”Szinte teljes mértékben normalizálódott az élet, így lehetetlen parkolót találni” – akármerre nézünk az ország térképén, számos vidéki város vezetése írt szinte szóról szóra hasonlókat megkeresésünkre. Tapasztalataik szerint komoly közlekedési problémát okoz nekik hetek óta a fizetős parkolás ingyenessége.
„A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása. Mivel zsúfolt tömegközlekedési járatokon ez nem vagy csak korlátozottan lehetséges, fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját” – ezzel az indokkal szüntette meg a járványhelyzet idejére a kormányzat a fizetős parkolást április 6-án.
Most május végén járunk, bő három hete enyhül a járvány, ezért a kijárási korlátozásokat több mint két hete megszüntette vidéken a kormány. Az ingyenes parkolás azonban továbbra is megmaradt.
Tizenkét vidéki nagyváros polgármesteri hivatala írta meg a Vezessnek településük viszonyát a furcsa helyzethez.
Kecskemét május 22-én (Fotó: Polgármesteri Hivatal)
„Lehetetlen parkolót találni” – Hiányzik a városoknak a forgalomszabályozási eszközük
Teljesen indokolt volt a kormány részéről ingyenessé tenni a fizetős parkolók használatát, ne felejtsük, április elején még egyre nőtt a fertőzöttek száma, fokozódott a járványhelyzet. Erősen ajánlott lett a tömegközlekedési járművek helyett egyénit használni, a buszok és a vonatok helyett mindenkinek a saját autója vált a helyváltoztatás egyik, egészségügyileg biztonságos eszközévé.
Voltak tiltakozó önkormányzatok, egyesek viszont saját maguktól, már a központi határozatot megelőzve léptek. „Székesfehérváron már jóval a kormány döntése előtt, március 21-től ingyenessé tettük a parkolást. Ez részben szociális, részben járványügyi intézkedés is: ha azt kérjük az emberektől, hogy lehetőség szerint ne használják a közösségi közlekedést, akkor a másik oldalon adjunk nekik valamit” – mondta szerkesztőségünknek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
Hosszú hetekig jellemzően nem jelentett problémát az ingyenesség a közlekedésben, mivel a kijárási korlátozások alatt sokkal kevesebb jármű mozgott az országban. A városok rendszerint zsúfolt belső területein is régen látott mennyiségű szabad parkolóhely mutatta az extrém változásokat az életünkben.
Május 4-én azonban az ország nagyján feloldották a kijárási korlátozásokat, rá két hétre a központi régióban is. A járvány nem múlt el, csak enyhül, emiatt továbbra is erősen ajánlott az emberek közötti távolságtartás, bölcs döntés a tömegközlekedés helyett továbbra is a saját jármű használata. A lakásajtók kinyílása utáni hetekben látványosan megugrott a személyautó-használat országszerte, a városok belső részeibe gyakorlatilag akkor is többen mennének ma az autójukkal, ha a régi rend szerint fizetős lenne a parkolás. Csakhogy az életnek ezen a területén nem állt vissza a régi rend, nem kapták vissza az önkormányzatok a fizetős parkolást, ami a települések centrumaiban talán a legfontosabb forgalomszabályozási eszközük.
Sokan arról számolnak be, hogy a felerősödött autóhasználat mellett a parkolás ingyenességének a fenntartása súlyos problémákat okoz mára a városukban.
„A fizető parkolást minél előbb vissza kell állítani és nem csak a bevétel kiesése miatt, hanem azért is, mert a fizető parkolás felfüggesztésével közlekedési káosz uralkodik a városban. Az is autóval jön, akiben ez eddig fel sem merült, és a parkolók tele vannak reggeltől estig. A parkolási forgalomszervezési feladat szűnt meg a fizetősség felfüggesztésével” – állítja Nyíregyháza vezetése.
