Villanyautót tölteni korántsem mindig olyan fájdalommentes, mint hinnéd. Saját, töltővadászós vesszőfutásom ott kezdődött, amikor egy sajtórendezvény miatt Veszprém mellé kellett leautózni az aránylag csekély hatótávú Mazda MX-30-assal. Az jó előre sejthető volt, hogy nem úszom meg töltés nélkül, így elintéztem, hogy míg tart a rendezvény, kapok egy konnektort az autónak, hogy hazajuthassak.
Állítólag a megújult tesztpályán egyszer lesz rendes töltőpont is, de az még nem üzemelt, így tényleg maradt a mezei, 230 voltos konnektor. Bárcsak mezei lett volna, pár kW-os terhelhetőséggel, de ez valami beteg darab volt, három óra töltés után 7, igen HÉT, kilométernyit nőtt a megtehető táv. Délután ez nem tűnt viccesnek, sem a 27 kilométeres hatótáv, így Veszprémig elvánszorogtam, ahol egy unalmas parkolóban egy órát töltöttem. De ezzel még nem jutok haza. Irány Székesfehérvár, ahol újabb ingyenes töltőponton állt órákat az autó, mire biztonsággal nekivágtam a hazaútnak, ami a töltések miatt belenyúlt az éjszakába.
Igen, tudom, sok helyen lehet pénzért elektromos autót tölteni, sőt, egészen emberi idő alatt gyorstölteni is, de az még többe kerül. Elektromos autót pedig a statisztikák szerint sokkal inkább a spórolás miatt vesznek a vásárlók, mint olyan fennkölt dolgok miatt, mint a környezetvédelem. Szóval spóroljunk, amennyire csak lehet, oldjuk meg inkább ingyen. Megpróbáltam.
Ha az érdekel, hol mennyiért töltheted fel az autód akksijait, illetve az, hogy mindig olcsóbb-e elektromos autóval közlekedni, mint benzinessel, – nem – akkor ezt olvasd el. Itt most a potyatankolásról lesz szó, pontosabban arról, hogy mekkora szívással számolj, ha eltökélted, márpedig te nem fizetsz egy kanyit sem az áramért.
De hol tankolhatok ingyen?
Természetesen a ház garázsában felszerelt fali töltő lenne az egyik legjobb elektromos autó töltésére, kényelmi és gazdasági okokból is. Bár a társasházunkban vannak a garázsban szabadon hozzáférhető konnektorok, külön fogyasztásmérő hiányában nem lenne túl elegáns arról feltölteni egy tesztautót, amit aztán fizethetne az egész ház, közösen. Az emeletről pedig nem szívesen lógatnék le kábelt az utcára, ami ráadásul pénzbe is kerül. Szóval ez az megoldás nem járható út, keressünk valami mást.
Rafinált házi megoldás, hosszabbítóval, saját konnektorral
Ránézve a térképre, a környékünkön található töltőoszlopok közül a legközelebbi is 1,4 km-re van légvonalban. Az applikáció szerint az Elmű telephelyére behajtva kellene megtalálni a kétállásos, fizetés nélkül igénybe vehető töltőt, de már a portaszolgálaton fennakadok. Hiába mutogatom a telefonomon, hogy márpedig itt kell lennie, nem igazán érdekli őket, így elköszönünk egymástól. Aztán kintről megkerülve a kerítést megtalálom a bent virító oszlopokat, amelynek kábelei egy a kerítésre szerelt, zárható dobozba futnak, ami elméletileg nyitható kintről. Kulccsal, és a parkolók melletti tábla szerint csak az autómegosztó cég járműveinek töltésére használható. Bukta, mehetek tovább.
A töltőtérképen nyilvánosnak látszik, de mégsem az
Szerencsére az út túloldalán ott a Lidl, ahol amíg vásárolok, nyugodtan tölthetem az elektromos autómat. Sok köszönet nincs az itteni töltőben, amely úgy 4 kW-os teljesítménnyel tölt, mert fél óra elteltével lekapcsol a rendszer, amellyel így fogyasztástól függően alig pár kilométernyi hatótávot lehet itt összekukázni. Ez jobb esetben talán elég arra, amekkora kitérőt tettünk azért, hogy itt vásárolhassunk. Rosszabban nem.
Ennél sokkal nagyvonalúbb az Aldi, illetve az ő parkolójukba telepített töltő. Itt órákra töltőre dughatjuk az autót és valamivel barátságosabb a töltőáram is. Emellett alkalmazásban kísérhetjük figyelemmel, mennyi áramot csorgattunk már az akksikba. Feltéve, ha működik a rendszer. Nem tudom, mennyire jellemző, hogy lerohadnak a töltőoszlopok, de az elmúlt hetekben többször is pórul jártam a töltéssel.
Szép új töltő a Lidl parkolójában. Maximum 30 percig működik az oszlop
Az első felsülés a Hengermalom úti Aldi-parkolóban várt, ahol már egy Mitsubishi Outlander PHEV szívta magába a töltést, a tesztautó kábele pedig ment a maradék szabad lyukba. De a töltés csak nem indult, az alkalmazás folyton hibát jelzett. Sebaj, van telefonszám és kedves ügyintéző a vonal túloldalán. Ő elárulja, hogy valami rontás van aznap a cég oszlopain és csak a felük működik reggel óta. Még mielőtt letenném, befut a Mitsubishi gazdája, gyorsan kitalálja, mit csinálok – ő már túl van a telefonáláson, neki is csak a diszpécser tudta elindítani a töltést – és gyorsan elbábozza, hogy ő menne, állíttassam le az ő oldalát, ha már úgyis vonalban vagyok. Gyors csere és máris mehet a Mazdába az energia. Itt elgondolkodtam, hasonló esetben, még a másik autó gazdájának megérkezése előtt, vajon hány villanyautós kapcsoltatná le a sorstárs töltését, és indítaná el inkább a sajátját.
