„Összesen három alkalommal kellett árat emelnünk a Škodáknál idén” – mondja a Vezessnek Vérten Sándor, a Porsche Hungária kommunikációs igazgatója, majd sorolja az okokat. A forint gyengülése miatt átlagosan 9 százalékkal drágultak a cseh-német márka modelljei, amiben semmi meglepő nincs abban az esztendőben, amely 330 forintos euró-árfolyammal indult, majd szeptember végén 365-ös csúccsal sokkolta az országot.
Ennél kisebb mértékben, „jellemzően 1,5 százalékkal” növelte tovább a személyautóik listaárát a „gyári inflációs és technológiai áremelés”. Két konkrét példa népszerű Škodákra.
Január elsején 4,785 millió forintról indult a Fabia 1.0 TSI (95 LE) Ambition változata, amely szeptember 30-án már 5,424 millióba került. Február 26-án 7,923 millió forinttól dobta piacra az importőr az új generációs Octavia Combi 1.5 TSI (150 LE) Ambition változatát, amely hét hónappal később már 8,549 millió forinttól indult.
„A legnagyobb emelés a Fabiánál volt, átlagosan 13,4 százalék, míg a legkisebb az új Octaviánál, átlagosan 8,3 százalék” – állítja Vérten.
Fél év alatt 8,3 százalékkal drágult
Valamivel vékonyabb hegyű ceruzával írták át az árcédulákat a Renault és a Dacia szalonjaiban. „Összesen 5-10 százalék körüli volt nálunk az emelés, amit az euró-forint árfolyam generált, illetve a technológiaváltozás” – így Vihari Balázs, a két márka pr-menedzsere.
Természetesen nem kerülhette ki a negatív trendet az év meglepetésmárkájaként a Toyota sem, modelltől függően 7,2 és 9,2 százalék között drágultak a termékeik. Legkisebb mértékben az Aygo X, 2,81 millióról 3,01 millióra, míg a Corolla Hatchback 1.2 MT6 Active ára 6,2 millióról 6,71-re lépett, igaz, közben gyarapodott az alapfelszereltségük is.
Az ország évek óta legnépszerűbb modelljeként a Suzuki Vitara sem annyiba kerül ma, mint egy esztendeje. „Az év kezdetétől teljesen új hibrid termékcsaládot vezettünk be, a korábbitól eltérő meghajtásrendszerrel. Így nézőpontunk szerint nincs értelme összehasonlítani a korábbi árakkal, hiszen más terméket, más technológiát kínálunk, annak saját értékén” – feleli az áremelés mértékét firtató kérdésünkre Hársfalvi János, a Suzuki marketing-vezetője. „Részünkről akkor történik árváltozás, amikor valami változik a gyártásban, vagy frissül a modell. Ezt nem áremelésnek, hanem az új termék árazásának tekintjük.”
Jelenleg 6,39 millió forinttól indul a Vitara listaára, amely kedvezménnyel 5,29 milliótól rendelhető. Az év elején 5,99 és 4,99 millió volt a két összeg.
Hogyan változott a modellek toplistája?
Évtizedek óta rendkívül erős nevek hiányoznak a legnagyobb darabszámban forgalomba állított új autók toplistájától, amelyet a Datahouse állított össze a Vezess kérésére a mögöttünk hagyott háromnegyed évről.
A lista részletes ismertetése előtt néhány elgondolkodtató állítás:
- Nincs az első 20-ban az Opel Astra, amelyből a KSH legutolsó közlése szerint 261 ezer darab fut az útjainkon, ezzel Magyarország legnépszerűbb személyautója. Ősidők óta.
- Idén nincs az első 20-ban a Suzuki Swift sem, amelyből 224 ezer darabot gyűr a lakosság, ezzel az ország második legnépszerűbb autója.
- A harmadik legnagyobb számban használt Ford Focus (109 ezer) a 12., a negyedik Volkswagen Golf (104 ezer) a 16. 2020 bevásárlólistáin.
- Az országosan ötödik helyezett Opel Corsa (95 ezer) szintén nincs benne idén a frissen forgalomba állított top 20-ban.
A radikális változások egy része hosszabb folyamat eredménye, ami viszont abszolút újdonság, hogy a nagycsaládos autóvásárlóknak szánt állami 2,5 millió forint rakétaként lőtt a lista élmezőnyébe néhány modellt. A támogatottak között favorit Dacia Lodgy értékesítése 295,9 százalékkal növekedett, az Opel Combo Tour forgalomba állítása 293,9 százalékkal. Akár hiszik, akár nem, 2020-ban utóbbi az egyetlen rüsselsheimi modell a 20 legnépszerűbb listáján abban az országban, ahol márkaszinten az Opel vezet. Az Astrához hasonlóan emberemlékezet óta.
