A 19 éves Gábor számára hatalmas örömet jelentett, amikor 2018 tavaszán megvásárolta élete első személygépkocsiját, egy közel 30 éves éves Opel Kadettet. Kicsit ütött-kopott volt, de az övé. Esetünk főszereplője azonban nem sokáig élvezhette a saját autó örömeit, hamar tragikus baleset részese lett – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Minden autós rémálma: semmiből felbukkanó részeg az úton
A történetünket elindító esemény napján a budapesti fiatalember az esti órákban 100 km/h körüli sebességgel haladt új, alig kéthetes szerzeményével, mikor kb. 50 méterről észlelte, hogy forgalmi sávjában a terelővonaltól kb. 1,5 méterre egy sötét ruhás személy tartózkodik – egy középkorú férfi, aki, mint később kiderült, súlyos alkoholos befolyásoltság alatt állt –, akit el is gázolt. Az áldozat a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
Este, sötét ruhában, részegen az út közepén – képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Bár Gábor személygépkocsijának gumiabroncsai kifejezetten kopott állapotúak, a hátsó világító- és fényjelző készülékei hibásak voltak, továbbá a fékrendszer sem működött megfelelően, a szakértői vélemények szerint autóvezetőként megfelelően cselekedett, a baleset bekövetkezte nem a reakciójának, hanem személygépkocsija rossz állapotának volt betudható.
Amennyiben a jármű műszaki állapotának megfelelő sebességgel, azaz kb. 54-56 km/h sebességgel haladt volna, meg tudott volna állni, a sértettet nem ütötte volna el. A helyszínelés során megállapították, hogy 16 méter nyomot hagyó és 1 méter nyomot nem hagyó fékezést követően történt a gázolás.
Kopott gumik, ócska fékek – a kérdés nem az, hogy lesz-e baj, hanem csak az, hogy mikor (Forrás: Getty Images)
Ez így elkerülhetetlen volt
A baleset tehát azért következett be, mert Gábor megszegte a KRESZ 5. § (1) bekezdésének c) pontját, melynek értelmében a személygépkocsi nem felelt meg a jogszabályban meghatározott műszaki, biztonsági feltételeknek, valamint a 26. § (4) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a jármű sebességét nem úgy választotta meg, hogy azt meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
A sértett azzal, hogy rossz látási viszonyok között, sötét ruházatban tartózkodott az úttest közepén, megszegte a KRESZ 21. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, melynek értelmében „A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti”.
Az Opel Kadett utolsó generációja (1984-95) sem mai gyerek
A gyorshajtás jó autóval is veszélyes, hát még egy tragaccsal
A bírósági tárgyalás során a Gábor jogi képviseletét ellátó Dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyvéd azzal érvelt, hogy a fiatalember féktávolságon belül észlelte a sértettet, aki pedig gyakorlatilag a személygépkocsi elé ugrott, az ütközés nem volt elkerülhető. A védelem álláspontja az volt, hogy a sértett a járművezető által nem észlelhető és el nem hárítható közrehatása miatt Gábor bűnösségének megállapítására nem kerülhet sor.
A bíróság ellenben azzal érvelt, hogy Gábor gépkocsijának műszaki állapotával tisztában volt, ennek ellenére éjszakai sötétségben, a megengedett abszolút sebességhatárt is túllépve közlekedett. A baleset releváns okaként – a korábban részletezett – KRESZ 26. § (4) bekezdésének megszegését nevezte meg a bíróság.
A biztonságos haladási sebesség megválasztásában az útviszonyok mellett az autó műszaki állapota is kulcsfontosságú – képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Gábor számára a gépkocsi állapotának az út- és látási viszonyoknak megfelelő, 54-56 km/h-s sebességgel való haladás esetén a 49,5 méterről észlelt, az úttesten szabálytalanul tartózkodó sértett nem jelentett volna elháríthatatlan akadályt, így a balesetet elkerülhette volna. Az adott körülmények között elvárható volt a biztonságos haladási sebesség megválasztása.
A relatív sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ-szabályt megszegő magatartás tehát – a sértett jelentős közrehatása mellett – a bekövetkezett súlyos eredménnyel, azaz a halálos gázolással okozati összefüggésben állt.
Gábor jó ideig nem vezet újra
Mindezekre tekintettel, a büntetlen előéletet, a tiszta szabálysértési múltat és az idő múlását enyhítő körülményként értékelve, a bíróság megállapította Gábor felelősségét halálos közúti baleset okozásának vétségében, s ezért őt 1 év fogházbüntetésre ítélte, 2 év próbaidőre felfüggesztve, továbbá 3 évre eltiltotta a járművezetéstől.
Magyar valóság
A bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában megváltoztatjuk.
