László nehéz ember, hirtelen haragú, akinek dühkitöréseit évtizedeken át elsősorban a családtagjai szenvedték el, bár előfordult, hogy teljesen idegenekkel is vitába tudott keveredni. A Seatjával közlekedve gyakran használta a dudát, sokszor mutogatott, viszont 25 évnyi járművezetés alatt egyetlen balesetet sem okozott, még gyorshajtásos bírságot sem kapott soha.
Ennek ellenére a felesége, és a két felnőtt fia nem lepődött meg azon, hogy egy élelmiszerbolti vásárlás után az úton kakaskodott az autójával – így indul a közlekedési konfliktusok bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Bolti konfliktusból ijesztő közúti törlesztés
Egyszerre tért be az útmenti kisboltba a férfi a korábban soha nem látott Zsuzsával, egymás mögött álltak a sorban, ahol a nő bűne mindössze annyi volt, hogy túl hangosan telefonált. László rámordult, a középkorú hölgy visszaszólt, ment egy darabig a szájkarate, láttunk már ilyet feszült idegenek között.
Fizettek, majd egymás után távoztak. A férfi éppen beszállt az autójába, amikor látta, hogy a nő elindult a robogójával, éppen vele azonos irányban. Ekkor olyat tett, mint még soha korábban. A későbbi nyomozati eredmények szerint olyan 25-28 km/órás sebességgel haladt a kismotor, amikor László utolérte, és finoman nekikoccant hátulról az autójával.
Éppen hogy csak egymáshoz ért a két jármű, Zsuzsa szerencsére nem esett el, de rettentően megijedt és azonnal félre állt. Éppen egy járókelő mellé, aki látta a jelenetet, mindketten hangosan odakiabáltak az autósnak, aki hosszú dudaszó kíséretében továbbhajtott.
Gyorsan lejegyezték a Seat rendszámát, majd azonnal hívták a rendőrséget. A nő számára a kapitányságon derült ki később, hogy a boltban beszólogató férfi ijesztett rá ennyire buta és agresszív módon.
Illusztráció (Getty Images)
Közúti veszélyeztetéssel vádolták meg a férfit
Meglehetősen pontosan sikerült rekonstruálni a történteket a két ember között egészen a bolti összeszólalkozástól az autós törlesztésig, amire csak annyi magyarázatot tudott adni László az őt kihallgató rendőröknek, hogy elborult az agya. Miután az ügyészség megvádolta a férfit, Janklovics Ádám közlekedési esetekre szakosodott ügyvédhez fordult segítségért.
„A közúti veszélyeztetés bűntettét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak szándékos megszegésével más, vagy mások életét, vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. A bűncselekmény elkövetője az a járművezető, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll, akinek szándéka mind az elkövetési magatartásra (közlekedési szabályok megszegése), mind az eredményre (más vagy mások életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetésére) kiterjed. Felismerési képessége birtokában tudja, hogy az általa tanúsított magatartás más, vagy mások életének veszélyeztetésére alkalmas, s ennek ellenére megsérti a KRESZ ’ne veszélyeztess’ általános szabályát” – magyarázza az ügyvéd.
A törvény akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatja azt, akit emiatt elítélnek.
Vajon milyen büntetés jár akkor, ha senkinek még a haja szála sem görbült?
Mostanában elég sok ilyen ügy szerepel a hírekben, jellemzően az egyik autó megelőzi a másikat, majd nagy sebességnél büntetőfékez – ilyesmi esetek szerepelnek a médiában. Párszor közlekedési baleset lesz az indulat következménye, itt szerencsére nem történt baj. Nem sérült meg a motoros, még csak el sem esett, sőt karcolás sem keletkezett a járművén.
Meglehetősen egyértelmű, hogy mégis bűnösnek mondta ki a bíróság Lászlót az ügy lezárásaként. Az ítélet indoklása kerek-perec leírta, hogy az autós szabályszegése szándékos volt. Márpedig „ez a magatartás nem felel meg annak a járművezetők számára kötelező közlekedési előírásnak, hogy a közlekedésben részt vevő személy köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.”
Illusztráció (Getty Images)
Az autós szándékos szabályszegése közvetlen vészhelyzetet idézett elő, ugyan szerencsére senki nem sérült meg, közúti veszélyeztetés miatt mégis 100 ezer forintnyi pénzbüntetést kapott a bíróságtól. Ami nem is tűnik soknak ahhoz képest, mekkora baj lehetett volna belőle.
A bíróság is kimondta: „az előidézett veszélyhelyzet alkalmas volt arra, hogy a sértett súlyos testi sérülést szenvedjen, vagy akár elhalálozzon”.
Vajon mennyi segédmotoros okoz balesetet?
Ebben a konkrét esetben ugyan elszenvedője volt egy konfliktusnak a robogós, mégis érdemes belenézni a rendőrség személysérüléses közlekedési balesetek okozói című statisztikájába, annyira kevés szó esik róluk.
A sort nyilván az útjainkon legnagyobb számban futó személyautósok vezetik, 2019-ben 11 052 olyan balesetet okoztak, amelyhez mentőt kellett hívni. Utánuk a kerékpárosok (1639), majd a teherautósok következnek (1218), aztán a gyalogosok (822), majd a nagymotorral közlekedők (765). Majdnem a sor végén jönnek a segédmotoros balesetokozók (604), akik után már csak a buszosok (170) jönnek az ORFK szerint (plusz az „egyéb” kategória 302 esettel). Sajnos a rendőrség nem teszi hozzá, hogy ezekből a járműfajtákból mennyi darab fut az utakon, pedig így lenne igazán hasznos ez az adatsor.