| Modell | Darab (2020. 1-9. hó) | Változás (százalék) | |
| 1. | Suzuki Vitara | 4514 | -51,5 |
| 2. | Škoda Octavia | 3511 | -32,6 |
| 3. | Suzuki SX4 S-Cross | 3442 | -54,9 |
| 4. | Dacia Lodgy | 3037 | +295,9 |
| 5. | Toyota Corolla | 2711 | +42 |
| 6. | Fiat 500 | 2708 | +1,2 |
| 7. | Dacia Duster | 2651 | -15,3 |
| 8. | Ford Turneo Custom | 2433 | +36 |
| 9. | Toyota Yaris | 2365 | +40,8 |
| 10. | Renault Clio | 2285 | -4,2 |
| 11. | Kia Ceed | 1763 | -22,8 |
| 12. | Ford Focus | 1358 | -37,4 |
| 13. | Toyota RAV4 | 1353 | +9,5 |
| 14. | Ford Puma | 1305 | 0 |
| 15. | Jeep Renegade | 1303 | +91,3 |
| 16. | Volkswagen Golf | 1190 | -23,7 |
| 17. | Škoda Kodiaq | 1176 | +57,8 |
| 18. | Opel Combo Tour | 1036 | +293,9 |
| 19. | Toyota C-HR | 994 | -24,9 |
| 20. | Kia Sportage | 992 | -27 |
A saját magához képest gyengélkedő Vitara visszatért az élre, az Octavia előzi az SX4 S-Crosst, miközben erős évet teljesít a két Toyota-ász, a Corolla és az Aygo, de a RAV4 is növekedni tudott.
„Az Astra és Corsa korábbi modellek tavaly év végével értékesítésre kerültek, az idei évben e két népszerű termékből új modellekkel jelentünk meg a piacon. Ezeknek a bevezetése történt év elején. Mire ez a munka beérett, a covid miatt szignifikánsan visszaesett az újautó-értékesítés a piacon” – így indokolja az eredményt Sümegi Zsuzsa, az Opel marketing- és PR-menedzsere
Csaknem negyedével zsugorodott a piac
Három fontos külső tényező nehezíti idén az értékesítők dolgát. A vérszegény forint és a hibridesítés (vagyis papíron megfelelni a szigorú EU-s reguláknak) az árakat emeli, amivel párhuzamosan sokakat távol tart(ott főleg tavasszal) a kereskedések meglátogatásától a koronavírus-járvány.
Mindennek következtében az elmúlt években folyamatosan remek számokat produkáló és tartósan gyarapodó piacon 21,7 százalékkal csökkent 2020 első 9 hónapjában az új személyautók forgalomba helyezése. Az általunk megkérdezett márkák különösen óvatosak, és egy részük titkolódzott az egész évre tervezett számaikkal kapcsolatban. „Publikus darabszámtervünk jelenleg nincs, a belső értékesítési céljaink az év folyamán többször változtak, és akár még változhatnak” – így foglalja össze a szakma nagyjára jellemző helyzetet Hársfalvi.
Padlóról kászálódnak fel a sztárok – a márkák sorrendje
Két olyan számmal kezdünk, amelyek a magyar piacot uraló márkák vezetőinek a rémálmaiban jönnek elő mostanság. Az újautó-értékesítéseket hosszú esztendők vezető Suzuki év/év alapon 54,1 százalékos mínuszban van (az idei 9356 darabbal szemben tavaly 20 391 forgalomba helyezésük volt 9 hónap alatt). Az Opel náluk is gyengébb évvel küzd, 58,5 százalékkal kevesebb személyautót tudtak átadni eddig (3918 darab vs. 9446 darab).
Ennek ellenére a Suzuki visszakapaszkodott a csúcsra, és visszavette az első helyét a forgalomba állításokat fél évig vezető Toyotától. Hársfalvi több okot sorol arra, hogy miért csak mostanra lettek ismét piacelsők. „2020 kezdetétől már nem értékesítettünk sima benzines autókat, viszont januárban és februárban még nem volt elegendő készletünk az új hibrid meghajtású autókból. Az új Vitara és S-Cross értékesítését csak február közepétől kezdhettük el. Emellett a covid-19 az áprilisi ellátottságunkat vetette vissza erőteljesen, abban az egy hónapban hirtelen ismét visszaesett az értékesítési darabszámunk. Ez a három nehéz hónap nagyon hiányzik az egész éves értékesítési darabszámból, de az összes többi hónapban egyenként az eladási lista élén szerepeltünk.”
Hullámvasút ez az év a Suzukinak
A bő 50 százalékos mínusz ellenére lát pozitívumokat is 2020-ban: szerinte jól fogadták a vevőik a hibridesített modelleket, piackutatásuk alapján növekszik a márka értéke, és a nehézségek ellenére rugalmasan tudtak reagálni a problémákra. Úgy véli, ezek húzták fel őket ismét a hegytetőre.
Jelenleg fej-fej mellett állnak a Toyotával, amelynek képviselője árnyalja a nyilvános számokat, azok ugyanis nem tartalmazzák a kivonásokat.
