Márciusban 20 kilométernyi ideiglenes kerékpársáv felfestésébe kezdett a fővárosban a BKK, ami a csökkent autóforgalom mellett jó ötletnek tűnt. A veszélyhelyzetnek azonban lassan vége, az autók is visszatértek, de a sávok a hírek szerint szeptemberig még megmaradnak.
Míg tombolt a járvány, addig a tömegközlekedési eszközök számítottak az egyik legnagyobb veszélyforrásnak. Nem véletlenül kordonozták el a járművezetőket, és szüntették meg az első ajtós felszállást. Mindenkinek, akinek valamiért muszáj volt elhagynia az otthonát, annak az egyéni közlekedést, autó-, vagy éppen kerékpárhasználatot javasolták. Hogy ne kelljen a buszon, villamoson, metrón ugyanazt a levegőt szívni, amit már tucatnyian kilélegeztek, és egyszerűbb legyen autóval, biztonságos magányban eljutni oda, ahová kell, április elején a kormány ingyenessé tette a parkolást országszerte. A hivatalos magyarázat így szólt:
“A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása. Mivel zsúfolt tömegközlekedési járatokon ez nem vagy csak korlátozottan lehetséges, fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját”
Az áprilisban bevezetett ingyenes parkolásnak várhatóan július elejéig örülhetnek az autósok, utána itt is visszaáll a régi rendszer, amit a fizető parkolásban érdekelt önkormányzatok már nagyon várnak, hiszen forgalmat kell szabályozniuk, nem lehet káosz a közlekedésben. És persze a kiesett pénz is hiányzik. Ebben a cikkben elolvashatod, melyik település mekkora bevételtől esett el az elmúlt három hónapban.
Kerékpár
Van azonban egy másik közlekedési eszköz is, amellyel szintén lehet úgy közlekedni, hogy ne menjünk másokhoz közel, ez pedig a kerékpár. Attól most nagyvonalúan tekintsünk el, hogy a propagandával ellentétben a városban élő, gyerektelen fiatalokon, sportosabb középkorúakon kívül nem igazán van más embercsoport, akiknek a napi közlekedésben megfelelő közlekedési alternatívát jelenthetne autó, vagy tömegközlekedés helyett a bicaj Budapesten. Nehéz elképzelni, hogy reggel egyik gyereket az oviba, másikat az iskolába vinné valaki bringával, és a hitvest is bedobná a munkahelyére. Vagy ugyanezt úgy, hogy mindenki a saját bringájával indul útnak. Viszont a járvány miatt kiürült fővárosi utakon gyorsan elszaporodtak a biciklik, és mivel a nagyobb parkokat, tereket, Margit-szigetet a város vezetése hétvégente lezárta, aki nem akart megtébolyodni a szobafogságban, az hóna alá kapta a cangát, és tekert egy jót.
A narancsszínűek az ideiglenesen kijelölt kerékpársávok
A BKK lecsapott a kínálkozó lehetőségre, és hamar bejelentette, hogy hová terveznek ideiglenes biciklisávokat, majd nagy lendülettel minősítettek át forgalmi sávokat bringasávvá, és nekiláttak ezek felfestésének is. Kezdetben az elvett sávok nem is hiányoztak senkinek, úgyis szinte teljesen megszűnt a forgalom, a tücsök se ciripelt a korábban dugig lévő utakon. Egészen mostanáig.
Május 18-tól már a főváros sincs szobafogságban, és mára már ha nem is száz százalékban, de többé-kevésbé visszatért az élet a normális medrébe. Persze vannak, akik többé már nem tudnak visszamenni a munkahelyükre, mert elvesztették azt, és akadnak olyanok is, akik az elmúlt hónapokban rájöttek, hogy nagyszerűen tudnak otthonról is dolgozni, és ezt a jövőben is így szeretnék majd folytatni.
A körút áteresztőképessége is felére csökkent az elvett sávok miatt
Többek között miattuk sincs még annyi autó az utakon, mint a járvány előtt, a dugók mégis egyre gyakoribbak. Könnyű lenne azonnal a biciklisávokra mutogatni, hogy radírozzák le őket az utakról, és akkor minden varázsütésre rendbe jön. De tényleg mindenhol azonnal megszűnne a dugó? Elmentünk, megnéztük, hogy melyik ideiglenes biciklisáv ártalmatlan és melyik az, amelyik tényleg csak felfordulást okoz.
