Lista az autósokat bírságoló vidéki városokról

Százszorosnál is nagyobb a különbség a legtöbb és a legkevesebb autóst megbírságoló budapesti kerületek között, a kerékbilincselés még ennél is nagyobb eltérést mutat – derült ki a Vezess minap közzétett toplistájából.

De mi a helyzet az ország többi, nagyobb részén? Összeállításunkban most tizenkét olyan város gyakorlatát és statisztikáit mutatjuk be 2019-ből, amelyek hazánk különféle részein fekszenek, méretükben és vagyonukban is nagyon különböznek egymástól Miskolctól Siófokig, Békéscsabától Kecskeméten át Szombathelyig. Így lesz információnk a legkülönfélébb vidéki központok autósokat bírságoló gyakorlatáról.

Mennyi autóst büntetnek meg egy évben, és mennyit szednek be ebből?

Fontos hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok rendészeinek bírságolási gyakorlatát számos különböző adottság is befolyásolhatja. Alapból meghatározza a települések fizetős parkolóinak a száma, ezeknek az elhelyezkedése, de akár a nagyobb tömegeket vonzó (és alkalmanként közlekedési problémát is okozó) piacok elhelyezkedése is befolyásolja egy-egy városban. Nagyon nem mindegy, hogy a központban vannak-e, avagy a település szélén, ahol büntetlenül lóghatnak a fák ágairól is az autók.

Vagyis az alábbi táblázat nem az önkormányzatok rosszfejűsége szerinti sorrendet mutatja. A budapesti kerületeknél ugyanakkor azt láttuk, hogy egy-egy helyi vezető szigorúsága, vagy akár a pénzigényes kampányidőszak is orientálhatja a közteresek gyakorlatát – de ez a fővárosban sem általános.

Azt is fontos elmondanunk, hogy az országos jogszabályok, valamint a helyi rendeletek többféle különböző szankciót tesznek lehetővé, ebből következően többfélét alkalmaznak az önkormányzatok  a közlekedési szabályok negligálóival szemben (a táblázatban mindenütt egy összesített bírságszám szerepel). Leegyszerűsítve a lényeg, hogy a KRESZ-szabályok megsértése miatt helyszíni bírságot szabnak ki a rendészek (jellemzően mindenütt ez a gyakoribb), a megszegése miatt közigazgatási bírságot. Előbbi az ország közös kasszáját hizlalja, csak az utóbbiból származik bevétele a helyi önkormányzatoknak. Amely városoknál nincs összeg, ott csak a központi költségvetést gyarapították a települések egyenruhásai.

A lista elején talán magasnak tűnő összegek vannak, de a nagyobb települések éves költségvetésében nem ezek a forintok a legvastagabbak, sőt. Kecskemét városának például 25,7 milliárd forint volt tavaly a bevétele, ehhez képest nem tétel a 21 millió forint. Bács-Kiskun székhelyének rendészei ráadásul tényleg nem a hivatal saját zsebére büntettek: a 7806 bírságból 7049 után ment a pénz az ország közös pénztárcájába.

Körkérdésünkre, hogy helyben mik a büntetéseket leginkább kiváltó szabálytalanságok, szinte minden önkormányzat ugyanazt sorolta: a megállási és várakozási szabályok, valamint a Behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyen, és a zöld területen parkolás.

Egymás hegyén-hátán parkoló autók Miskolcon

Vajon a lakosságszámhoz képest mi a sorrend?

Ez még érdekesebb lista lesz, amelyet egyszerűen úgy kapunk meg, hogy a városok lakosainak a számát (legutolsó elérhető adat, KSH) elosztjuk a fenti bírságszámmal. Így kiderül, hogy ezen a tizenkét településen mennyi állampolgárra jut egy-egy autós bírság.

Meglepően hatalmasak a különbségek, az talán már kevésbé, hogy az országos átlag feletti számban külföldieket fogadó határszéli városok közül többen előrébb kerültek ezen a listán Nyíregyházától Salgótarjánon át Szombathelyig. Arról sajnos nincs statisztikánk, hogy a megbüntetett járművezetőknek mennyi százaléka külföldi.

Parkolóőr bírságolja harmadszor ugyanazt a kisbuszt, Budapesten

Vessük össze a vidéki bírságszámot a fővárosi lista élmezőnyével!

Végül már csak az marad hátra, hogy a parkolás szempontjából – első gondolatra talán – legzűrösebb budapesti kerületek egy lakosra vetített „bírságbajnokainak” számait oda rakjuk a vidéki listát vezető városok mellé.

Itt külön hangsúlyozzuk, nagyon eltérő helyi adottságokkal rendelkező önkormányzatok kerülnek egyazon táblázatba, de azért mégis érdekes lehet az összevetés.

Egyetlen dolgot azért még hiányolhat az autósként és olvasóként is rutinos polgár: sehol nincs szó a vidéki rendészek kerékbilincselési gyakorlatáról, holott Budapest egyes részein nagy kedvvel alkalmazzák ezt a nem csak drága (11 500 forint), hanem a szabályszegőket leginkább bosszantó büntetést. A fővárosban találtunk olyan helyet is, ahol egyetlen utcában ezer (!) darab bilincs ugrott fel csak tavaly az ott parkoló személyautókra.

Pofonegyszerű az oka annak, hogy egyetlen szót sem írtunk róla, a Vezess körkérdésére kivétel nélkül az összes vidéki város önkormányzata ugyanazt válaszolta: „mi nem bilincselünk le autókat”.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…