Csorna mellett járunk, ahol néhány napon keresztül egy lezárt útszakaszon önvezető autók róják a bő 3 kilométeres aszfaltcsíkot, fel, alá. Ugyan Magyarország már három éve megnyitotta a közutakat is az autonóm járművek előtt – természetesen megfelelő validáció után – de itt mégis a forgalomtól elzárt, de „éles, valódi” úton folynak a mérések, nem pedig egy tesztpályán.
A Smarttól a nyerges vontatóig nagy a szórás, de jellemzően agyonszenzorozott személyautókat látni a résztvevő 15 darab jármű között. Kinézetre nagyon hasonló extrákkal szerelték fel őket, a nagy pontosságú, – ez elméletben 1, a gyakorlatban inkább 2-4 centimétert jelent – GPS berendezések, lidar-ok – magyarul lézeres radarok – és különféle kamerák vannak ezeken az autókon, a különbség legfeljebb az eszközök számában és elhelyezésében van, de a lényeg és a funkció nagyjából ugyanaz.
Szenzorok, műszerek mindenhol
Okos autónak okos út
De nemcsak az autók különlegesek, hanem az útszakasz is többet tud, mint hasonlóan kinéző társai, mert itt nemcsak az autó figyeli az utat, hanem az út is kapott különféle szenzorokat, kamerákat, így az is tudja, mi, hol, merre és milyen gyorsan halad rajta. Ennek a jövőben lehet fontos szerepe, hiszen az intelligens infrastruktúra nemcsak az önvezető autók számítógépeinek tud kilométerekkel a jármű előtt történő eseményekről információt küldeni, hanem a hagyományos, ember által irányított autók vezetői is hamarabb értesülhetnek a veszélyekről. És jó ideig valószínűleg ez, a vegyes használat lehet majd jellemző.
Nissan LEaf, kicsit több extrával, mint ahogy kijött a gyárból
Persze az intelligens infrastruktúrák bevezetése sem mehet egyik napról a másikra, még számos technológia problémát kell megoldani, új szabványokat alkotni, és ami a legfontosabb, garantálni a rendszer biztonságát és az irgalmatlan méretű adatot is valós időben kell a résztvevők között megosztani. A jövőben egy autó adatforgalma évente egy petabájt is lehet – ez tíz a tizenötödiken, azaz egymillió gigabájt, vagy még egyszerűbben egybilliárd bájt- ami a jelenlegi rendszeren néhány száz napot venne igénybe, míg az 5G – a kemtrél, laposföld, és gyíkemberhívők indulhatnak is melegíteni – ezt tized annyi idő alatt megoldja. Mi ugyan éreztünk egy kis furcsa bizsergést a helyszínen, de inkább a 48 fokos aszfaltra és a bitang módon perzselő Napra gyanakszom, nem az 5G-re.
A táblán a beosztás
Hogy mennyire sokat várnak az autózás és az 5G kapcsolatától, azt Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója vázolta, aki elmondta, az előrejelzéseink szerint 2025-re csaknem minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon. Ez pedig elképesztő adatmennyiséget jelent, amit a lehető leggyorsabban kell eljuttatni egyik közlekedőtől a másikig, vagy éppen az okos infrastruktúra valamelyik elemétől, eleméhez.
Két hatalmas akkumulátor látja el energiával a számítógépet, GPS-eket
Az itt és most bemutatott projekt nemcsak azért különleges még világviszonylatban is, mert az intelligens infrastruktúrák és önvezető technológiák fejlesztésében érdekelt összes hazai és külföldi szereplő – többek között a Magyar Közút, Magyar Telekom, Ericsson, Knorr-Bremse, ZalaZONE – együtt, egymást támogatva dolgozik a közös célon, hanem azért is, mert közforgalmú, létező, igazi úton kialakított, 5G kommunikációs háttérrel támogatott mérési környezet kialakítására korábban még nem volt példa. A tesztszakaszon van olyan résztvevő, amely nagy felbontású térképet készít, mások az autonómjármű-fejlesztésben végeznek megoldandó részfeladatokat, de folyik itt szenzortesztelés, adatgyűjtés is és a tesztekből az is kiderül, a résztvevő járművek mit és hogyan érzékelnek a többi közlekedőből, illetve a környezetből, infrastruktúrából.
Szép új világ, jön az önmagától driftelő BMW
Akkor ez már a jelen?
Nem, még nagyon messze vagyunk attól, hogy az önjáró autók, valós forgalmi helyzetben mindenféle emberi felügyelet nélkül jussanak el biztonságosan akár csak Budapestről a Balatonra. Illetve technikailag valószínűleg simán kivitelezhető lenne a dolog, már évekkel ezelőtt láttunk olyat, hogy jelzőlámpát, táblát, terelést, de még az elsőbbségadási szabályokat is betartva közlekedett egy autó. A Knorr-Bremse pedig zárt telephelyen önállóan, vezető nélkül közlekedő teherautót is tesztelt már, szóval a tudás már nagyjából megvan.
A lidar terelőkúp méretű tárgyakat is felismer
De hiába vannak már bizonyos útszakaszokról akár centiméter pontossággal felmért nagy felbontású térképek, hiába mérnek reggeltől estig a legnagyobb koponyák, faragják akár tökéletesre az algoritmusokat, ameddig a jogalkotók nem szülik meg, hogy egy balesetnél ki és milyen mértékben lesz felelősségre vonható, addig a teljesen önvezető autó legfeljebb egy roppant érdekes kísérlet marad, nem több.
