„Ilyen mértékű összezuppanás még nem volt. Ilyen terhek egyszerre még nem rakódtak a töltőállomásokra” – értékeli a magyarországi benzinkutak mostani padlófogását Grád Ottó a Vezessnek.
A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára arra utal, hogy az egész világot nyomorgató egészségügyi járvány csak egyetlen a szektor súlyos problémái közül. A nemzetközi piacokon alkalmilag nulla dollár alá is befigyelő nyersolajár alapvető hatással van a kútjaink árcéduláira. Ehhez jön hozzá egy speciálisan magyar probléma, a dollárhoz képest (is) harmatgyenge forint – e kettő együttesen olyan hirtelen, és olyan mértékű áresést eredményezett az üzemanyagoknál, amilyenre nem volt példa.
Csakhogy a rendkívül olcsó benzin és gázolaj – a piac ősi törvényeivel ellentétben – nem eredményezett vásárlói rohamokat, ellenkezőleg. Éppen ekkor tűntek el a civil autósok a kutakról a kijárási korlátozások miatt, amivel még mélyebb árokba kerültek a forgalmazók. Alacsony ár, vevők sehol.
Kényszerből több száz kút csökkentette a nyitva tartását, alkalmazottakat bocsájtottak el, és voltak, akik nem bírták tovább, lakatott tettek a bejárati ajtóra.
Itt tartunk most, a kérdés: hogyan tovább? Megkérdeztük a négy nagy forgalmazót (Mol, Shell, OMV, Lukoil), és a szövetséget.
Árak – jön az emelkedés
„Mindenképpen felfelé mennek az árak innen, pár tízforintos emelkedés jön. A sebessége kérdés, hogy lapos lesz, vagy meredek” – mondja Grád Ottó. Óvatosan fogalmaztak a megkérdezett olajcégek képviselői a kérdésre, és a bizonytalansági tényezőket sorolták, de előkerült náluk is, hogy „árkorrekció várható”.
Túl vagyunk a mélyponton, április/május fordulóján egyesek 260-265 forint környékén árulták a benzin literjét, ez volt az alja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számon tartja évtizedek óta az üzemanyagok éves átlagárát, és a táblázatukat megnézve kiderül, hogy a benzin átlagára 2005-2006-ban volt utoljára 250-270 forint között, a gázolajé 2007-2008-ban 260-300 forint között. Ez az árszint egészen extrém 2020-ban.
Miközben a héten felvettük a kapcsolatot az olajcégek illetékeseivel, gyakorlatilag meg is indultak felfelé az árak: először 6 majd 7 forint ment rá a benzin literenkénti árára, míg a gázolajnál 4.
Kristálytisztán látni, hogy emelkedőre álltak a Brent és a WTI grafikonjai is az április végi súlyos mélypontokról. Tulajdonképpen ezt a tendenciát kezdte követi az elmúlt pár napban a hazai fogyasztói ár, nem a dollárhoz képest továbbra is erőtlen forintot, amely jelen állapotában nem segíti a taplra állást. Bár itt is van némi javulás, az alja 332 forintnál járt, most 322 a középárfolyam.
Vásárlók – visszatérnek az emberek a kutakra
A benzinforgalmazásban 40 százalékos visszaesés volt a mélypont országosan, a gázolajnál 30 százalékos. A jelenleg 3,81 millió darabból álló hazai személyautó-állomány nagyja benzint éget, és többnyire magánszemélyek üzemeltetik a járműveket, a kijárási korlátozások miatt leginkább az ő tankolásaik maradtak el az elmúlt közel másfél hónapban.
Mostantól viszont ők térnek vissza az utakra, az egészen friss fogyasztási adatokon már látszik is, hogy egy hete vidéken újraindult az élet. Várhatóan egy-két hét múlva Budapesten és Pest megyében is hasonló forgalomnövekedés várható az úthálózaton, ebből következően a töltőállomásokon is.
Érdemes pár mondat erejéig különválasztani a benzin és a gázolaj fogyasztását, ugyanis részben más folyamatok mozgatják ezeket. Előbbinél a nyár mindig a csúcsszezon, a nyaralások idején fogy hagyományosan a legtöbb benzin. Vajon ugyanannyian indulnak majd útnak Horvátországba idén, mint a korábbi években? Lesznek, akik a kormányzati kérésnek eleget téve inkább belföldön üdülnek majd? Grád Ottóval ilyen kérdésekről beszélgetünk, magyarán arról, hogy hány száz kilométeres utakat tesznek meg majd a családok a járványgörbék feltételezett ellaposodása után.
Ami szinte biztosra vehető, májusban lesz egy erős hullám a benzin vásárlásnövekedésében, amit a júniusi nyaralás-megindulásokkal egy újabb emelkedés követ. Egy hónap múlva sokkal több fogy majd, mint egy hónappal ezelőtt.
