Régen minden jobb volt, akkor még volt anyag mindenben, a régiek még tudták, hogyan kell valamit rendesen megcsinálni, blablabla… Tuti, hogy hasonló közhelyek szinte bármilyen társaságban elhangzanak, így autós közegben is előbb-utóbb valaki rákezd valamelyik mantrára. Hogy a Ladát még az út szélén is meg lehetett javítani – kellett is – akkor még nem papírból voltak az autók, és sorolhatnánk napestig az itt-ott sántító népi bölcsességeket.
Hogy ezek nem feltétlenül igazak, arról nemrég már készítettünk egy összeállítást, amiben a valóban hasznos, előremutató dolgokat, újításokat soroltuk fel. Ennek ellenére az autógyártásban mégis van rengeteg olyan dolog, fejlesztés, extra, amit lehetetlen, vagy legalábbis nehéz szeretni úgy, ahogy azok megvalósultak. Vegyünk sorra néhányat közülük!
Nappali menetfény
Ugyan a nappali menetfény eredetileg egy remek, teljesen logikus és szerethető, biztonságot fokozó ötlet, mégis csúszott egy kis hiba a megvalósításba. A legnagyobb hiányossága, hogy nagyon kevés olyan autó van, amin indítás után a hátsó lámpát is felkapcsolja a rendszer, nem csak az elsőt. Talán nem tűnhet nagy hiányosságnak, de egy nyári napon, világosban lezúduló zivatarban sokszor jól jönne, ha világítana az elöl haladó hátsó lámpája, mert a vezetőnek magától nem biztos, hogy eszébe jut tompítottat kapcsolni.
A nappali menetfény legtöbbször csak elöl világít
Szintén gyakori jelenség városban, hogy sötétedés után továbbra is nappali fénnyel autózik valaki, a városi közvilágítás mellett nem biztos, hogy feltűnik a sofőrnek, hisz a műszerfal világít, ő pedig remekül látja a fényárban úszó körúti aszfaltot. Csak az autó feneke olyan fekete, mint az ördögé.
Ha már fénynél tartunk, akkor a tolatólámpák elkorcsosulása is megér egy sort. Régen még értékelhető fényt adtak, ma már a nagy többség egy filléres LED-del letudja a feladatot, hiszen a legtöbb új autóban már úgyis ott a tolatókamera. Bár ezek közül sem mind képes sötétben jól megmutatni, mi van az autó mögött. Persze már hátra kilátni sem egyszerű, az autók karosszériájának átláthatósága mára vagy a dizájn, vagy a biztonság oltárán veszett oda.
Méret
Aki egy 30-50 évvel ezelőtt épült garázsba vagy parkolóházba próbál beállni egy mai, közepes autóval, az valószínűleg hamar elátkozza azt, hogy az autók közben egyre csak nőttek. A klasszikus miniautós méret mára értelmezhetetlenné vált – a Fiat 500-as anno 3 méternél is rövidebb, tengelytávja 1,8 méter volt – míg a 2007-ben bemutatott újkori 500-as már bő fél méterrel nagyobb mindkét irányban, de a méret mellett mára az 500 köbcentis motorméret is nehezen elképzelhető.
Három méter körüli hosszról indult az ős Mini, ma már itt tart a háromajtós kivitel is
A MINI még ennél is nagyobbat nőtt, a szintén 3 méter körüli hosszal induló Mini mára bő 80 centivel lett hosszabb. Nagyobb autóhoz nagyobb kerekek is járnak, a 17-19 colos felnik, amik régebben sportos típusokra kerültek, ma már egyáltalán nem ritkák.
Ahova 30-40 éve még könnyű volt beállni, oda ma már csak cipőkanállal fér be egy átlagos autó – kép: fortepan.hu
Gombtalanság
Az évtizedek alatt szép lassan kialakult rendszert, ahogy a kezelőszervek, kapcsolók, funkciók megtalálták a nekik legjobb helyet az autókban, egycsapásra összekuszálta az érintőképernyő. Illetve az, hogy lassan olcsóbb, mint valódi gombokat, tekerentyűket alkalmazni ugyanarra a célra. Persze nem ördögtől való az érintésérzékeny felület, számtalan dologra nincs nála jobb, és egy modern autóba már nem is lehetne annyi valódi gombot, kapcsolót beépíteni, amennyi funkció található bennük. Tehát kell az a kijelző és a menük bugyrai is.
Viszont van pár olyan dolog, ami még 2020-ban is jobban kezelhető fizikai gombokkal. A legfájóbb az autók klímavezérlésének bonyolult menübe rejtése, de a fényszórók, vagy éppen a szélvédő páramentesítéséért felelős rendszereknek is jó, ha azonnal elérhető, menet közben vakon is kitapogatható kapcsolója van. Hogy mennyire ész nélkül ültetnek át funkciókat hagyományos gombok helyett menübe, az a VIII-as Golfban – illetve hasonló rendszert használó rokonaiban – a leglátványosabb.
