Budapesten jelenleg 15 hídon lehet átkelni a Duna, vagy valamelyik ága felett egyik partról a másikra. Bár Béccsel, Pozsonnyal összehasonlítva elsőre ez akár soknak is tűnhet, különösen a belvárosi szakaszon, ahol szinte kilométerenként követik egymást a hidak, mégis jót tenne a közlekedésnek néhány további átkelő, főleg a centrumtól távolabbi, ritkásabban telehidazott északi és déli szakaszokon. De nemcsak mi érezzük ezt kevésnek, így jelenleg is épül, és a közeljövő tervei között is szerepel új Duna-híd építése.
Épülő új híd
A most is zajló dunai hídépítést bárki látatja, aki a déli vasúti összekötő környékén jár. Kevéssé jól csengő nevű, de nagyobb teherbírású társával – Hebo lift-8 – már egy ideje ott dolgozik a Clark Ádám úszódaru, amit eredetileg az Árpád híd építéséhez, pontosabban szélesítéséhez terveztek, és azóta is kulcsszerep jut neki, ha hídépítésről van szó. Itt viszont nem a hídelemek helyükre illesztése a feladata, hiszen meglévő hidak közé kellene beemelni a hídelemeket, hanem csak az előkészített és ideszállított darabokat emelik át a segítségével a szállítóbárkákról a kiegészítő szerkezetekre, amelyekről aztán a hidraulikus emelőművekkel emelik a leendő híd darabjait a helyükre.
Két úszódaru is dolgozik a déli vasúti összekötőn
A mostani két darab, egymástól független vasúti híd, illetve a rajtuk lévő vágányok mellé most egy plusz épül a meglévő, már eredetileg is kellően széles, három híd alátámasztására is alkalmas pillérekre. Miután ez elkészült, a régieket is egyesével elbontják, majd a helyükre is új hídszerkezetek kerülnek, miközben a munka alatt a vasúti forgalom zavartalanul folyhat két vágányon.
Az alábbi videón a negyedik hídelem beemelésének folyamata látható, de azóta már az utolsó elemet is a helyére illesztették.
A Déli vasúti-összekötő mellett még egy híd épül a fővárosi Duna-szakasz déli részén, ez pedig a Galvani utca környékére várható és a Rákóczi híd, illetve az ettől délre eső budai utak tehermentesítését várják tőle. Ez ugyan még csak terveken létezik, egyes szakértők véleménye szerint nem is biztos, hogy a Galvani utcai nyomvonal lenne a legjobb változat, és hasznosabbnak gondolják az albertfalvai híd megépítését.
Mi a helyzet északon?
A most épülő hidak előtt legutóbb Budapest északi része kapott nem is olyan régen új dunai átkelőt: a Megyeri hidat. Aki erre lakik, akár a budai, akár a pesti oldalon, az pontosan tudja, mekkora áldás volt, amikor átadták és már nem kellett északról bebumlizni egészen az Árpád hídig, ha valakinek át kellett autózni egyik oldalról a másikra. A délutáni csúcsban addig szinte járhatatlan Árpád híd, illetve a rávezető nagyobb utak is egy csapásra fellégezhettek, bár a dugó nem szűnt meg, csak áthelyeződött a budakalászi felhajtó előtti szakaszra. Utóbbi a többsávos, lámpás körforgalomnak köszönhetően közlekedési szempontból már korántsem annyira kellemetlen hely, mint előtte volt.
Minden szintre ki lehet menni, de nincs ott semmi
Magyarország leghosszabb Duna-hídja a Megyeri híd, és összetettben is a második helyen áll, csak a Kőröshegyi völgyhíd szárnyalja túl 11 méterrel az 1861 méteres hosszát. Míg a Budakalászt és Újpestet összekötő híd tervezését már 1993-ban elkezdték, addig az építkezés elindulásáig 2006-ig kellett várni. Innen felgyorsultak az események és 2008. szeptember végére már át is adták a végül nem Chuck Norrisról elnevezett Megyeri hidat, amely igazából nem is egyetlen híd, hanem öt híd együttese. Ezek közül a Nagy-Duna-ág feletti közel 600 méteres szerkezet az ország első igazi ferde kábeles hídja.
Ezek az emelők mozgatták 15 centis lépésekben a hídelemet
Maga a híd az előre gyártott beton hídtest szakaszos előretolásával készült. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a gyártópadon elkészített 24 méteres darabot 15 centis lépésekben betolták a folyó fölé. Az egész szerkezet teflonlapokon csúszott, a mozgatást pedig hidraulikus emelők végezték, amik több ponton megemelték a hidat, arrébb kúsztak a teherrel, letették, majd visszamentek a starthelyre és kezdődött elölről a folyamat.
Égre rajzolt szívvel adták át a megyeri hidat:
Jelenleg kétszer kétsávos út fut a hídon, de az útpálya szélessége lehetővé tenné, hogy szükség esetén akár irányonként három sáv is elférjen rajta, de ennek feltétele, hogy a hídhoz kapcsolódó úthálózat áteresztő képessége is megfelelő legyen. Érdekes, hogy a kis híján 100 méter magas A-alakú pilonokban lévő üvegezett, többemeletes rész teljesen kihasználatlan, pedig elképesztő kilátásban gyönyörködhet, aki feljut oda. Ami nem egyszerű, a ferde pilonban futó, igen szűk liftben. Az A betű közepében már rendes lakótelepi lift viszi tovább az utasokat, igaz, minden szint tök üres és semmi izgalmas nincs a kilátáson kívül.
