Jól tudjuk, hogy hazánkban messze a gyorshajtás termeli a legnagyobb közlekedési bírságbevételt, így a tény maga nem, csak az volt a kérdés, hogyan, milyen irányban történt változás 2020-ban. Ahogy korábban, a Vezess idén is kikérte a rendőrségtől az előző évben az objektív felelősség kategóriájába sorolható jogsértések, valamint a sebességtúllépés miatt kiszabott közigazgatási bírságokra vonatkozó adatokat.
2018, majd 2019 újabb negatív rekordot jelentett ebben a tekintetben, de 2020-ban csökkenésről tudott beszámolni az ORFK, tavaly szűk 10%-kal, szám szerint 69 317-tel kevesebb, összesen 618 184 bírságot postáztak ki.
Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy tavaly nagyjából a 2018-as szintre tértünk vissza.
| Év | Bírságszám/év | Bírságszám/nap |
| 2020 | 618 184 | 1689 |
| 2019 | 687 501 | 1883 |
| 2018 | 623 142 | 1732 |
Az összegszerűség is a 2018-ashoz hasonlítható: 2020-ban 21 415 600 000 forint értékben írtak csekkeket a gyorshajtóknak, ez a megelőző évhez képest 2,2 milliárd forintos, 9,3%-os csökkenés.
Naponta 58,5 millió forintot „száguldottak össze” a magyar utakon tavaly, az átlagos bírságösszeg 34 643 Ft volt, azaz a túlnyomó többség megállt a minimális tételnél, ami 30 000 forint.
| Év | Bírságösszeg forintban/év | Bírságösszeg forintban/nap |
| 2020 | 21 415 600 000 | 58 512 568 |
| 2019 | 23 619 520 000 | 64 711 013 |
| 2018 | 21 172 165 000 | 58 005 931 |
A járvány miatt alacsonyabbak a számok?
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a csökkenés nem pusztán a koronavírus-járvány miatt mérséklődött forgalomból fakad-e, de úgy tűnik, hogy nem erről van szó. A rendőrség – elsősorban a 2020-as baleseti adatok elemzéséhez használt, de számunkra is releváns – adatai alapján a közúti forgalom a gyorshajtásoknál kisebb mértékben csökkent. Az ORFK-OBB épp a VÉDA-rendszer áthaladási számaira támaszkodva, 2019 és 2020 első 11 hónapját összevetve átlagosan 5%-os forgalomcsökkenést számított, azaz nagyságrendileg fele akkorát, mint a bírságszám csökkenése.
Az első három hónapban belehúztunk, de utána végig kisebb volt a forgalom, mint 2019-ben (Forrás: Kreszvaltozas.hu)
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló számok alapján – saját, hangsúlyozottan csak közelítő számításunkkal – a forgalom és a gyorshajtások aránya a két év között elhanyagolható, tízezrelékes mértékben csökkent csak.
Az ORFK-t is kértük, hogy értékeljék a számunkra kiadott gyorshajtási adatokat, de erre csak az előző évekből már ismerős válasz érkezett: „A rendőrség folyamatosan elemzi a közlekedésbiztonsági helyzetet és értékeli az intézkedések tapasztalatait. A megállapításainkat a prevenciós munka során és az intézkedések tervezésében használjuk fel.”
Egy a közel 620 ezer esetből (Forrás: Police.hu)
Toronymagasan vezet a gyorshajtás
Rákérdeztünk a gyorshajtás utáni legjellemzőbb közlekedési kihágásokra is – nem lepődtünk meg a válaszon. Az ORFK adatai szerint 2020-ban a biztonsági öv használatára, a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”), valamint a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonatkozó egyes előírások megsértése miatt szabott még nagyobb számban közigazgatási bírságokat a rendőrség, de a fentebb tárgyalt összeghez képest elenyésző értékben: összesen 1 191 163 000 forintot tettek ki ezek, ami nagyjából az összes bírság csupán 5 százaléka.