Hasonlóan nyilatkozott a kecskeméti polgármesteri hivatal is. „A parkolási díjnak forgalomszabályozó szerepe van. Most, hogy ingyenes a parkolás, az autósok sokkal tovább vesznek igénybe egy-egy parkolót, mint az indokolt lenne. Mivel Kecskeméten szinte teljes mértékben normalizálódott az élet, így lehetetlen parkolót találni.”
Miskolcon is ugyanez a helyzet, itt az önkormányzat a KRESZ egyre gyakoribb megszegését is kiemelte. „Természetesen fontos lenne, hogy mielőbb visszaálljon a rend, mert az ingyenesség miatt túltelítettek a parkolók, és emiatt megnövekedett a szabálytalan parkolások száma is.”
Miskolc belvárosa május 22-én (Fotó: Polgármesteri Hivatal)
Ugyanaz a város, ugyanazon a napon, csak kicsit arrébb (Fotó: Polgármesteri Hivatal)
„A belvárosban szinte lehetetlen parkolóhelyet találni, nagyon szeretné az önkormányzat, ha minél előbb visszaállna a fizetős parkolási rend” – írta Salgótarján vezetése.
Végül Tatabánya, nem meglepő módon az ő tapasztalatuk is hasonló: „A parkolási díj a közlekedési rendszer része, nem bevételként tekint rá az önkormányzat, hanem a forgalomszabályozás eszközeként. Emiatt természetesen fontosnak tartjuk, hogy újra bevezetésre kerüljön.”
Mi a helyzet a turistaközpontokban?
Különösen sok problémát okozhat a rendezetlen parkolás a kirándulóhelyeken, amelyeknél a két hónapra lakásukba zárt emberek hirtelen nagy tömegben jelenhetnek meg az autóikkal. Főként a nyár közeledtével a fürdők közelében válhat extrém zűrössé a helyzet, ezért megkérdeztük Hajdúszoboszló és Siófok polgármesterét is.
„Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a Hungarospa 2020. május 29-én nyit, ehhez igazodva célszerű lenne a fizető parkolást visszaállítani, hiszen a parkolási díjnak jelentős forgalomszabályozó hatása is van” – válaszolta a hajdúszoboszlói önkormányzat.
„Mivel eddig a parkolási díjak mellett a gépjárműadóval, az idegenforgalmi adóval és az üdülőhelyi támogatással kapcsolatos bevételeket is elvette a kormány, így természetesen nagy szükség lenne a bevételre. Siófok város élen járt a járványügyi helyzet kezelése folytán a parkolási díjak felfüggesztésében, az országban elsők között vezette be Lengyel Róbert polgármester március közepén az ingyenes parkolást. Azonban most, hogy a kijárási korlátozásokat feloldották, indul a szezon, így a járványügyi helyzet nem indokolja a parkolási díjak elengedését” – írta megkeresésünkre Siófok.
„A közlekedési infrastruktúra lehet a vesztes” – Elmaradhatnak a fejlesztések, mínuszos lehet a fizetős parkolási rendszer
Nem csak a forgalomszabályozás miatt fontos a fizetős parkolás, bár néhányan másodlagosnak nevezték a békeidőben ebből származó bevétel mostani kiesését. Összességében milliárdos nagyságrendű pénz esik ki ezekben a hetekben a városok kasszájából, amit elmondásuk szerint sokan éppen a közlekedési infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére költenének. Innentől ezek a beruházások elmaradhatnak, vagy máshonnan vehetik el az ide nélkülözhetetlen forintokat.
„Szombathely autós forgalma az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, ez komoly terhelést jelent a város közúthálózatára és a parkolók kihasználtságára egyaránt. A város a fizető parkolással egyrészt a belvárosi autóforgalmat is szabályozta, másrészt az ebből befolyó összeget az utak karbantartására fordította. Természetesen a város nem állhat le, a feladatainkat el kell végezni, így viszont máshonnan fog hiányozni ez az összeg” – válaszolta megkeresésünkre a város polgármesteri kabinetje.
