Sok olvasói visszajelzést kaptunk, hogy korábbi cikkünk, amelyben a Vezess szerzői 3 millió forintból vásárolhattak elméletben álomautót maguknak, kissé túlzó.
Sokaknak nincs ennyi kocsira. Vettük az adást, megpróbáljuk ezúttal kevesebből, megfeleztük az összeget és kissé átírtuk az elképzelést. Okos döntés 1,5 millió forintos kerettel. Ki mit venne?
Szörényi András: nagy motor, LPG
Egészen biztos, hogy józan autót is csak úgy keresek, hogy legyen benne valami öröm, legyen benne valami, ami megfog, és ez a valami nem tud a Prius II fogyasztása lenni. De először azt kéne eldöntenem, milyen autó legyen a napi járós?
Nekem a japán szívó benzines úgy kéne, hogy Smart Forfournak öltöztessék. Persze a 109 lóerős 1.5 legyen, kézi váltós, lehetőleg napfénytetős és ötüléses, nem a gyakoribb négyszemélyes verzió. Ilyet épp nem találtam itthon, de megérné várni rá.
Kombiból Renault Mégane II-est vennék, mert jó autó és csak a koraiakkal volt sok gond. A 2006-os modellfrissítés utániakkal alig volt baj, a nyújtott tengelytávval a kombi szellős belül, a maga korszakából jól felszerelt, biztonságos autó és kiemelkedő az ár/érték aránya. A kétliteres F4R 135 lóerős, remek motor. Ha turbósítva a nürburgringi Mégane RS-ekben vagy 201 lóerőig húzva a Clio RS-ben és a formaautókban zokszó nélkül viselte a versenytempót, akkor itt sem lesz baj vele.
Bármelyiket is választanám, 1,2 millió forintig mennék csak el árban, hogy legyen tartalék az LPG-benzin üzemű átépítésre. Ha pedig a ráció győzne, még mindig itt ez a 2005-ös Mazda6 2.0i 1 140 000 forintért. Tudom, hogy a kortárs Honda Accord jobb autó, takarékosabb, de erősebb a motorja és kevésbé rozsdásodik, de 300-400 ezer kilométeres autók vannak az 1,2 milliós ársávban.
Vonz benne, hogy jó vezetni, szép autó, LPG-vel olcsón használható
Egy első generációs Mazda6 jóllakatná bennem a kispolgárt és az autóbuzit is, mert LPG-vel olcsón használhatnám, mechanikailag megbízható, kombi, jó vezetni és kettős keresztlengőkaros az első futóműve. Megérdemelte volna az Év Autója címet. Kicsi rá az esély, hogy pont ez a kombi lesz a nem rozsdás, de ha kifogom az aranyhalat, remek mindenes lehet a következő évekre és az 1,5 milliós árhatárig maradó 350-400 ezer forintból sok mindent meg lehet csináltatni rajta.
Már újkorában kipróbáltuk az első Mazda6-ost. Akkor ezt írtuk róla:
Gajdán Miki: Fő a célszerűség
Mindennapi használatra szánt autónál nálam első a célszerűség, vagy talán még inkább, az észszerűség. (A külső megjelenés, vagy a szín jelentősége e mellett elhanyagolható.) Észszerűség alatt azt értem, hogy csak praktikus, megbízható, jó alkatrész-ellátású, olcsón üzemeltethető autó jöhet szóba, amihez – a megbízhatósága ellenére – szerelőt sem olyan nehéz találni. (Bár a legjobb egy olyan autó lenne, amit én magam tudok szerelni, de az mindennapi használatra valószínűleg túlságosan koros lenne.)
Mindehhez még hozzá jön, hogy viszonylag sokat autózom városban, néha-néha kiruccanunk országútra, autópályára viszont csak viszonylag ritkán. Ebből számomra az következik, hogy az is előny, ha az autó kisméretű és a motorjának sem kell feltétlenül tobzódnia a lóerőkben. Ezeket a szempontokat egy autóban egyesítve a Honda Jazz-ben találtam meg, amiből a szabott költségkeretet figyelembe véve a 2002 és 2008 közötti generáció jöhet szóba.