Más mozgatja a gázolaj vásárlását, ami klasszikusan a közúti árufuvarozók üzemanyaga. A belföldön szállító cégek fogyasztása is növekszik majd valamelyest, a bizonytalansági tényező a nemzetközi kamionforgalom. Hazánk tranzitország, több millió kamion halad át évente az útjainkon, vagy éppen szállít ide valamit. Grád szerint a magyar gázolaj mindenkori – euróban számolt – ára dönti el, hogy ezeknek a cégeknek a sofőrjei a határainkon kívül tankolnak-e a járműveik több száz literes tartályaiba gázolajat, vagy éppen az országon belül. Csak ott, ahol jobban megéri nekik.
Lerövidült nyitva tartások, bezárt kutak – nem áll vissza teljesen a régi rend, sőt
Kezdjük a legnagyobb forgalmazóval, 468 töltőállomásából 26-on már csökkentette a nyitvatartási időt a Mol, és ennél több kúton nem tért át az ilyenkortól szokásos nyárira. Nagyon úgy néz ki, hogy ezen a területen nem a válság előtti állapothoz való teljes visszatérést hozzák el az újra megjelenő vásárlók, hanem optimalizálást kényszerít ki a válság.
„Május végétől várhatóan 28 töltőállomást zárunk be ideiglenesen, ezek mind olyan kutak, amelyek közelében található másik Mol töltőállomás. Továbbá 181 állomásunk esetén módosítjuk ideiglenesen a nyitvatartási időt. Több fórumon is elhangzott már, hogy ez a nyár egyáltalán nem olyan lesz, mint a korábbiak. Mindez a kiskereskedelmi hálózatokra is érvényes” – nyilatkozta a Vezessnek Orosz András, a cég magyarországi kiskereskedelmi vezetője.
Méretben a második Shell a 189 kútjának 60 százalékánál csökkentette a nyitvatartási időt áprilisban. Emellett 15 töltőállomás bezárt ideiglenesen, valamint ezen felül kettő felújítás miatt, de május első hete náluk már a pozitív változások elindítója. „A lassan növekvő forgalom miatt néhány töltőállomáson már újra hosszabb nyitva tartást vezettünk be, és nem tervezzük más Shell-kutak bezárását” – felelte kérdésünkre Bujdosó Andrea kiskereskedelmi igazgató.
Velük ellentétben nem zárt be töltőállomásokat az OMV, az országosan 170 kútjukból 41-nél viszont csökkentette a nyitva tartást, ebből 17 budapesti. Van olyan kútpárjuk, ahol az út mindkét oldalán lévő állomás rövidebb ideig fogadja az ügyfeleket (pl. Érd).
Hálózatméretre a piac negyedik szereplője a 77 Lukoil-kutat üzemeltető Normbenz Magyarország Kft. Talán náluk történt a legkevesebb változás: „egyelőre” egyetlen töltőállomás nyitva tartási idején sem szűkítettek. Néhány helyen ugyan „ablakos kiszolgálást” vezettek be, viszont a mosdóik használatát a hálózatuk minden tagjánál ingyenessé tették a rendkívüli egészségügyi helyzet miatt.
Kormányzati különadó – Amikor újra levegőhöz jutnának, tízmilliárdos terhet kapnak?
Jelenleg közel 2000 darab üzemanyag-töltőállomás működik Magyarországon, ennek nagy részét, pontosabban a mögöttük lévő cégeket kellemetlenül érinti a kormány beígért különadója. A Mol a 468 kútjából a saját üzemeltetésű 440 után kell majd hogy fizessen, a Shell mind a 189 állomása után.
Az április közepén megjelent kormányrendelet eredetileg azt írta, hogy május 1-től a multinacionális kereskedelmi láncoktól évente 36 milliárd forintot akarnak beszedni. Lassan május közepén járunk, de Grád Ottó szerint még nem végleges a történet, a háttérben egyeztetések zajlanak. Szerinte nagyon nehéz a belengetett adósávok miatt most megmondani, hogy mindez mekkora teher lesz az üzemanyag-forgalmazók számára, óvatos becslése szerint akár a tízen milliárd forintot is elérheti.
Ami biztos, hogy a legrosszabbkor kapják nyakukba a cégek, ezért amikor a különadó kommentálását kértük tőlük, keserűségük a reakcióikon is látszott. Persze fizetnek majd, nincs választásuk. „Nem kívánjuk kommentálni” – így a Mol. „Minket is súlyosan érint a különadó bevezetése” – így a Shell. „Tudomásul vettük a döntést a különadóról. Ahhoz még további elemzéseket kell végeznünk, hogy hogyan tudjuk ezt kigazdálkodni” – így az OMV.