Nem végeztem komoly, tudományos felmérést, a terv az volt, hogy kiállok néhány ideiglenesen felfestett kerékpársáv mellé és megvárom, míg 10 kerékpáros elteker a nekik kialakított úton. Közben számolom, mennyi autós halad el ugyanarra, és mérem, mennyi idő kell ehhez.
Tétényi út
Az első helyszín a Tétényi út, ahol a kerékpáros sáv felfestésével a korábbi, irányonként két-két tágas sáv helyett lett egy normális, – itt járnak a buszok – és egy nagyon keskeny az autóknak. A keskeny nagyon keskenynek tűnik, ezért utánanéztem, milyen szélesnek kell lennie legalább egy sávnak, hogy az teljes értékű sáv legyen. A 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet 2.2 pontja így határozza meg a forgalmi sávot:
„Az útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok megengedett legkisebb szélessége – azokat az indokolt eseteket kivéve, amelyeknél szélességkorlátozás vagy egyes járműfajták közlekedésének tilalma is szükséges – lakott területen legalább 2,75 méter, lakott területen kívül pedig legalább 3 méter.”
Tétényi út – hiába van mindkét irányban új biciklisáv, a bringások nagy része még nem vette észre. A járdán többen bicikliznek, mint az ideiglenes sávban
Mivel itt vezetni még átlagos autóval is izgalmas, pláne, ha balról gazok lógnak be, jobbról meg a busz próbál a felfestések között centizni – neki 3 méter széles sáv kell minimum -, így mérőszalaggal lemértem az áthelyezett sávelválasztó és a padka közötti távolságot. Na, vajon mennyi volt? Igen, milliméter pontosan 275 centiméter, szóval szabályos, igazi sáv az, bármilyen béna is. Akinek van kedve, végigméregetheti, mert nem esküszöm meg rá, hogy mindenhol megvan ez a szélesség.
De nem is ez a lényeg, inkább nézzük, hány kerékpáros használja a felfestett saját sávot – aminek a szabályok szerint 1 méter szélesnek kell lennie legalább. Két, napsütéses, száraz, kellemes 20 fok körüli napon számoltam itt bicikliseket, egyszer reggel, egyszer a délutáni forgalomban. Délután 10 biciklisre 20 perc 43 másodpercet kellett várni, és ennyi idő alatt 261 darab autó ment el ugyanott.
A reggeli eredmény még ennél is rosszabb, 45 perc alatt lett meg a 10 bringás és a rájuk jutó 449 darab autó, hogy mehessek tovább a következő helyszínre. Minden hiányossága és kihasználatlansága ellenére ez egy autós szemmel bevállalható áldozat, szerintem sok vizet nem zavar itt a biciklisáv, akit pedig nyomaszt a keskenyre szabott belső sáv, vagy fizikailag nem fér bele egy kisbusszal, az mehet nyugodtan a külsőben, nem lesz nagy az időveszteség.
Bartók Béla út
Szerencsére közel van a második helyszín, a Bartók Béla út. Illetve ennek a külső szakasza, a Móricz Zsigmond körtér és Tétényi út közötti rész, ami eddig jellemzően kétsávos volt. De már elmúlt, mert a külsőt lecsippentették és biciklisáv lett belőle. Itt az autóknak hirtelen feleakkora hely maradt, mint eddig, nem is akkora meglepetés, hogy errefelé hamar bedugul a forgalom. A biciklisek viszont jól haladnak, már ahol éppen nem rakodnak a biciklisávon parkoló fehér furgonok.
Bartók Béla út – a szélső sáv elveszett, fele annyi hely maradt az autósoknak, mint eddig. Nem is csoda, hogy a Tétényi úttól a Gellért térig áll a sor
Délután 7 perc 34 mp alatt lett meg a 10 kerékpáros, akikre mindössze 73 autós jutott ennyi idő alatt. Persze, mert a felére csökkent áteresztőképességű úton egyszerűen nem fértek el. Itt érdemes lenne megfontolni egy olyan típusú biciklisáv, vagy biciklis nyom felfestését, amin autók is közlekedhetnek, mert az látszik, hogy a bringások használják ezt a szakaszt, de az is, hogy a dugók miatt ez így nem az igazi. Reggel ugyanitt 10 biciklishez 8 perc 39 mp-et kellett várni és ennyi idő alatt 81 darab autó hajtott el a Bartókon.
