Amíg a koronavírus nem szeparálta a szerkesztőséget, ebédelés közben nagyon szerettük az Autó Magazin főszerkesztőjét, Gajdán Miklóst hallgatni, akár római kori pénzérmékről, akár tankokról mesélt. Ő ugyanis harckocsizóként teljesítette sorkatonai szolgálatát, konkrétan irányzó volt. Ez adta az ötletet, hogy a vasúti alépítményt felújító, napi 10 ezer liter üzemanyagot beszippantó gépezet vagy a Széchenyi jégtörő után írjunk egyszer a tankokról is.
Tank: mégsem víztartály
Maga a név az ellenség megtévesztését szolgálta. A legkorábbi tankokat az első világháború második felére kifejlesztő britek a lánctalpas harckocsit titulálták víztartálynak, water tanknek. A letakart szállítmány talán tényleg tartályra emlékeztetett, talán nem, mindenesetre a tank név ráragadt a páncélozott, lánctalpas harcjárműre, amivel az angolok a lövészárkos állóháborút kívánták eldönteni Franciaország északnyugati részén. A tankok a gyalogság irreális embervesztesége nélkül voltak képesek átgázolni a szögesdrótokon, átjutni a lövészárkokon és a vontatott ágyúknál sokkal mobilabb tüzérségként támadni.
Míg a lánctalp a legkorábbi páncélosok kifejlesztésének is előfeltétele volt, a tankok felépítése sokat változott. Kezdetben a lövegek a tank oldalából álltak ki, mintha félbevágott benzines hordók volnának. A lövegtorony későbbi fejlesztés, tudomásom szerint a Renault vetette be először az FT17-en. A páncélosok magasságcsökkentése a torony dacára fontos konstrukciós szempont, hogy kisebb támadási felületet adjanak.
Egy modern tank ágyúcsöve nem huzagolt, mert a lövedéket nem kell megpörgetéssel stabilizálni hosszirányban, mint a kézifegyvereknél vagy a korábbi, 30-40 évnél idősebb konstrukciókban. A korszerűség egyik kritériuma tehát a simacsövű ágyú, a huzagolatlan csövű harckocsiágyúk átmérője körülbelül 120-130 mm.
Ahogy egy vízilabdacsapatban is egyre inkább az univerzálisan képzett játékosok érvényesülnek a csak egy-egy fix poszton jól teljesítőkkel szemben, a jó tank sem egyvalamiben világverő. A cél egyszerre jól manőverezhető, tűzerőben erős és hatásos védelmű, mégsem sárnehéz páncélzatú járművet kifejleszteni olyan kültakaróval, ami a személyzetet, a lőszereket és a hajtást is minél jobban óvja. Tehát a magyarra általános célú harckocsinak fordítható Main Battle Tank (MBT) a kompromisszumok kompromisszuma.
Egy konstrukció sikerességét a gyártott darabszám mellett azon is lemérhetjük, hány ország állította hadrendbe, bár a fegyverbeszerzés korrupciós és gazdaságpolitikai faktorát nem szabad alábecsülni a döntésekben.
Tűzerő, manőverezhetőség, védelem: modern csúcstankok összevetése angolul
Hegyomlásnyi harci gépek
Manőverezni a két lánctalp sebességkülönbségével lehet. A legjobb az, ha a tank képes talpon megfordulni, amihez az egyik oldali lánctalpat előre vagy hátra kell hajtani, a másikat ezzel egyidejűleg megfékezni.
Ezek a mutatványok erősen gyötrik a lánctalpat, de az épített utat is, ezért Gajdán Miklós egysége anno traktorgumikon keresztezte a 2-es utat, amikor a gyakorlótér egyik részéről a másikra kellett átkelniük. A tankoknak is van futóműve, monumentális lengőkarokkal és vasúti szerelvényeket idéző csavarrugókkal vagy hidropneumatikus rugózással találkozhatunk bennük.
Más harckocsikon, kézi gránátvetőkön, benzines palackokon, tányéraknákon kívül a tankok fő ellensége a jég és a felázott talaj. Súlyuk miatt lefagyott felületen a nagy test tehetetlensége nehezíti meg a manőverezést, mocsaras területen szintén a 60 tonna feletti tömeg éri utol a tankokat, mert hiába fekszik fel a lánctalpakon viszonylag nagy felületen, így is megsüllyedhetnek és a talaj foglyai maradnak.