A piros fény rosszat jelent, itt ma nem lesz töltés
Nem sokkal jobb a helyzet az otthonom körül sem. Az Elmű és a Lidl után a 3,4 km-re lévő új uszodához autózom, ahol két aljzatos töltőn lehet etetni az elektromos autókat. Egy foglalt volt, és már rosszat sejtettem, amikor az ott parkoló autó nem a felé eső csatlakozót használta. Közelebbről már a piros fény is jelezte, baj van azzal az oldallal. Felhívtam az oszlopon lévő számot, kivártam a nénit, aki sóhajtozva jelezte, ő csak indítani és leállítani tudja a töltést, az oszlop hibáját ő nem tudja bejelenteni. Fura, nekem egy cégnek tűntek, de nem, nekem kellene emailt írnom, hogy vacak a fél töltő. Remek. Nem tűnt reálisnak, hogy aznap még tudom használni azt a töltőpontot, így mentem tovább. Már 3,8 kilométernél járok, ami gyalog még rohanós tempóban is fél óra menetelést jelent. Oda-vissza egyet. Azért az már túl van a kényelmes távon, munka után hazaérve pedig az ördögnek van kedve éjszaka még elbaktatni a kocsiig. Persze azért kipróbáltam, de nem volt jó.
Ha jobban lemerült akksiba kéne nagyobb mennyiségű töltést tuszkolni, akkor már 3-5 órás töltési idővel is lehet számolni egy egyszerű, 22 kW-os töltőoszlopon. Persze nem is az oszlop teljesítménye jelenti a szűk keresztmetszetet, sokkal inkább az autók fedélzeti töltője, amelyek alig néhány, 4-8 – kW-osak szoktak lenni. Ebből a szempontból a Renault Zoé az egyik legügyesebb, amely a 22 kW-os fedélzeti AC-töltőjével képes maradéktalanul kihasználni a töltőoszlop tudását és úgy 3 óra alatt fel is tölthető vele az autó. De legutóbb nem Zoét, hanem egy Mazda MX-30-as tesztautót kellett volna tölteni, ami csupán 6,6 kW-os teljesítménnyel tölthető. Ezzel közel 6 óra egy feltöltés, amit nem igazán érdemes az autóban kuksolva kivárni.
Nagy áldás, ha 22 kW-os töltő jut egy autóba. Nem is gyakori
Sebaj, van otthon roller, olyan hagyományos, olcsó fajta, semmi flanc, gondoltam, elbitorlom a gyerektől. Előnye, hogy könnyű, egyszerűen összecsukható és tuti befér liftbe, irodába, autóba és még olcsó is, a tizenezer forintos kategóriából. Nem is jó vele gurulni, a járda aszfalthibáiba minduntalan elakad, kényelmetlen hajtani, de ami a legrosszabb, egy járdáról leugratás közben akkorát estem vele, mint az ólajtó. Örültem, hogy senki nem látta, de annak kevésbé, hogy innen már a rollert is cipelnem kellett. Így a rolleres ingázás kiesett.
Emeljük a tétet, legyen bicikli a kapocs a töltődő villanyautó és az otthon között. Egy bringa már úgy 100 ezres tétel, és ha autóban akarja valaki szállítani, a gyorszáras kerekek a ledöntött hátsó ülések és a kárpitvédő pokróc kötelezőek lesznek. Ugyan ezzel már jó tempót lehet tolni, cserébe a kerekek ki- és beszerelésekor, autóba rámoláskor elmegy egy csomó idő. Aki ennél stílusosabb, az beruházhat egy 600 ezres Brompton bringára is, amit másodpercek alatt össze lehet csukni, vagy éppen szétnyitni, és akár az Ignis csomagtartójában is elfér belőle kettő.
Ha órákig kell tölteni a villanyautót, inkább hagyjuk magára
Ezzel haladni is lehet, befér az irodába is és a BKK járatain is ingyen lehet szállítani. Jó, de rémesen sokban kerül. Ha beéred a legjobb helyett valami olcsóval is, akkor azért találni barátibb árazású összecsukható kerékpárokat is. A célnak azok is megfelelnek.
De mi van, ha esik, ha fúj? Biciklizni ilyenkor elég utálatos, menjünk autóval a töltőig. Egy másikkal. Ezt is kipróbáltam, ha a feleség jobb passzban van, simán elvisz a 17 éves dízel Mazdával a kábelen lógó elektromos autóig. Közben jót kacag belül, mert neki úgy 800 kilométerenként kell csak tankolnia.
Akár 500 ezret is spórolhatsz
Vajon mennyire éri meg, ha valaki ragaszkodik az ingyenes tankoláshoz? Már évi 10 ezer kilométeres futásteljesítménnyel és 18 kWh-s fogyasztással számolva, különböző fizetős utcai töltőn 145-268 ezer forintot lehet megspórolni. Drága villámtöltőt használva pedig – illetve nem használva – már félmillió forint is maradhat a skót villanyautós zsebében. Abból pedig szinte már meg is van egy puccos Brompton. Vagy valami egyéb elektromos kétkerekű. Szóval lehet, hogy mégis megéri a potyatöltéssel bajlódni. Amíg még van.