A Megyeri híd tetejéről egész jó a kilátás
Rákóczi híd (ex-Lágymányosi híd)
A Megyeri híd megépülése előtt 13 évvel, 1995-ben készült el az akkor még Lágymányosinak nevezett híd, Budapest déli részén, túl az akkori utolsó közúti átjáróként használható Petőfi hídon. Építését többek között a tervezett budapesti világkiállítás is indokolta, amit végül lefújtak. A 495 méteres, 6800 tonnányi acélszerkezetet tartalmazó híd útfelületeit különleges, tükrös megoldással világították be, de hiába a zseniális ötlet, ha időközben a tükrök foncsorjai, illetve az egész világítás elöregedett, már az előírt megvilágítás 10 százalékát sem tudta teljesíteni. A balesetveszélyesen sötét híd világítását 2014-re teljesen fel kellett újítani, amit át is alakítottak, az indirekt, tükrös világítást közvetlenre cserélték, de hogy az eredeti látvány megmaradjon, díszvilágítással egészítették ki a modern, takarékos LED-es megoldást.
Már nem tükrök szórják szét a fényt, hanem reflektorok világítanak a Rákóczi hídon
1992 és 1995 közötti építésekor még csak tervben volt, hogy valamikor majd az 1-es villamos is járjon rajta, így a helyet meghagyták a villamosvágányoknak, amit végül csak 2015 márciusára adtak át a forgalomnak. Aki látta már közelről, annak biztos feltűnt, hogy a hídról hámlik a piros festék. A minőségi hibás festés szinte a kezdetektől cafatokban mállik le az acélszerkezetről, és 2011-es újrafestéséig – a pilonokat és a korlátokat mázolták újra, a híd alja továbbra is hámlik – meglehetősen viharvert megjelenést kölcsönzött az amúgy impozáns Rákóczi hídnak.
Alulról most is hámlik a Rákóczi híd festése
Megépülésekor, amit nagyban hátráltattak a mederben lévő felrobbantott vasúti híd maradványai, a Hungária körút és a dél-budai részek összekötése, illetve a Petőfi híd és a belvárosi részek tehermentesítése volt a cél. Jelenleg a budai oldali rakpartról a hídra felhajtók futhatnak bele nagyobb torlódásba, és arcpirítóan pofátlan sor eleji besorolásokba, és a közlekedés a környéken épülő új, elképesztően zsúfolt lakótelep benépesedésével valószínűleg tovább romlik majd.
Deák Ferenc híd
A sorban az 1990-ben átadott – majd 2013-ban egy párral kiegészített – Deák Ferenc híd, Budapest legdélebbi hídja következik, amit Hárosi hídnak is neveznek. Már 1942-ben megfogalmazódott a Budapest körüli gyorsforgalmi út gondolata, de ez csak a 70-es évekre vált időszerűvé, amikor a fővároson átdübörgő nemzetközi forgalom már kezdett zavaróvá válni, az akkori legdélibb Petőfi híd és vele együtt a belváros is zsúfolttá, zajossá vált. 1981-ben írták ki rá a tervpályázatot, 1985-re kijelölték a leendő híd helyét, majd 1987 és 1990 között elkészült a híd is. Aztán 2010 és 2013 között az M0 kétszer háromsávosra bővítésekor került sor a déli oldalon hiányzó új Hárosi híd építésére is. A Deák Ferenc híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta 100 ezernél is több, főként nemzetközi forgalmat bonyolító teherjármű használja, így fokozott igénybevételnek kell ellenállnia.
A Deák Ferenc híd építése az M0-s körgyűrű Déli Duna-hídja Háros és Csepel között – Fortepan / UVATERV
Időrendben haladva elméletileg az 1964-ben átadott Erzsébet hídnak kellene következnie, de mivel ez nem teljesen új híd, az 1902-ben épült, a háború vége felé felrobbantott és menthetetlen régi híd pillérjeire épült, így ez a háború előtt épült budapesti hidak között szerepel majd. Így ugorjunk a következőre, ami nem más, mint az Árpád híd.
Árpád híd
Budapest III. és XIII. kerületét köti össze az 1950-ben épült, akkor Sztálinról elnevezett híd, amely a Megyeri híd megépüléséig a főváros legészakibb hídja volt. Építését már 1903-ban eltervezték, de a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki, az építkezésre pedig újabb 10 évet kellett várni. Nem haladt sokkal gyorsabban a megvalósítás sem, a 928 méter hosszú híd építését 1943-ban a háború miatt félbehagyták. Később ez volt a híd szerencséje, hiszen a visszavonuló németek csupán ezt az egyet nem robbantották fel maguk után. Az építkezést végül 1948 és 1950 között fejezték be. 1955-ig, az északi vasúti összekötő újjáépítéséig a hídon lévő villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták.
1950-ben ennyire keskeny volt az Árpád híd – Fortepan / UVATERV
A hidat 1980 és 1984 között kétszer háromsávosra bővítették. Ekkor még két másik hidat építettek a régi két oldalára, így igazából az Árpád híd nem is egy, hanem három, egymással összekapcsolt, párhuzamos hídból áll, amelyek között 5-5 centiméteres hézag van.
Jól látszik a középső rés és a 80-as években mellé épített két új híd is
Ennyi fért bele az első részbe, legközelebb a háború előtt épült hidakat vesszük sorra, időrendben visszafelé, egészen az első budapesti állandó dunai átkelőig, a Lánchídig.