Minden egyéb kihágás további 642,6 millió forintot „ért” együtt, így a rendőrség 2020-ban közlekedési szabályszegések miatt összesen 23 249 383 000 forint közigazgatási bírságot szabott ki, írta a Vezessnek az ORFK.
Mi az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság?
Egyszerűen fogalmazva ezek azok a bírságok, amelyeket a rendszám alapján szabnak ki, főként utólag, azaz az autóst nem megállítva. Hiszen a szabály az üzemben tartót teszi felelőssé a szabályszegésért, és nem mindenképpen vizsgálja, ki vezette a járművet az adott időben.
Szó szerint így hangzik ez:
„KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG 2008. május 1-től a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján a gépjármű üzembentartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel:
a) a megengedett legnagyobb sebességre, (100 km/óra alatt 15, felette 20 km/óránál nagyobb sebességtúllépésre vonatkozik – a szerk).
b) a vasúti átjárón való áthaladásra,
c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d) a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
e) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
f) a természet védelmére,
g) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra, vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.
Amennyiben az egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.”
Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, kattints ide, alaposan kivesézzük a kérdést!
200 feletti meghibásodás, de ezzel már remekelt a VÉDA
Ami a VÉDA-rendszer működését és megbízhatóságát illeti, javulás látható, mert míg a megelőző években évi több száz alkalommal szorult javításra a komplex közlekedési ellenőrző pontok (KKEP) hálózata, 2020 figyelemreméltó, 42%-os csökkenést hozott a 2019-es 376 esethez képest, tavaly „csak” 220 javításra volt szükség.
„Az Országos Rendőr-főkapitányság által bejelentett – a fix és változtatható helyű KKEP esetében – 220 esetben végzett javítást a kivitelező/javításokat végző cég. A 220 darabos esetszám magában foglalja a VÉDA rendszer részét képező 365 sávot és az azokon 0-24 órában működő mintegy 3000 darab aktív eszközt, és az azokon futó szoftver elemeket is” – közölte nekünk küldött válaszában az ORFK.
Kiemelték, hogy a 220 darabos esetszám sem feltétlenül jelentette az érintett KKEP-k teljes kiesését, a meghibásodások jellegétől függően az eszköz akár tovább is működhetett.
A javítások a fix telepítésű KKEP-ek esetében jellemzően a kategorizálólézer, az ipari számítógép, a szünetmentes tápegység és a kamerák hibáiból eredtek, míg a változtatható helyű KKEP-k esetében tápcsatlakozó-javítás, szoftver-újratelepítés, érintőképernyő-kalibrálás, belső és külső akkumulátor meghibásodása és javítása volt jellemző. (A 220-as javítási esetszámba ugyanakkor nem számítanak bele a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek, mint a szoftverfrissítések, a megelőző karbantartás és az ellenőrző vizsgálatok).
2020-ban a meghibásodásából adódó leghosszabb javítási idő 10 nap volt (2019-ben 9 nap), az érintett készüléknél a kategorizálólézer javítása érdekében helyszíni kiszállásra volt szükség, a forgalomterelést és a szükséges engedélyt a területileg illetékes közútkezelő biztosította.
A KKEP fix készülékei a 2020-as évben 99% feletti rendelkezésre állást biztosítottak, ami az ORFK szerint „egy olyan automatizált, detektáló rendszer esetében, mint a VÉDA, a rendelkezésre állás időtartama és a meghibásodások száma megfelelt a hasonló elven működő, több résztvevős rendszerek üzemeltetésében tapasztaltaknak”.
Adófizetői szempontból jó hír a meghibásodások számának jelentős csökkenése, hiszen a mobil eszközök kivitelezői garanciája 2018. augusztus 3-án, a fix telepítésűeké 2018. december 10-én járt le, így azóta közpénzből fedezik a javításokat.
