatkozást igénylő balesetek számának alakulásában” – magyarázza az alábbi grafikont Mukics Dániel, a Katasztrófavédelem szóvivője.  Március hónapban még simán előfordulnak nagy kilengések békeidőben is.

A tűzoltó alezredes szerint április az a hónap, amikorra minden évben jellemzően normalizálódik az időjárás, szépen mutatják ezt a számaik. Szinte darabra ugyanannyi balesethez vonultak ki 2019-ben, és 2018-ban: 572 és 562 alkalommal. A mostani április azonban látványosan kisebb, szokatlan számot mutat, 407. Vagyis bő 40 százalékkal kevesebbszer vonultak ki közlekedési balesethez, mint tavaly áprilisban.

„A leggyakrabban az elsőbbség meg nem adása és a gyorshajtás vezet balesethez, ezek mellett a figyelmetlen sávváltás és a kanyarodási szabályok megszegése szerepel a kiváltó okok között” – sorolja Mukics Dániel.

Kiemeli még az alezredes az útkereszteződések normális sebességgel való megközelítését, a követési távolságot, és a járművek műszaki állapotát is. Tapasztalataik szerint utóbbi is lehet probléma forrása.

Akkor mennek, ha nagy a baj

A sérülteknél nincs ekkora csökkenés. A halottaknál szinte semmi

Megkaptuk azt a két táblázatot is, amelyek a 8 napon túl gyógyuló sérüléseket mutatják az elmúlt három esztendő első harmadából, valamint az elhunytakat is.

A balesetben megsérült emberek száma 33,3 százalékkal csökkent 2019 áprilisához képest, vagyis kisebb mértékben a balesetekénél. Ami azt jelenti, hogy egy-egy ütközés, csattanás átlagosan súlyosabb következményekkel jár.

Sajnos van olyan adat is, amely romlott, az egy balesetre jutó halálozási arány jóval kedvezőtlenebb most áprilisban, mint egy éve. A tűzoltók statisztikáiba bekerülő balesetekben meghalt emberek száma szinte nem csökkent, gyakorlatilag azonos a tavalyival (14 és 15). Mivel alacsony számokról beszélünk, ráadásul a táblázat egyéb hasábjaiban egyenetlen változások láthatók, óvatosan kell bánni a következtetésekkel.

Ahogy látjuk, 2018-ról 2019-re gyakorlatilag azonos balesetszám mellett 25-ről 15-re esett az áprilisban súlyos autóbalesetben elhunytak száma, vagyis azonos forgalom mellett is jelentős volt a változás.

Figyelemreméltó viszont, hogy 2019-ről 2020-ra – sokkal kisebb forgalom és érdemben kevesebb baleset mellett – szinte nem változott a halottak száma. Nem tudjuk bizonyítani az összefüggést, de azért beugrik cikkünk nyitó gondolata a mostanában Budapesten száguldozó egyesekről, és a rendőrök által vidéki ellenőrzések során százával fogott gyorshajtókról.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…