Tavaly ilyenkor részben a következő mondattal indokolta az egyre dráguló kgfb-díjakat az egyik legnagyobb hazai biztosító: „az anyagi jellegű károk mellett a személyi sérülésekre kifizetett károk is folyamatosan emelkednek”.
2019-ben valóban extrém sok jármű tört rommá az utakon, tulajdonképpen az egész mögöttünk álló évtizedben – ha némi hullámzással is, de – folyamatosan emelkedett a személysérüléses balesetek száma. Innen nézve nem lehetett belekötni tavaly, hogy emelnek a biztosítók. Sok a baleset, sok a kárkifizetés a részükről.
Idén azonban más világ köszöntött ránk. A globális járványhelyzet Magyarországon is kijárási korlátozásokban csúcsosodott ki tavasszal, csaknem két és fél hónapig drasztikusan lecsökkent a járműforgalom az utakon. Ennek következményeként pedig 15-20 éve nem látott baleseti statisztikákat közölt az ORFK.
Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2020. I-IX. hónap (Forrás: police.hu)
2020 első kilenc hónapjában sokkal kevesebb jármű tört össze, és sokkal kevesebb ember sérült meg az útjainkon – ebből következően határozottan csökkent a biztosítók autós kárkifizetéseinek az összege idén.
Adja magát a kérdés: ha a növekvő balesetszámra hivatkozva korábban árat emeltek, akkor az idén lecsökkent kifizetések miatt mérséklődhetnek a kötelező biztosítás díjai? A Vezess körkérdésére adott válaszokból gyorsan kiderült, hogy erre senki ne számítson, nem lesz csökkenés. Sőt, tovább emelkednek az összegek.
A céges flottákat nem számítva közel 650 ezer magántulajdonú személyautónak jár le novemberben a kgfb-szerződése. Évek óta csökken ez a szám, de még mindig ebben a hónapban váltanak a legtöbben
Mennyit drágulnak a biztosítási díjak idén, és vajon most éppen miért?
A szokásos év végi kgfb-kampány első napjaiban az érintett ügyfelek 26 600 forintos átlagdíjon kötötték meg az új kötelezőjüket, ami hét százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkor mért 24 800-as díjszintet a Netrisk szerint.
„Ennek az emelkedésének több összetevője is van. Egyrészt a forint rövid idő alatt jelentősen gyengült, 330 helyett immár csaknem 360 forintot adnak egy euróért. Csak ez a változás önmagában 8-9 százalékos alkatrészár-emelkedést okoz. A szervizeknek a képzett munkaerő megtartása érdekében folyamatosan emelniük kell a béreket, ami a biztosítók felé számlázott rezsióradíjakat is felfelé mozdítja el” – feleli Marschalek Péter, a Netrisk-csoport kereskedelmi igazgatója a Vezess kérdésére. Szerinte ehhez képest kell vizsgálni azt a 6-7 százalékos átlagdíj-emelkedést, amit az év végi kampányban tapasztalunk.
Szinte szó szerint ezeket az okokat sorolja az áremelés háttereként Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, kiegészítve az egészségüggyel. „A gépjármű-felelősségbiztosítási termék árazását többek között az alkatrészárak, a javítói munkadíjak változása, valamint a bérek és az egészségügyi ellátás költségei befolyásolják, emellett közvetett módon az árfolyamváltozás is szerepet játszik a kgfb-díjak növekedésében.”
Mindezeken felül egy új, és kissé meglepő szempontot is behoz a képbe Földi-Tamás Ildikó, a Generali kommunikációs vezetője. „A biztosítási díj alapvetően a várt kárgyakoriság és átlagkárok függvénye. 2021 első felében a vírushelyzet rendeződését várjuk, vagyis a kárgyakoriság visszatér (emelkedik) az átlagos szintre.”
Olcsóbb téli gumival a kgfb
A kampány első hetében a Netrisk megrendeléseinek több mint 60 százaléka három biztosítóhoz, a Generalihoz, a K&H-hoz és a Genertelhez került. Őket követi szerződésszámban az Union és a Groupama.
A legtöbb ügyfél idén is számos kedvezményt tud érvényesíteni a kedvező éves díj elérése érdekében. Jelenleg már az ügyfelek 92 százaléka választja az éves, egy összegű díjfizetés lehetőségét csökkentett díjösszeg fejében, szemben a tavalyi 87 százalékkal. További megtakarítás érdekében ugyancsak jelentős többség választja az elektronikus díjfizetési formát: a csekket kérők aránya egy év alatt 23-ról 16 százalékra apadt.
Az idei kampány új népszerű eleme a téli-nyári gumik használata után járó kedvezmény: ezt az idei kampány során négy biztosító is nyújtja, akár 12 százalékos kedvezményt is biztosítva.
Marschalek Péter még tovább árnyalja a kampányban látott 6-7 százalékos áremelést. Szerinte most egy olyan speciális járműállományról beszélünk, amely „eleve alulárazott” (idősebb, minimum 10 éves autók, az érintett sofőrök háromnegyede B10-es bónuszfokozattal rendelkezik stb.). Állítása szerint az ő korábbi, 24-25 ezer forint közötti átlagdíjuk mozdult el 1500-2000 forinttal feljebb, ami havi szinten 150 forint körüli összeget jelent. „Ugyanakkor az év közben kötött biztosítások ára idén nagyjából stagnált.”
