Közzétette a rendőrség az év első négy hónapjának balesetes statisztikáit, és ahogy várható volt, a kijárási korlátozások alatti jelentős forgalomcsökkenés miatt kevesebben haltak meg az utakon, és kevesebb sérülthöz kellett mentőt hívni. Mindkét fontos adat az elmúlt évtized legalacsonyabbja.
Összesen 105 halálos kimenetelű baleset történt január eleje és április vége között. Az alábbi ORFK-grafikon látványosan mutatja az elmúlt évek hasonló időszakához képest az örömteli változást.
Forrás: ORFK
A nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel járó közlekedési baleseteknél szintén az évtized legalacsonyabb számát eredményezte a járműpark jelentős részének hetekig tartó leállása, a home office-ba kényszerített tömegek hiányzása az utakról, a fuvarozók megrendeléseinek csökkenése. 2019 első négy hónapja még az évtized harmadik legrosszabb adata volt, az idei a legjobbja.
Forrás: ORFK
Ha a tíz esztendőt együtt nézzük az iménti ábrán, és ha levesszük róla a 2020-as hasábot, már egyáltalán nem fest szépen a grafikon. Hullámzó számsor mellett gyakorlatilag évtizedes stagnálást látunk, ahelyett, hogy tartósan lefelé húzna az ív.
Sajnos fel sem merülhet, hogy a közlekedési morál javulása bármilyen mértékben is szerepet játszik ebben a 3709-es, kedvező számban. Teljesen egyértelműen a forgalomcsökkenésnek köszönhető, látványosan bizonyítja ezt, hogy március végén még meglehetősen rosszul nézett ki a 2020-as grafikon is.
Forrás: ORFK
Visszatérve a négy hónapos adatokban összességében bekövetkezett örömteli változásokhoz, nem okoztak különösebb meglepetést, hasonló számokat vártuk. Találni azonban néhány érdekes, elgondolkodtató adatot a mögöttünk álló hetek-hónapok statisztikáiban.
A piás autósok ámokfutását sajnos nem állította meg a járvány
Az első érdekesség az „ittasan okozott személysérüléses közlekedési balesetek” című ORFK-grafikonon látható. Ez is az év első négy hónapját mutatja, és bizony itt szinte pont ugyanannyi zűrös ügyet látunk, mint 2019-ben. És többet, mint mondjuk 2017 január eleje és április vége között, pedig mindkét időszakban sokkal több jármű zsúfolódott az útjainkon, több volt a gyalogos is.
Forrás: ORFK
Önmagában elszomorító, hogy négy éve nincs fejlődés ezen a területen, de kétségkívül a 2020-as eredmény a legfájóbb. A forgalom soha nem látott mértékű visszaesése ellenére ez a grafikon nem mutat csökkenést.
Mivel az összesített balesetszám csökkent, ez a fenti 342 eset egyúttal azt is jelenti, hogy az ittasan okozott esetek számának az aránya jelentősen növekedett, vissza a 2016-os szintre.
Forrás: ORFK
Megemelkedett a gyorshajtásos balesetek aránya is
„A tisztább levegő és a kisebb zajterhelés mellett a lecsökkent forgalom újdonsága az önjelölt autóversenyzők megjelenése. Kihasználva a szellősebb utakat, egyesek száguldoznak. Nincs dugó, lehet tépni” – írtuk három hete, amikor a Katasztrófavédelemnél érdeklődtünk, mit tapasztalnak a kijárási korlátozások idején az ország útjain.
A hozzájuk tartozó tűzoltók speciális egységei legnagyobbrészt súlyos közlekedési balesetekhez vonulnak ki, jellemzően olyanokhoz, amikor mondjuk az átlagosnál nagyobb erejű csattanás után szét kell vágni a roncsot, hogy kiszedhessék belőle a szerencsétlen sofőrt vagy a magatehetetlen utasokat. Többször felmerült az elmúlt hetek szerkesztőségi értekezletein, hogy egyre több gyorshajtót látunk magunk körül – nos, a most megjelent hivatalos rendőrségi számok sajnos ezt igazolják.
Miközben tavaly egész évben 31 százalék volt a gyorshajtás a „személysérüléses közlekedési balesetek okai” című rendőrségi statisztikában, az idei első négy hónapban ez 37 százalékra ugrott.
Forrás: ORFK
Eközben az elsőbbségadási szabályok negligálásának aránya (az örökös második helyezett baleseti ok) csökkent, a kanyarodási regulák ellen vétók aránya (örökös harmadik) szintén csökkent.
Mi a helyzet a kerékpárosok által okozott balesetekkel?
Jogos a kérdés, hiszen miközben a személy- és teherautók, de még a buszok száma is mérséklődött az ország úthálózatán (igaz, eltérő mértékben), Budapesten például látványosan megemelkedett a bringával közlekedők száma. A Magyar Kerékpárosklub május 10-én egyenesen azt közölte, hogy „normál napi rekordok dőltek meg előző napon több budapesti biciklis mérőponton” – itt lehet megnézni a mérők adatait.
Szinte kiürültek a villamosok, a trolik és a helyijáratos buszok a fővárosban, amivel párhuzamosan egyik napról a másikra olyanok ültek kerékpárra, akik korábban nemigen használták a drótszamarukat. Az otthonukban munkát végzők ételrendelései, online vásárlásainak kiszállításai miatt jelentősen megugrott a napi 6-8-10 órában úton lévő bringás futárok száma is. Szemmel láthatóan a profi bringások világától távol élők is elkezdtek árut szállítani a saját kerékpárjukon.
Az alábbi ábra a sérüléses balesetek okozóinak a számát és arányát mutatja az év első harmadából.
Forrás: ORFK
Az idei tortát összehasonlítva a tavalyival, minimális változásokat látunk. Plusz egy százalékkal növekedett a kerékpárosok által okozott balesetek aránya, mínusz egy-egy százalékkal csökkent a személyautósoké és a gyalogosoké, a tehergépkocsiknál és a buszoknál maradt a tavalyi arány.
Reméljük, a furcsa két hónap alatt – legalábbis Budapesten – meghozott forgalomszervezési változások megkönnyítik a kerékpárosok biztonságosabb közlekedését. Sorra alakítottak ki új kerékpársávokat például a Bartók Béla úton, a Tétényi úton, az Üllői úton és a Nagykörúton.
Nem indult zökkenőmentesen a nagykörúti projekt. Az autósoktól elvett, és a kerékpárosoknak adott sávot jó pár helyen mégiscsak elfoglalták a motorral hajtott járművek – jellemzően parkolásra, pakolásra
Gyorsan reagált az efféle pimaszságokra a város vezetése, május 23-tól kerékpáros rendőrök jelentek meg a Nagykörúton.
Újra minden a régi, rossz menetrend szerint?
Pénteken már rossz hírt közölt a rendőrség: ahogy nő ismét a forgalom, úgy van egyre több sérüléses baleset. Sőt, szerintük fennáll annak lehetősége – és innen idézzük –, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban felgyülemlett feszültség a közutakon, közlekedés közben fog lecsapódni, konfliktusokat okozva a közlekedésben résztvevők között.