Gázturbina vagy dugattyús motor?
Viszonylag egységes a ma meghatározó tankok motorja. Vagy gázturbina hajtja őket, amire az amerikai Abrams M1 a fő példa, vagy dugattyús, belső égésű motorok mozgatják ezeket az eszközöket. A gázolajjal, de más üzemanyaggal is működtethető, mindenevő dízelmotorok többnyire V8-asok vagy V12-esek.
A motor rendes sebességváltón, hidrodinamikus nyomatékváltós automatán át hajt ki a lánctalpakhoz, az áttételezést terepáttétel rövidítheti le. A hajtáslánc elhelyezésével javítható a személyzet védelme, a tank felderítése pedig a kipufogógázok hűtésével nehezíthető az ellenség hőkamerái számára. A kipufogógáz-hűtésre az egyik példa a francia haderő Leclerc AMX-56 tankja.
A terepen felvert vagy szétlőtt épületekből származó porfelhőkben az egyik legfontosabb alkatrész a motor légszűrője és a belső téri levegőellátás filtere. A légszűrő működése és kapacitása a gázturbinás tankokban különösen problematikus, cserébe a gázturbina finom járása és a légszűréssel tompított zaja előny a felhasználóknak a belső égésű motoros tankok rezgéseivel és csatazajával szemben.
Védtelen nagyágyúk
Nyílt terepen a tank fentről támadható, ahol a legvékonyabb a páncélzata, helikopterekkel és speciális repülőgépekkel. De leginkább városi környezetben sebezhetők, például kézi páncéltörő rakétákkal, RPG-fegyverekkel, emiatt lakott terepen gyalogsági támogatást igényelnek.
A páncélzat lövedékkel történő átütéséhez komoly tűzerejű fegyverzet kell, de vannak ennél hatékonyabb módszerek. Az RPG-fegyverek kumulatív robbanótöltete nem átüti, hanem megolvasztja, átégeti a páncélzatot, ami ellen többek között a külső páncélzatra szerelt robbanóanyagokkal, a rakétákat szétlövő vagy kitérítő ellenrakétákkal, szendvicsszerkezetű páncélzattal lehet védekezni.
A cél, hogy a kumulatív robbanótöltetek hamarabb működésbe lépjenek a támadó szándékánál és ne a páncélzatot tegyék tönkre. A robbanótöltet elműködtetésére alkalmas lehet a láncfüggöny is, a például az izraeli Merkava Mark 3 tankokon is látható lánckötényezés. A védelem módszereiről szintén olvashattok a magyar Wikipédia egészen parádés harckocsi szócikkében, amit én is nagy haszonnal olvastam a cikk megírásához. A tank legsérülékenyebb, legkönnyebben támadható része az akár tányéraknákkal is megszakítható lánctalp.
Hely nincs, 60 fok lehet a belső térben
Akár 60 fok is lehet a tank belsejében, ezért a légkondicionálás nem luxus, hanem alapfeltétel – volna. Ám ez még mindig ritka, a német Leopard2 esetében csak a legmodernebb, A7-es verzióban számíthatnak hűtésre a katonák, amit a fő hajtómotor helyett egy 17 kW (24 LE) teljesítményű segédmotor működtet, hogy a legénység spórolhasson az üzemanyaggal.
A páncélozott nehézharckocsik hatótávolságának növelése kulcskérdés. Az irtózatos fogyasztás miatt a körülbelül 1,5-2,2 tonnányi üzemanyag ellenére a mai páncélosok hatótávolsága 320-550 kilométer között mozog.
Vécé az orosz szupertankban
Mivel a tankot ellenséges környezetben (ahol többnyire működnek) nem tudják elhagyni a katonák, marad a fedélzeten történő vécézés. Legtöbbször az üres üvegek és dobozok használata az egyetlen opció. Az orosz T-14 Armatában azonban a tervezők helyet szorítottak a klotyónak, ami a legénység életében olyan életminőség-javulást jelent, mint a brit harckocsik alaptartozéka, a teavíz-forraló edény.
Mi a Vezessnél nagyra tartjuk a harckocsikat működtető katonák tűrőképességét, képzettségét, bátorságát, értékeljük a tankokat konstruáló és gyártó cégek fejlesztéseit, de azt kívánjuk, hogy minél több páncélos maradhasson bevetés és háborús tapasztalatok nélkül.