Évtizedek óta nem látott balesetes adatokat közölt a rendőrség, várható volt a jó hír, csak a mértéke kérdés eddig. A legfrissebb statisztikák szerint számos emberéletet megtartott az utakon 2020 első felében, hogy két hónapig drasztikusan lecsökkent a járműszám.
Sajnos nem minden statisztika változott kedvező irányba. Ittasan okozott balesetből nem lett kevesebb, a gyorshajtás aránya pedig egyenesen nőtt.
Húsz éve nem volt ilyen kevés halott és sérült az útjainkon
„Közúti közlekedési balesetek során meghalt, megsérült személyek száma” annak az alábbi grafikonnak a neve, amelynek ha kisebb hullámzással is, de tartósan lefelé kellett volna ívelni az elmúlt évtizedben. Ma már tisztán látszik, hogy az 525 sebességmérőből álló és 2015-től aktív VÉDA-rendszer sem csökkentette a tragédiák számát, pedig kimondva ez volt a 15 milliárdos projekt oka.
Sőt, 2010 első fél évében 9486-an vesztették életüket, vagy sérültek meg közlekedési balesetben, míg 2019 első felében 9957-en, mégis inkorrekt lenne ezért a rendőrséget hibáztatni. Ugyanebben az évtizedben ugyanis 2,98 millióról 3,81 millióra növekedett a hazai személyautó-állomány a KSH szerint (plusz 27,7 százalék), amivel párhuzamosan egyre többen kezdtek napi szinten kerékpározni is a nagyobb városokban.
Sajnos mindannyian tapasztaljuk, hogy eközben az infrastruktúra fejlesztése (útfelújítások, bővítések, sima parkolók, P+R-ek stb.) és a közlekedési kultúra javulása nem tartott lépést az autók mennyiségi változásával.
Ebben a helyzetben tiltotta le gyakorlatilag az utakról a személyautók, tehergépjárművek, motorok és buszok nagy részét a kijárási korlátozások 9 hete idén tavasszal. Az országban 31 ezer kilométeren utakat kezelő Magyar Közút mérései szerint számos áprilisi napon több sztrádánkat 50-80 százalékkal kevesebb jármű használta, mint egy évvel korábban. Azaz drasztikusan visszaesett a közlekedés.
Ennyire radikálisan sajnos nem követte a balesetszám a forgalomcsökkenést, de ha lenne 20 évre visszanéző grafikonja a rendőrségnek, azon is az idei lenne a legalacsonyabb szám.
Közúti közlekedési balesetek során meghalt, megsérült személyek száma, 2020. 1-6. hónap (Forrás: ORFK)
Az ország 19 megyéjét és Budapestet nézve kiderül, hogy a leglátványosabb csökkenés Győr-Moson-Sopron megyében, Békésben és Budapesten volt.
A 20 területi egységből egy helyen, Heves megyében azonban ez az időszak is növekedést mutatott.
A legfontosabb statisztika alakult a legjobban
Elhunytakat és sérülteket együttesen tartalmazott az előző grafikon. Ha ebből a legfontosabb adatra fókuszálunk, szerencsére azt látjuk, hogy az utakon meghaltak száma nagyobb mértékben csökkent, mint a komolyabban sérülteké:
– 30,2 százalékkal kevesebben haltak meg balesetben 2020 első fél évében az egy esztendővel korábbinál (245 vs. 171)
– 20,7 százalékkal kevesebben szenvedtek súlyos sérülést.
Eddig országos adatokról beszéltünk, ami egyáltalán nem jelent földrajzilag azonos csökkenést, ellenkezőleg. Tolnában, Veszprém-megyében, Nógrádban és Vasban ebben az időszakban még a tavalyinál is többen haltak meg közúti balesetben.
A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sporon megyében, Hajdú-Biharban, Békésben, Borsodban, Baranyában és Budapesten csökkent a tragédiák száma, ebben a sorrendben.
Meg kell jegyeznünk, hogy megyékre bontva alacsony számokról beszélünk, ezért egy-egy súlyosabb baleset érdemben változtathat a statisztikákon.
Illusztráció
Az autósok alkoholfogyasztása maradt a régi, sőt romlott a helyzet
Rendszeresen közzé teszi a rendőrség az ittasan okozott közlekedési balesetek havi, féléves és éves adatait, és a legfrissebbek meglehetősen érdekesek.
A sokkal kisebb forgalom ellenére idén eddig gyakorlatilag szinte pontosan ugyanannyi balesetet okoztak piás sofőrök, mint tavaly (613 vs. 610), azaz arányaiban még romlott is a helyzet. Olyannyira, hogy darabra pár éve volt ennél kevesebb ilyen eset is normális, a mostaninál sokkal magasabb forgalom mellett.
Ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2020. 1-6.hó (Forrás: ORFK)
Arányokat nézve az összes sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetnek a 10,2 százaléka mögött állt a rendőrségi vizsgálat szerint alkohol-fogyasztás. A kelet-magyarországi területek felülreprezentáltak:
– 16 százalék volt Bács-kiskunban
– 15,4 százalék Szabolcsban
– 14,3 százalék Borsodban
Éppen ellenkező a helyzet Budapesten, ahol az egyik legalacsonyabb, 7,9 százalék volt az ittasan okozott balesetek száma.
Illusztráció
Növekedett a gyorshajtásos balesetek aránya
Hat hónap alatt 312 ezer gyorshajtást rögzített a rendőrség, ami rekord a kiszabott 10,9 milliárd forint bírsággal együtt – derült ki a Vezess által az ORFK-tól kikért adatokból. Leginkább a sebességhatárokat durván átlépők száma emelkedett abban a félévben, amikor 9 hétig alig volt forgalom az utakon, nagyon úgy tűnik, éppen ezt használták ki a száguldozók.
Önmagában a nagyságrend nem lehet meglepetés, gyakorlatilag évtizedek óta a gyorshajtást nevezi meg a rendőrség a legfőbb baleseti okként. Sajnos az ilyen esetek aránya is növekedett tavalyhoz képest.
A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai, 2020, 1-6.hó (Forrás: ORFK)
Kíváncsiak voltunk, így megnéztük, mennyi volt ez a mostani 36 százalék öt esztendeje. Kiderült, hogy romlott a helyzet, 2015 első felében még 30 százalékot mutatott ugyanez az ábra.
Arányokról beszélünk, nem balesetszámról, azaz ezt már nem lehet az egyre több és több autó rovására írni. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem csak növekedett a járműmennyiség az útjainkon, hanem gyorsult is a tempó.