A simogatós, vagy menübe rejtett klímavezérlésnél kevés nagyobb hülyeséget találtak fel mostanában az autóiparban
Itt az ülésfűtés menüjét is az érintésérzékeny felületen kell megtalálni, ahol aztán ugyanúgy sokszor kell megérinteni a felületet, hogy a háromfokozatú fűtést a nekünk megfelelő hőfokra állítsuk: 0,3,2,1,0, így jönnek egymás után. Mindezt egy érintőképernyős felületen, ahol egy mozdulattal ki lehetne választani akármelyik lehetőséget.
Ennél csak eggyel bonyolultabb a faceliftes Bentley Bentayga megoldása – teszt is lesz róla hamarosan -, ott fizikai gombbal indítunk, majd mehetünk az érintőképernyőt nyomkodni a részletbeállítások miatt.
Start-Stop
Emlékszem, amikor bő tíz évvel ezelőtt egy olaszországi autós úton Alfákkal csapathattunk a lezárt tesztpályán, ahol a kötelező program része volt, hogy pár kör után kihajtva megálljunk egy odatelepített piros lámpánál és a rendszer leállítsa a még levegőért kapkodó, forró motort. Szinte nekünk fájt, ahogy a start/stop rendszer kíméletlenül elvette a gyújtást és hallani lehetett a hirtelen beállt csendben, hogy pattognak a hűlőfélben lévő fékek. Aztán hajrá, mehettünk újabb karikákra, de a nap felénél már nem egy autóban világított a narancssárga check engine lámpa.
Nem mindig tesz jót, ha hirtelen leáll a motor
Hétköznapi használat mellett nem ennyire fájdalmas a start/stop rendszer működése és biztos jót tesz a CO2-kibocsátásnak is, de nyáron például meg lehetne oldani, hogy ilyenkor ne álljon le a klíma – van, ahol a szellőzőventilátor is lekapcsol álló motornál – és ne kezdjen el azonnal felmelegedni az utastér. Ebből a szempontból az elektromos autók vagy a III-as Priusok okosabbak, ott pirosnál amúgy is mindig áll a motor, így a klímakompresszor vagy a hőszivattyú is elektromos hajtású.
Elektromos csomagtérajtó
Félreértés ne essék, világos, hogy van előnye ennek is, és elegáns, ahogy motor nyitja az ajtót, nem kell a koszos kasztnihoz érni, csapkodni, miazmás. De! Ha már motoros az ajtó, klassz, ha a motort felül lehet bírálni és kézzel, hagyományos módon csapkodni azt a csomagtartóajtót. Persze nem úgy, mintha konditeremben kéne küzdeni a súlyokkal, csak itt a motor ellenállását legyőzve, hanem csak úgy, simán. Mert akadnak rémesen lassú, megfontoltan mozgó ajtók, és amikor púposra pakolt csomagtartót akar valaki becsukni, akkor azt az automata úgysem fogja megcsinálni, akadályt érzékelve folyton visszanyílik majd.
Pótkerék
A legtöbb pótkerékről szóló szerkesztőségi vitán felmerül a kérdés, hogy mikor kapott valaki utoljára defektet. A szerencsések akár tíz évre visszamenőleg sem tudnak megemlíteni egyetlen esetet sem, így nekik aztán feleslegesnek is tűnhet a pótkerék. Pedig nagyon nem az. Az autógyárak mindenen szeretnek spórolni, így a pótkereket is szívesen kihagyják a kocsiból, helyette gumijavító szettet pakolnak be az autóba.
Pótkerék helyett gyakran csak defektjavító hab és szerszámok vannak a csomagtartó mélyén
Így két legyet ütnek egy csapásra, az autó könnyebb – kimarad az emelő és a kerékanyakulcs is – kevesebbet fogyaszt a laborban és a csomagtartó adatainál is szebb számot lehet a katalógusba nyomtatni. De a pótkerék – még a szükségpótkerék is – nagyon hasznos, ha a világ végén kap valaki defektet. A gumijavító hab amúgy sem oldja meg a bajt, legfeljebb pár kilométert nyer, aki telenyomja vele az abroncsot, és még a gumis is utálni fogja.
Vezetőtámogató rendszerek
Végül essen szó a vezetéstámogató rendszerekről. Ezek nagy része ma még kikapcsolható, de előbb-utóbb egyre több és egyre szigorúbb korlátozások várhatóak az autókban.
A hosszanti csíkokat hajlamos útfestésnek érzékelni a sávtartó. Akár baj is lehet belőle
A kötelező menetstabilizálót közúton haladva nem érdemes nagyon piszkálni, de egyes márkáknál a hisztérikus, ütközésre figyelmeztető rendszer szaggathatja meg a vezető és utasai idegrendszerét, míg máshol a táblafelismerő rendszer vét folyton hibákat, benézve a párhuzamos úton látható sebességkorlátozó táblákat, vagy éppen a sávtartó pingpongozik az autóval a felfestések között – ha éppen nem akar átdobni a szemközti sávba egy, az aszfalton lévő hosszanti csík miatt.
Szóval bármennyire is szeretjük a klassz, új dolgokat, mégis van pár, ami nem úgy működik, ahogy kell, vagy csak lehetne jobb is, egy kis odafigyeléssel.
Te mit utálsz az autódban? Írd meg nekünk!
