Anna a holland fővárosban tanult építészetet, az ott töltött diákévek a közlekedéssel kapcsolatos szemléletét is erősen befolyásolták. Kamaszként még Budapesten élt, de a családalapítás után már az egyik legszebb megyeszékhelyen született meg az első kisfia, akivel szinte csak biciklivel közlekedett a városban. Aztán a második gyerkőccel is: egyikük anya kerékpárján ült, másikuk apáén.
Miután megérkezett a harmadik testvér, egyre többször előkerült a családi egyterű, egyre többször autóztak immár a városon belül is. Éppen egy ilyen nap volt az is, amelyen egy szerencsétlen gázolással elindult a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e héten közzétett története.
Kirohant az útra egy kislány
A harmincas édesanyáról köztudott volt baráti körben, hogy nem éppen lelkes híve a településen belüli autókázásnak, de a három gyermek logisztikája egyre többször a volán mögé kényszerítette őt is, férjét is. Nem szeretett vezetni, kimondottan óvatos sofőrként kanyargott a belváros utcáiban azon a napon is, amikor hirtelen egy kislány szaladt le a családi Peugeot elé az egyik zebrán.
Pali bácsi a hétesztendős unokájával tartott a városközpontban lévő pékség felé, ahol – elvileg – a felesége várta őt, és a kis Lilit. Friss kiflit vásároltak volna, és a kislány örök kedvencét, egy ropogós, csokis croissant-t.
A nagymama azonban változtatott a bevett szokásukon, miközben férje bandukolt az unokával, ő már be is vásárolt a pékségben, és elindult Pali bácsiék felé. Éppen a belváros régi főútjánál találkoztak, gyakorlatilag egyszerre értek két ellentétes oldalról a zebrához. Amikor Lili meglátta a nagymamáját, váratlanul elengedte a nagypapa kezét, és átrohant az úton, keresztül a gyalogátkelőn.
Sajnos éppen akkor, amikor Anna a három gyerekével arra autózott. Az építész azonnal fékezett, de sajnos elsodorta a kislányt. Tragédia is lehetett volna, de szerencse a bajban, hogy csak pár csontja tört el Lilinek, és agyrázkódást szenvedett.
Illusztráció (Getty Images)
Nem találtak vészfékezésre utaló nyomokat
Rendkívül megijedtek a nagyszülők és együtt sírtak a gyereket elgázoló Annával, akit a kiérkező rendőrök egyike nyugtatott hosszan. Azonnal lezárták az egyenruhások az utat, felvették az esetet végignéző szemtanúk adatait, majd az elkövetkező időszakban sorra kihallgatták őket. Ezalatt a helyszíneléskor begyűjtött adatokból elkészültek a szakértők az első vizsgálati eredményei.
Az egyik legfontosabb kérdés a Peugeot haladási sebessége volt, amit 43-45 km/órában állapítottak meg a fékezés előttre. Ezen az úton 50-es tempó a megengedett maximális sebesség. Szintén lényeges, hogy a meglehetősen szolid féknyomokból, a megállás helyéből és egyéb adatokból azt a következtetést vonták le a szakértők, hogy Anna fékezése ugyan gyorsan bekövetkezett, azonban nem volt erőteljes, nem tekinthető vészfékezésnek. Azaz nem taposta maximális erővel a pedált.
Mindezek után, az ügy nyomozati szakaszának a végén megvádolta az ügyészség a járművezetőt közúti baleset okozásával. Védelmét a Vezess hozzá forduló olvasóinak jogi tanácsokat adó Janklovics Ádám közlekedési ügyvéd vállalta el.
Illusztráció (Getty Images)
Vajon az autós hibázott nagyobbat vagy a gyermek?
A bíróságnak azt az egyszerűnek tűnő két kérdést kellett alaposan megvizsgálni, hogy a sértett és a vádlott megszegte-e a KRESZ rendelkezéseit, amennyiben igen, az okozati összefüggésben áll-e a bekövetkezett balesettel. Mindkét esetben csupa igen lett a válasz.
Egyértelműen megszegte a KRESZ-t a kislány a zebrára való váratlan és hirtelen kiszaladással, azzal, hogy előtte nem győződött meg az útra lépés veszélytelenségéről. A bíróság szerint ennek következményeként ütötte el őt a személyautóval Anna.
Ugyanakkor azt is kimondta végső ítéletében a bíróság, hogy a járművezető is megszegte a KRESZ-t. Bebizonyosodott, hogy a megengedett maximális sebesség alatt autózott az anyuka, ráadásul pechére egy útszélen parkoló SUV takarásából szaladt elé a kislány, a gázolás mégis azt mutatja, hogy sofőrként nem tett eleget a fokozott óvatosság követelményének.
Illusztráció (Getty Images)
A szabályrendszer 43. §-a (amelynek címe Magatartás a gyalogosokkal szemben) kerek perec kimondja az autósok két legfontosabb kötelezettségét a zebrákon közlekedő gyalogosokkal szemben:
- Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.
- Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
Ezen felül bebizonyosodott, hogy a járművezető nem a megfelelő mértékben lassított az útra szaladó gyermek észlelése után. A reakciója megfelelően gyors volt és azonnali, a fékezés ereje viszont nem maximális.
Mindezek együtt végül enyhe ítéletet eredményeztek. A jogosítványának a megtartása mellett Annát 1,5 évnyi próbára bocsátotta a bíróság. Eddig is a kerékpározást preferálta, eddig sem szeretett vezetni, de megfogadta a barátainak, innentől kizárólag bicajjal fuvarozza a gyerekeit, ha autóval kell menniük együtt valahová, csak a férje vezet.
Nyolc hónap alatt 343 gyalogoshibából lett súlyos baleset
Január eleje és október vége között 9018 személysérüléses közlekedési baleset volt az országban, a fogalom a nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járt eseteket rögzíti. Ebből 343 olyan eset történt, amelynél egyértelműen a gyalogos hibája okozta a bajt, ami nagyjából 4 százalék – derül ki az ORFK legfrissebb, 2020-as statisztikáiból.
A rendőrség szerint ugyanebben a nyolc hónapban 5764 sérüléses balesetet okoztak a személyautósok, ami az összes 64 százaléka.
Mivel tavasszal a 9 hétig tartó kijárási korlátozások idején jelentősen lecsökkent országszerte a járműforgalom az utakon, mindkét adat (és szinte az összes balesetes statisztika) javult, így azt érdemes megnézni, hogy ez a 4 és 64 százalék mennyi volt 2019 első nyolc hónapjában. Vagyis változtak-e az arányok az összes eseten belül?
Nos, mindkettő valamelyest csökkent idénre: tavaly még 5 százalék volt az összes baleseten belül a gyalogoshibás (373), míg 66 százalék az autósok sara (6995).
Akkor kiknek növekedett 2020-ra a balesetokozása? A rendőrség statisztikái szerint a kerékpárosoké, a tavalyi 10 százalékról 13-ra. Sőt, az ő esetükben darabra is növekedést mutatnak az ORFK számai: 1112-ről 1181-re.
