Budapestről majd’ háromórás autóút vezet Elekre, a Gyulától délre, a magyar-román határ közelében fekvő, szűk ötezer lakosú településre, ahol az első magyar fabicikli készül. Izgalmasan hangzik, de vajon mi lehet vonzó egy fából készült kerékpárban? Utánajártunk, megnéztük, hol, hogyan és miből készül, és mire jó a favázas bringa.
A világ első biciklije is fából készült ám
Bár egyes vélemények szerint már jóval korábban is készültek a biciklihez hasonló szerkezetek, mégis úgy tartjuk, a világ legelső kerékpárját 1817 júniusában mutatta be Freiherr Karl von Drais, majd pár hónappal később szabadalmaztatta is a „Laufmashiene” – magyarul futógép – névre elkeresztelt találmányát. Ez a legkorábbi, kormányozható, kétkerekű, emberi erővel mozgatott jármű, amit némi jóindulattal már biciklinek nevezhetünk.
Így festett a világ első bringája – fotó: wikipedia.org
Nem meglepő, hogy fából készült, a ránézésre valós súlyánál – 22 kg – jóval nehezebbnek látszó, fékezhető hátsó kerekű szerkezet. Első komolyabb útján 13 kilométert tett meg vele a feltaláló, egész tisztességes, egy órán belüli idővel. Később persze készültek elegánsabb, finomabb ívű kerékpárok is, de az első kerékre szerelt pedál megjelenésére egészen 1863-ig kellett várni. A fát később felváltotta az acél, de készülnek kerékpárvázak különféle fémötvözetekből, alumíniumból, titánból, karbonból, bambuszból és még vagy kismillió féle anyagból.
Miért készít valaki fából biciklit?
Ha röviden kell válaszolni, azért, mert szép. Feladatnak és terméknek egyaránt. Mint számos egyéb ötlet, a magyar fabicikli ötlete is egy baráti beszélgetés közben született, amolyan „fogd meg a söröm” jellegű felütéssel. De amilyen egyszerűnek tűnt elsőre a dolog, végül annyira bonyolult lett. Mivel a teljes faváz saját tervek alapján készült, a vázgeometriától a felhasznált anyagokon át a sablonok megálmodásáig mindent a nulláról kellett kezdeni.
Ez egyelőre csak egy láda fa, de előbb-utóbb bicikli lesz belőle
Persze a lelkesedés mellett kellett az alkotáshoz műszaki háttér is. Sztezsán Attila asztalos még a 2000-es évek elején indított saját bútorgyártó vállalkozást, tehát a szakértelem és az infrastruktúra adott volt, amihez a biciklizés szeretete és némi kísérletezőkedv is párosult.
A bútorgyártással foglalkozó asztalos hobbiból építette meg a fabiciklit
Mivel szerelemből készült a fabicikli, és közben a pénzkereső munka sem állhatott le, a prototípus nem készült el túl gyorsan. Számtalan kísérlet után az első használható példány 2018 januárjában állt össze, úgy két év szüntelen tervezés, gondolkodás után. Rögtön a mély vízben kezdte a frissen elkészült bringa, mi mással, mint egy Balaton-körbetekeréssel. Ez bármilyen biciklivel teljesítve emlékezetes élmény, de talán egy favázas, saját építésű kerékpárral még varázslatosabb dolog lehetett.
Az első működő példánnyal már körbetekerte a Balatont is
A Satti Wood Bike jelenleg kétféle fából rendelhető, a férfiasabb, sötétebb tónusú fekete dióból és a világosabb, finomabb kőrisből. Persze ha valaki máshoz ragaszkodik és az megvalósítható, akkor nincs akadálya, abból is elkészülhet. A kettő közül a dió rugalmasabb, fája átlagos tömörségű, de nagyon szilárd, tartós és remekül hajlítható. A kőris szintén nagyon tartós, kemény és rugalmas, így nem meglepő, hogy fáját a sportszergyártásban régóta használják. Készül belőle bordásfal, szánkó, evező.
Nincs két egyforma darab
Mennyire strapabíró?
A két félből álló, ragasztott váz irgalmatlan erősnek és masszívnak látszik. Ugyan a szakszerű, hivatalos terhelhetőségi teszt még hátra van, de egy kiállításon már próbálta a favázat 160 kg körüli önkéntes, és a váz simán bírta a gyűrődést. Szerkezetileg két félből áll össze a különböző méretű és mintázatú darabokból ragasztott váz. Ugyan sokkal izgalmasabb lenne egy darabból készíteni az egészet, de ez indokolatlanul nagy fát igényelne, és emellett a szálirány és a terhelés iránya sem esne mindenhol egybe. Tehát marad a ragasztás, és így a két félből összerakott váz belsejét ki is lehet könnyíteni.
Két, középen kikönnyített félből áll végül össze a váz
A teljes, nyers feketedió-váz így mindössze 3,9 kg-ot nyom, ami azért még így is nehezebb egy mai, 2 kg körüli alumínium váznál. Igaz, favázat nem is az vesz magának, aki a grammok megszállottja, hanem az, aki valami egyedit, megismételhetetlent szeretne, ami szinte örökké tart.
A Satti Wood Bike felülete 8 rétegű védelmet kap, így még az acél váznál is időjárásállóbb, a kőrisről például úgy tartják, szabadban kb. 40 év, vízben 10 év, állandóan szárazon úgy 800 év az élettartama. Ha pedig mégis megsérül a lakk, vagy akár a fa, még azt is aránylag egyszerű kijavítani. Példának itt a napi használatban lévő kerékpár, amely már borult is, és mégsem néz ki különösebben megviseltnek.
Alig látható sérülés a vázon. Nem kell aggódni, javítható
Mennyibe kerül?
Mint minden egyedi dolog, a fabicikli sem olcsó. 400 ezer forint körüli áron kapható meg maga a váz, amire aztán azt rendelhet a leendő tulaj, amit csak kíván. Egyelőre a már említett két fafajta rendelhető, és van férfi és női kialakítású váz is. Aki megnézné, vagy kipróbálná valamelyiket, annak egyelőre Gyulára kell mennie, ott találhatók a bemutatódarabok.
Egyelőre Gyulára kell mennie annak, aki kipróbálna egy fabringát
Hogy megy?
Használat közben pont olyan, mint egy átlagos bicikli, bár a nyeregcső dőlésszöge kicsit eltér a megszokottól. Ha nagyon meg kéne fogalmaznom az érzést, ami Gyulán tekerve megfogott a fabiciklin, az az, hogy mennyire egyben van. Stabil, masszív valami, feszít a beingás alatt, amire még ránézni is jó. Ehhez jön a tudat, hogy még akkor sem lesz belőle két egyforma mintázatú darab, ha a szomszéd pont ugyanilyet rendel magának.
Férfi és női vázzal is kapható a fabringa
Az viszont már nagyon más, hogy rendesen megbámulják a fabiciklit. És nemcsak a hozzáértők, akik mondjuk ellenfényben, egy szomorkás novemberi reggelen is felismernének egy 1940-es Weiss Manfréd Graziosát, hanem azok, akik csak a szépre, szokatlanra kapják fel a fejüket.