Már ebben a Jazz-ben is minden benne van, amit felsoroltam. Kívül kicsi, belül tágas, a csomagtartójának mérete (380 liter!) vetekszik a régebbi kompakt modellekével, de annál sokkal, de sokkal jobban variálható. Ez azért fontos, mert így éppúgy jó a család utaztatásához, mint a karácsonyfa beszerzéséhez, vagy mint például elmenni vele pecázni. Még a felfújható gumi motorcsónak is beférne simán, motorral együtt! Amúgy a Jazz hajtáslánca egyszerű és tartós, tudtommal az egyetlen, ami bonyolítja és drágítja a karbantartást, időnként a szelepállítás igénye és a hengerenként két gyertya. De szerencsére szelepből sincs több!
És ezt is tudja, növények helyett kerékpárt, vagy bármilyen magasabb rakományt is szállíthatunk. És e mellett még ott csomagtér…
18 éve ezt írtuk a Honda Jazz-ről a Vezessen:
Csepreghy Dani – Kombi benzinmotorral
Nehezen mentem neki ennek a másfélmilliós kategóriának, mert ezt a keretet nem is annyira könnyű beosztani. Főleg, ha visszafogott fenntartási költségekkel üzemeltethető, családi felhasználásra is alkalmas autónak kell kijönnie belőle. A racionális autóvásárlás pedig két univerzumnyira van tőlem.
Majdnem reflexből vágtam rá a kisebb motoros, szerényebben felszerelt E46-osokat, de 2 millió alatt nem szívesen zsákmányolnék ilyesmit. Mert venni ugyan lehet ennyiért is 2,2-es literes, 170 lovas sorhatossal 320i-t, csak az autó még kérni fog. De ezt a kártyámat már eljátszottam az előző részben.
Aztán elkezdtem 2000 utáni kombikat nézegetni, lehetőleg szívó benzines motorral, mert nem kedvelem a négyhengeres dízelek krahácsolását. Leginkább a csinos Mazda 6-os fogna meg, de a rozsdásodó karosszéria és ezzel együtt a lakatolás gondolata hamar más irányba terelt.
Kicsit jellegtelen formájú, de tágas és jól vezethető a Ford Mondeo, viszont épp a benzinmotorok nem sikerültek a legjobban benne. Pont a 2,0 literes dízel és a 2,2-es TDCi ajánlott belőle.
Jó kompromisszum lehet a Honda Accord, ami szerintem egyszerűen jól néz ki és hozza a japán autókhoz társított megbízhatóságot, remek vezethetőséget. A 2 literes, 155 lovas benzinmotorral és kézi váltóval választanám.
Szóba jöhet az Accord kombi, a 155 lóerős benzinessel
Ezzel nem lehet megszorongatni a Priusokat a fogyasztási versenyben (városban simán összejön a 10 literes átlag), de a K20-as motor az alapvető karbantartásokkal üzembiztosan működik. Motorja tehát bombabiztos, a futóműve viszont nehezen tűri az itthoni, silány minőségű utakat, ezért a szilentek gyorsan fogynak az Accord alól. A tágas utastér és a szabályos alakú, alacsony peremű, jól pakolható csomagtér pedig megkönnyíti az együttélést az Accorddal.
Aranyi Peti – Kis autó, kis motor
Bár egy néhány tonnás autó szerintem kevésbé nyújt impozáns látványt egy csőrös Peterbiltnél, vagy egy háromtengelyes Setránál, azért kétségtelen, hogy néha ezekre is szükség van, mert a bevásárló központok parkolóházaiba mégsem lehet behajtani egy Vasorrú Rábával. Ilyen esetekre kell valamilyen lóti-futi autó, amibe be lehet tenni a gyerekeket.
Én a második generációs Škoda Fabiát ajánlani, mert magam is ilyet használok TSI-ként. A sajátommal 200 ezer közelében vagyok, de a motornál csak benzincsövet kellett cserélni eddig (kopp-kopp). A TSI-motorral kétségtelenül fürgébb, de szerintem az MPI-vel is lehet élni. Az 1,2 literes, 72 lóerős, háromhengeres MPI benzinmotor ideális a városi jövés-menésre, az autópálya-tempót is gond nélkül hozza. Gyerekkel a fedélzeten nem akar annyira száguldani az ember.
Azt azért nem lehet rá mondani, hogy családi autó, mert a kombi Fabia jóval nagyobb csomagtérrel rendelkezik, de hátsó sorban két gyerekülés gond nélkül befér. Csomagtartója simán elnyel egy normál méretű babakocsit a mózeskosárral együtt. Étvágya nem túl nagy, városban átlagosan 6 literrel elmegy, míg autópályán ennél is kevesebb.