Ilyen volt, kétsávosként:
Bartók Béla út, még 2×2 sávosan. kép:maps.google.com
Gellért tér
Igaz, itt nem ideiglenes biciklisáv halad, mint a Bartókon, hanem igazi, már évek óta, úgyhogy csak érdekességképpen vártam meg a szokásos 10 biciklist, akikre délután mindössze 3 percet kellett várni, és ennyi idő alatt 29 autóst számoltam. Igazi kerékpáros főútvonal ez, néha a lámpánál 4-5 bicikli is állt egymás mögött a délutáni csúcsban.
A Gellért téren egymást érik a bringások
Üllői út
Ez is olyan út, ahol az autóforgalomtól vettek el egy sávot, bár itt százalékosan nem akkora a veszteség, mert nem a rendelkezésre álló sávok fele, hanem csak harmada lett oda: háromból egy. Az Üllőin elég lelombozó lehet biciklizni, a távolságok is nagyobbak, a felszín alatt meg ott robog a metró. Mindegy is, nézzük a reggeli forgalmat, ahol 18 perc 46 mp alatt suhant el a tizedik biciklis előttem míg autóból 350-et számoltam. Ez sem számít különösebben kihasznált biciklisávnak, ha szükség lenne rá, talán nem csak elvétve tekerne itt valaki.
Üllői út – a sávok harmada veszett el
A kerékpársávok bővítése mellett – a meglévő teljes budapesti kerékpárforgalmi főhálózat hossza 325 kilométer, amely az ideiglenes sávokkal 20 kilométerrel lett hosszabb – a BKK a bringás forgalom növelése érdekében a közbringák használati díját is jelképes, havi 100 forintos összegre csökkentette. Gyakorlatilag ingyen lehet használni a Bubit, már akinek van elég ereje hozzá.
A hírek szerint jövőre komoly ráncfelvarrást kap a teljes közbringa-rendszer, nemcsak a nehezen guruló biciklikkel kezdenek majd valamit – a korábbi szivacstömlős abroncsok helyett fújt gumikat kaphat a bérbringa – és könnyebb lesz a bérlés, érkezik telefonos applikáció és okoslakat is. A legizgalmasabb, hogy rugalmassá teszik az árazást is, amibe a tervek szerint az is belefér majd, hogy a BKV-bérlettel rendelkező ügyfelek kedvezményes áron használhassák a kerékpárokat, így jobban integrálva őket a tömegközlekedésbe.
Klassz lenne, ha tiltások, korlátozások helyett az illetékesek legalább ekkora lendülettel vetnék bele magukat az autósok problémáinak konstruktív megoldásába is. Mondunk is néhányat:
- Bizonyára csökkenne a városi autóforgalom, ha mondjuk végre elkészülne az M0-s elkerülő teljes körhöz hiányzó része,
- ha nem kéne jellemzően város közepébe telepített hivatalokat látogatni boldog-boldogtalannak, ezeket az ügyeket mind el lehetne intézni neten, amihez meg muszáj bemenni, olyan irodából vidékieket is nyitni.
- jöhetnek az unalomig emlegetett város széli P+R parkolók és közösségi közlekedés fejlesztése is
- a kihasználatlan, ideiglenes biciklisávokhoz sem kéne ragaszkodni, hadd menjenek, ha úgyis kihasználatlanul szomorkodnak
Szintén klassz lenne, ha a városközpontban lerombolt volt ipari területek – vágóhíd, óbudai szeszgyár, újpesti kikötő, stb. – helyére nem irgalmatlan méretű, több száz lakásos szörny lakótelepek, vagy hatalmas irodakomplexumok épülnének, hanem parkok, közösségi terek, akármik. Ahová lehetne menni autóval, villamossal, vagy éppen biciklivel is. Kinek mi tetszik.