Mégis, miért nem vették figyelembe a kevesebb baleset miatt lecsökkent kárkifizetéseket?
A Generali és a Netrisk képviselője is azt hangsúlyozza erre a kérdésünkre, hogy „időleges” és „egyszeri” hatás volt a tavaszi balesetszám-csökkenés, miközben a károk átlagos értéke erőteljesen növekedett idén is. Szerintük a 2021-es díjak nem pusztán az előző évi hatásokat tükrözik, a kgfb árát a 2021-re várt kárgyakoriság, és a várt átlagkárok mértéke alapján kalkulálják.
Kaszab Attila szerint nem vesznek el az idei, kedvezőbb baleseti statisztikák a hosszabb időszakot néző díjkalkulációikban. Másrészt szerinte érdemes kettébontani a kifizetéseiket, mert jelentős különbségek vannak a dologi károk és a személyi sérülésre kifizetett összegeik között.
A K&H vezérigazgató-helyettese hangsúlyozza, hogy a kötelezőnek az árát dologi károk esetében a szervizekben fizetett bérek és a pótalkatrészek költségei befolyásolják. Ezeket a kárigényeket gyorsan kifizetik, és ezek könnyen is kalkulálhatók. „Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények esetében a költségeket a sérülést elszenvedett személy keresete, valamint az egészségügyi ellátás költségei befolyásolják. Ezen kárigények rendezése akár évtizedekig is eltarthat, és hosszú távú kártérítési kötelezettséget jelent. Emiatt a biztosításmatematikai számítások rendkívül fontosak. A K&H meglehetősen óvatos, és hosszú távú megközelítést alkalmaz, a biztosítási termékek árazása hosszú távú, többéves adatokra alapozva kell, hogy megtörténjen. Ennek megfelelően az idei év tényadatai is belekerülnek a kalkulációk alapjául szolgáló, több évet lefedő adatbázisba, és ennek megfelelően kifejtik hatásukat, ideértve a balesetek számának csökkenését is.”
Milyen események, változások okozhatnak a kgfb esetén díjcsökkentést?
Nyilvánvalóan minden autós szeretne kevesebbet fizetni, ezért megkérdeztük, minek kellene bekövetkeznie a díjcsökkenéshez.
Marschalek Péter szerint „egy jelentősebb kgfb-díjcsökkenésnek igen korlátozott lehetőségei vannak Magyarországon”. Ennek ellenére „elméletben” elképzelhetőek olyan helyzetek, amikor érezhető díjcsökkenés történhet. „Ilyen lehet például egy jelentősen erősödő forintárfolyam. Vagy egy olajválság, amely olyan drága üzemanyagot eredményez, ami jelentősen visszafogja a gépjármű-használatot. Ezek egyikének sincs komoly valószínűsége a következő évek során.”
Az Insurance Europe adatai szerint Európában mindössze két országban alacsonyabb a díjak mértéke a miénknél. Ez a grafikon tőlük származik, igaz, 2018-as, euróban számolták az összegeket (akkor 230 euró volt az átlag). Mi tesszük hozzá: a magyarországi – egyes szakértők szerint így is felfelé kozmetikázott – hivatalos átlagkeresetek is a legalacsonyabbak között vannak az unióban, a 3,9 milliós magyarországi személyautó-állomány átlagos életkora (azaz mondjuk az euróban mért értéke) is az utolsók között kullog. Ellenben a hazai új autók árai már közelebb állnak az európai középmezőnyhöz (a magyar újautó-árak és a fizetések összevetését a többi tagállaméval itt nézheti meg a legnépszerűbb hazai modell példáján)
Az alkuszcég vezetőjéhez hasonlóan a biztosítók is pontosan ugyanazokat az elméleti változásokat sorolják lehetséges árcsökkentő tényezőként: erősödő forint, tartósan drága üzemanyag miatt csökkenő járműforgalom, kevesebb baleset/kárkifizetés, megálló alkatrész-áremelkedés.
Volt már példa másfajta ok miatt bekövetkezett látványos árcsökkenésre
A kgfb-kampányok történetét vizsgálva olyan eset is előfordult, hogy egy-egy új szereplő (MÁV ÁBE, Astra) agresszív díjcsökkentésekkel tarolta le a piacot. Marschalek Péter megjegyzi, hogy ezek azonban csak rövidtávon tudtak működni. „Mindkét akció cégfelszámolást és károsult ügyfelek tömegét hagyta maga után. Ma – mindannyiunk szerencséjére – már ilyen új szereplő piacra lépésének sincsen komoly esélye.”
Mi várható az elkövetkező három évben?
További fokozatos díjemelkedés – mindhárom megkérdezett egyértelműen ezt nyilatkozta kérdésünkre.
Egy különbség volt a válaszokban. Volt, aki szerint az inflációval azonos mértékű lesz a kgfb-díjak emelkedése, míg más szerint annál is nagyobb lesz a drágulás.
Fel sem merült egyikük válaszában sem, hogy az elkövetkező pár hónapban sajnos újra lehetnek kijárási korlátozások, amelyek ismét csökkenő járműforgalmat eredményezhetnek, a biztosítóknak pedig a kisebb balesetszám miatt kevesebb kárkifizetést.