Családi autónak is beválik
Azért szeretem a Fabiát, mert még 9 évesen sem eszi az olajat. Vásárlás előtt érdemes alánézni a kocsinak, mert a kipufogórendszere 8 év után már cserére szorulhat.
Ilyen volt újkorában az említett Fabia:
Horváth Zsolt – Legyen jó vezetni
Mondhatnám, hogy a tavasszal megvetett BMW E39 jó lesz, de hiába fér bele a 1,5 milliós keretbe, okos döntésnek semmiképp sem mondanám. Egy ilyen korú hathengeres BMW hobbi autónak való, amelyre az ember alkalmasint hajlandó többet áldozni, mint ami észszerűen megmagyarázható lenne.
Így sokkal inkább egy hetedik generációs Honda Accordot választanék ebből az összegből. A hetedik generációs Accord a Honda egyik legjobban sikerült autója, letisztult, de sportos formájú és az eleganciával sincs gondja. Itt a szedánról beszélek, a kombi is jó, de a külseje nekem nem jön be.
Belül jó és tartós anyagokból épült az Accord. Alapvetően a kor legfontosabb kényelmi extrái szerepelnek az eladásra kínált kocsikban, hiszen ez a modell nem számított olcsó autónak. Ami pedig fontos, hogy elsőkerék-hajtása ellenére jó vezetési élményt kínál, a kormányzás, futómű, sebességváltó mind társak ebben.
Ha igazán minimálisra akarnám csökkenteni a kockázatot, akkor 2,0 literes szívó benzinmotoros variánst keresném, de érdemes lehet bevállalni a 2,2-es dízelt is. Előbbinél nyilvánvalóan egy izgalmas motort kapunk, de dízelsége ellenére utóbbi is igen pörgős, miközben a 340 Nm nyomaték is mosolyt csal az arcunkra. A blokk és a hengerfej is könnyűfémből készült, két kiegyensúlyozó tengely csökkenti a dízelmotor rezonanciáit. Dolgoztak rajta.
A belső anyagok tartósak
Ennél az autónál teljesen egyértelmű, hogy állapotot kell venni, ugyanis még 300.000 kilométeres futásteljesítmény mellett is normális autó. De 1,5 milliós összeg esetén van esély 200.000 kilométer környéki futással találni kocsit, ami abszolút reális egy 18-12 éves autó esetében. Érdemes időt szánni rá. Ahogy minden dízelnél, itt is az injektorok, a nagynyomású üzemanyag-szivattyú és a kettős tömegű lendkerék elhasználódása okozhat komolyabb költséget. Mehetünk lejjebb az árral és feljebb a futásteljesítménnyel, akkor valamennyit félretehetünk ezekre vagy a hidraulikus kormányszervo olajcsövének cseréjére. Vagy választhatunk kombit, az praktikusabb és olcsóbb.
Új korában teszteltünk Accordot, akkor ezt mondtuk róla:
Földes Attila – Busz kell
Három gyerek mellé társadalmilag nem igazán elfogadott dolog kétüléses sportkocsit – és három bérletet – vásárolni. Így marad valami kisbusz, jó sok üléssel, hogy az anyóst is néha be tudjuk pakolni hátra. Leghátra. A Hyundai H1-es szimpatikus választás, a 2007-es évjárattal nem is olyan irgalmatlanul öreg, még éppen egy kicsit a hazai 14 éves átlagéletkor alatt van. Van is itthon eladó ilyen. Papíron a 181 ezer kilométer sem vészes, de nyilván egy alapos átnézés előzné meg a vásárlást.
Bár valószínűleg boldogan lehet élni a négykerék-hajtás nélkül is, azért nekünk még ez is jól jönne. Gyakran cipelünk bringákat, kajakot, vagy csak kirándulunk, ezzel valószínűleg könnyebben eljutnánk olyan helyekre, ahol egyszerűbb mondjuk vízre szállni, vagy csak ahová mások már nem jutnak el. A nagy raktérbe pedig a telekre cipelt cuccok is lazán beférnének, facsemetétől, fűkaszán át a különféle építőanyagokig. Szóval én valami ilyesmire vernék el másfél millát.
Kedves olvasók! Ti mit vennétek ennyi pénzből?
