Beáta rutinos autócserélő, ezúttal is alapos előkészületek után vágott bele. Első számú és örökké betartandó szabálya, hogy csak kereskedőtől vásárol, és csak kereskedőnek ad el. Már az esélye félelemmel tölti el annak, hogy szurkálással fenyegető, sötét alakok jelenjenek meg az értékesítésre váró Suzukija közelében.
Mi is írtunk a használt autójukat értékesítő tisztességes embereket zsaroló bandákról, az általános iskolában igazgatóhelyettesként dolgozó pedagógus részben miattuk kizárólag kereskedések kínálatát böngészte a neten. Nyolcesztendős Swiftjét akarta beszámíttatni maximum hároméves, mindenképpen narancsszínű Vitarába, természetesen fehér tetővel.
Biztos volt benne, hogy akkor lesz korrekt és minden tekintetben jogszerű a régi autójának újabbra cserélése, ha kerüli a magánszemélyeket.
„Nem kell adásvételi szerződés!”
„Összeírtam három-négy helyet, amelyekben számomra szimpatikusnak tűnő Vitarákat árultak, majd elsőként a legismertebbe mentem be közülük” – kezdi történetének mesélését Beáta. „Kedvesen fogadtak, korrektül bemutatták a kinézett autót, és ugyan elsőre jóval kevesebbet kínáltak a régi kocsimért annál, amire számítottam, végül megegyeztünk.”
Fontos részlete az üzletnek, hogy a Swiftjét adásvételi szerződés kötése nélkül hagyta hátra a kavicsos telephelyen. „Ők javasolták, hogy elég lesz megbízási szerződést kötnöm velük, aztán ha eladják a kocsimat, majd a valódi vevővel írunk adásvételit.” Ismerős, ugye?
„Hölgyem, tudta, hogy életveszélyes az autója?”
Kellemes érzés töltötte el aznap délután, gyorsan talált magának Vitarát a megfelelő színben, és simán beszámították a szeretett, sokáig hűségesen szolgáló Swiftjét. Éjszaka azonban arra ébredt, hogy hááát, talán mégis csak kellett volna adásvételit írni.
Másnap túl sokat nem gondolkodhatott azon, hogy mégis milyen felütéssel hívja fel a kereskedőt, ő maga tárcsázta a tanárnőt, és egyáltalán nem az előző napi nyájas stílusban.
„Hölgyem, tudta, hogy életveszélyes az autója? Alig indultunk el próbakörre vele, az első nagyobb fékezésnél alig akart megállni – mondta. Nagyon meglepődtem, három éve, amióta használom, soha nem volt gond a fékeivel, és tulajdonképpen semmi mással, napi szinten használtam az autót. Nem azért cseréltem le, mert rossz lenne” – magyarázza Beáta, majd hozzáteszi, a férfi persze egyből javasolt egy megoldást.
Állítólag megnézette a szerelőjével, aki szerint 80 ezer forintért megjavítható a fék, és ennek csak a felét kell kifizetni a tanárnőnek. Felezzék meg a költséget, így tisztességes, magyarázta a kereskedő.
„Nem minősül automatikusan rejtett hibának”
Beáta első ijedtségében megígérte az összeg felének kifizetését, de amint letette a mobilját, a vőlegényével úgy döntöttek, felkeresik a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítót.
D.A.S.-ügyek a Vezessen
Múlt hónapban indítottuk el sorozatunkat az autójukkal kapcsolatban bajba jutott tulajdonosok ilyen-olyan sztorijait bemutatva. A smucig biztosítóktól a jogtalan állami bírságokon át a zsivány kereskedők trükkjeiig számos problémával keresik meg a jogi segítséget kérő emberek a D.A.S.-t, amellyel kétféle együttműködést indított szerkesztőségünk. Egyrészt valós történeteik bemutatásával próbálunk segíteni a jármű-tulajdonosoknak, másrészt ide kattintva kérdezni is lehet a jogászuktól. Ne adják fel, ha bántja valami az igazságérzetüket, keressenek minket!
A szervezet jogtanácsosa, Vágány Tamás elsőként azt mondta el Beátának, hogy balszerencséjére egy meglehetősen rosszhírű kereskedést fogott ki, amellyel már volt korábban dolga. Persze ennél hasznosabb információkkal is kisegítette.
„Ha ott hagyja valaki az autóját ’beszámítással’, akkor érdemes tisztázni, hogy a kereskedő megvásárolja azt tőlünk (ekkor formálisan is kell szerződést kötni), vagy csupán megbízzuk, hogy adja el az autónkat. Ha nem vásárolja meg a kereskedés, akkor az autó a tulajdonunkban és üzembentartásunkban marad a nyilvántartási adatok alapján, és ha forgalomban van, akkor a kötelező biztosítás díját, a súlyadót is fizetnünk kell egészen addig, amíg a kocsi a nyilvántartásban is valaki más nevére nem kerül át. Sőt, ha próbakörre viszi a kereskedő, és gyorsan hajt, a bírság is nekünk jön majd. Ahogy jegy nélküli parkolás után is mi fizetünk büntetést.
Ha arra számítunk, hogy az autó eladása hosszabb időt is igénybe vehet, akkor vonassuk ki a forgalomból hat hónapra, ami többször megújítható. A nem a foglalkozása körében eljáró eladó kikötheti az adásvételi szerződésben, hogy nem kíván szavatosságot vállalni a használt gépjármű rejtett hibáiért. Az eladott és a vásárolt használt gépjármű hibája nem minősül automatikusan rejtett hibának, és nem teremt feltétlenül jogalapot a javítási költség megtéríttetésére.”
„Uram, kéne nekem az a csomagtartó”
A jogi képviselőjével a háta mögött Beátának ezután már elég volt néhány határozott mondatot eleresztenie két nap múlva a kereskedő szemébe, azonnal fordult a kocka.
„Először is kerek-perec közöltem vele, hogy kivonatom a kocsit a forgalomból, amíg nem lesz rá új vevő. Mivel megígértem neki a 80 ezer felének a kifizetését, ehhez én tartottam magam, de feltételt szabtam. Megkapja a 40 ezret, ha írásban azonnal lemond minden velem szemben támasztható további igényről.
Plusz már az első alkalommal láttam az egyik kiállított kocsin egy kerékpárszállítós csomagtartót, azt mondtam, hogy azt is kérem, és utána felejtsük el egymást. Hiszen ugye mindketten tudjuk, több helyen sántít ez az egész história…” – idézi fel a hölgy a legutolsó beszélgetését a kavicsos nepperrel.
Meg is kapta a csomagtartót, és egyből lepapíroztak mindent. Azóta se hallott róla.