Szombathely május 22-én (Fotó: Bonyhádi Zoltán/Szombathely MJV)
„A bevételből tartjuk karban jelenlegi rendszerünket, fejlesztjük a parkolóinkat, újítjuk fel a járdáinkat és az útjainkat” – írta a fizetős parkolásról Kaposvár vezetése. Hasonló a helyzet Kecskeméten is, ahol „a számtalan egyéb feladatot is ellátó Városrendészet fenntartása, a parkolók fenntartása, üzemeltetése, adott esetben új parkolók létesítése kapcsán is fontos ez a bevétel.”
A járvány miatt előtérbe került az egészségügy, a szociálisan rászorulók segítése, így a kisebb költségvetési bevételek miatt sok helyen a közlekedési infrastruktúra lehet az egyik vesztes. Sanszosan itt maradatnak el fejlesztések.
De melyik városban mekkora pénzről beszélünk? Megkértük az önkormányzatokat, írják meg, mennyi forinttól esnek el az ingyenességgel. Az alábbi táblázat két hónapra vetítve, hangsúlyozottan körülbelüli összegeket sorol. Igaz, a veszteségeik napról napra növekszenek.
| Város | Becsült bevételkiesés két hónapra (millió forint) |
| Miskolc | 160-170 |
| Kecskemét | 140 |
| Szombathely | 60-70 |
| Nyíregyháza | 60 |
| Székesfehérvár | 40-60 |
| Kaposvár | 40-50 |
| Veszprém | 37 |
| Békéscsaba | 30 |
| Siófok | 14 |
| Salgótarján | 10 |
| Hódmezővásárhely | 8 |
| Tatabánya | 6 |
| Hajdúszoboszló | 5 |
Van, ahol a fizetős parkolásból származó bevétel tartós kiesése extrém módon akár azt is jelentheti, hogy veszteségbe fordul náluk a fizetős parkolási rendszer.
„Az önkormányzatnak minden bevétel számít, különösen a parkolási díj bevétele, mivel a korábbi években pozitív volt az egyenleg. A jelen helyzetben a parkolás üzemeltetéshez kapcsolódó fix költségek felmerülnek, bevétel viszont nincs, így ha hosszabb távon ingyenes lesz a parkolás, lehet, hogy a tevékenység az idén veszteséges lesz” – közölte velünk a salgótarjáni önkormányzat.
„Jeleztük az operatív törzsnek a gondot” vs. „mi nem lobbizunk a kormánynál”
Ha már ennyi problémát jelent ez a helyzet, végül megkérdeztük a polgármesterektől, tesznek-e valamit a helyzet megváltoztatása érdekében. A válaszaikból kiderül, kevesebben szóltak a kormánynak, mint ahányan belenyugodtak a helyzetbe: jelen állás szerint nem ők döntenek a saját városuk fizetős parkolásáról.
Kecskemét jelezte a gondot az operatív törzs irányába, Nyíregyháza pedig az önkormányzati érdekszövetségen keresztül a kormányzat felé.
Velük ellentétben Miskolctól Békéscsabán, Salgótarjánon és Hódmezővásárhelyen keresztül Tatabányáig nem lobbiznak a városvezetők a Várban.
Szombathely viszont igyekszik optimistán előre nézni, szerintük közös az érdek. „Mindent megteszünk azért, hogy a szombathelyiek újra azt az életet élhessék, amit a vírus előtti időszakban. Ez nemcsak a napi tevékenységek miatt, hanem a gazdaság működése szempontjából is kiemelten fontos. Ebben a kormánnyal közösek az érdekeink, bízunk benne, hogy a vírusveszély miatti korlátozások feloldásával, idővel a fizető parkolás is napirendre kerül.”
Nyitóképünk Kecskeméten készült, május 22-én. Forrás: Kecskeméti Önkormányzat