Mi az a kivonás, mi az a reexport?
Korábban nagy port felvert cikket közöltünk arról a jelenségről, melynek eredményeként az országban értékesített vadonatúj személyautók közül évről évre több tízezer járműről lekerül a magyar rendszám, majd ezek legnagyobb része csendben elhagyja az országot. A hazai – első – forgalomba helyezés ellenére ezek a járműtömegek nem fiatalítják az átlagosan közel 15 éves magyar járműparkot, nem járnak vissza a hazai márkaszervizekbe stb.
Elvileg több tucatnyi közigazgatási státusza lehet egy-egy jármű forgalomból való kivonásának. Például, ha gazdasági totálkáros lesz az autó, vagy éppen ellopják, a magyarországi újautó-kivonások meghatározó részét azonban nem ezek az okok adják, hanem egyetlen sajátos autóipari jelenség, a reexport. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy az Európai Unió országaiba nem milliméterre ugyanazon az áron szállítják az autógyártók a különféle modelljeiket, és mivel lehetetlen darabra kiszámolni előre a helyi igényeket, nem is pontosan annyit, amennyit ott és akkor éppen el tudnának adni a kereskedők. Emiatt megindul az autók vándorlása, bekerülnek egy országba, majd egy részük – helyi regisztrálás, majd kivonás után – továbbáll, más országban lesz valódi gazdája.
Akit érdekel, hogy melyik márka hazai értékesítésének megy a kétharmada, fele, vagy éppen a harmada külföldre, itt megnézheti a részletes adatsorokat.
„Az ugyancsak a Datahouse adatain alapuló, a valós piaci képet mutató, kivonásokkal tisztított statisztikát figyelembe véve valamelyest árnyalódik a kép” – állítja Varga Zsombor, a Toyota PR-vezetője. „A személyautó-piacon a Toyota 8798 új autó értékesítésével, 12,3 százalékos piaci részesedéssel első helyen áll. Ez a siker több tényezőre vezethető vissza, a legfontosabb, hogy a Toyota rendelkezik a piac legszélesebb (prémium márkánkkal, a Lexusszal együtt mintegy 20 modellből álló) és legelismertebb öntöltő hibrid elektromos portfóliójával. Ennek köszönhetően már 2019-ben csaknem teljesítettük a 2020-ra előirányzott európai CO2-emissziós célokat, így szemben a legtöbb versenytársunkkal az idei évtől életbe lépő szigorodó szabályozás miatt sem modellek és hajtásláncok megszüntetésére, sem az esetleges büntetési tételek beépítése miatti áremelésekre nem kényszerültünk.”
| Márka | Darab (2020. 1-9. hó) | Változás (százalék) | |
| 1. | Suzuki | 9356 | -54,1 |
| 2. | Toyota | 8993 | +13,1 |
| 3. | Ford | 7924 | -23,3 |
| 4. | Dacia | 7628 | +7,5 |
| 5. | Škoda | 7415 | -18,8 |
| 6. | Volkswagen | 7299 | -4,6 |
| 7. | Kia | 4557 | -16,4 |
| 8. | Renault | 4111 | -23,7 |
| 9. | Fiat | 4028 | +1 |
| 10. | Opel | 3918 | -58,5 |
Amint látjuk, a Toyota és a Dacia tudott a trenddel szemben érdemben erősödni, míg a Fiat tartja a tavalyi háromnegyed éves számát. A Suzuki óriási fölényét tavalyról pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a bő 50 százalékos mínusz melletti első hely.
Mozgások a céges és a magánszemélyes vásárlások arányaiban
Két érdekességet emelünk ki. „Lakossági fókuszú értékesítésnek” hívja a Suzuki, hogy a nagy márkák közül évtizedek óta náluk a legmagasabb az aránya a természetes személyek vásárlásainak, tavaly ez a szám 58 százalék volt, míg a jogi személyek 42 százalékban vették az autóikat. A járvány a magánszemélyeket és a családokat köztudottan nagyobb mértékben tartotta távol a vásárlásoktól, mint a cégeket, amit kiválóan mutatnak a Suzuki ez évi számai: 51 százalékra mérséklődött házon belül a „lakossági értékesítés”.
Eközben – a márkák többségére szintén jellemző trenddel szemben – a klasszikus flottaértékesítőnek számító Škoda háza táján éppen ellenkező fordulat következett be idén. Miközben 2019 egészében még 85,3 százalék volt náluk a céges vásárlások aránya, ez lecsökkent 78,6 százalékra 202-ban.
Vajon mi történhetett? „E mögött kimagaslóan a Kodiaq modellünk nagycsaládos sikere áll, ebből 740 privát regisztrációnk volt szeptember végéig. A nemrég kifutott Octaviából volt egy kifuttató akciós modellünk (Limited Edition), amelyet szintén nagy számban vásároltak magán ügyfelek” – ad magyarázatot a jelenségre Vérten Sándor.
