Ezek voltak a legrosszabb utak ezen a télen

Objektíven nem feltétlenül igaz, de autósként általában szezonról szezonra azt érezzük, útjainkon egyre több kátyút kell kerülgetünk. Utánajártunk, ezen a télen mit végzett a Magyar Közút az országos úthálózaton ebből a szempontból.

Így születik a kátyú

A téli időszakban a csapadék az út burkolatba bejutva a fagyási-olvadási ciklusok hatására szétfeszítheti az aszfaltot, emiatt alakulnak ki burkolathibák. Az idei tél változékony időjárása „kedvezett” a kátyúk kialakulásának.

Hideg idő – hideg aszfalt

A Magyar Közútnál novembertől március elejéig-közepéig téli útüzemeltetési időszakot tart, 2020-ban ez november 10-én indult, és múlt csütörtökön, azaz március 4-én zárult.

A téli időszakban a burkolathibák kijavítására korlátozottan van lehetőség, ilyenkor ugyanis zárva tartanak a melegaszfalt-keverő telepek, és aszfaltmelegítők használatával sem lehet hosszabb távra elszállítani az anyagot, mert bedolgozhatatlanná válna. Tartósabb beavatkozást tehát nem, csak ideiglenes, ún. hidegaszfaltos javításokat tudnak végezni, ha kedvező, azaz száraz az időjárás, a hőmérséklet pedig 0 fok feletti.

Nálunk miért nem javítottak ezen a télen?

A Magyar Közút télen is az utak úthálózati szerepe alapján végzi a kátyúzást – ugyanez igaz egyébként a síkosságmentesítésre is –, vagyis a forgalmasabb útszakaszokon található hibák javítása élvez elsőbbséget, elsőként mindig a gyorsforgalmi és főutak, majd a kevésbé forgalmas, 4-5 számjegyű mellékutak, végül a bekötőutak következnek.

És hogy néhol miért láthatunk egymás mellett kijavított és érintetlenül hagyott burkolathibákat? A kezelő tájékoztatása szerint alapvetően a kátyúk mélységétől és kiterjedésétől függ, melyik mennyire minősül balesetveszélyesnek, valamint attól, hogy keréknyomban vagy burkolatszélen, esetleg keréknyomok között van-e a hiba.

A balesetveszélyes kátyúk megszüntetését haladéktalanul meg kell kezdeni, ám a kevésbé súlyos hibákat az éves karbantartási terv alapján javítják ki. Mivel a hidegaszfaltos javítások teherbírása nem olyan mértékű, mint a melegaszfaltosoké, ezért az így kezelt burkolatrészeket később meleg aszfalttal újra javítják. A baleset-veszélyesség mértékét az MK szakemberei a helyszínen állapítják meg.

A kátyúkról információt a Magyar Közút elsősorban a saját útellenőri hálózatán keresztül szerez, több száz útellenőr járja meghatározott terv alapján az utakat, de természetesen maguk a közlekedők is tehetnek bejelentést: ezt a Magyar Közút központi, +3618199000-s számán, vagy még célirányosabban online felületén tehetik meg. (Lakott területen belül – az utak túlnyomó többségénél – a fővárosban a Budapest Közút, másutt a helyi önkormányzat az illetékes.)

Mennyi kátyút javítottak ezen a télen?

Erre a kérdésre pontos választ nem kaptunk. Megkérdeztük, ám a Magyar Közút nem a burkolathibák számát regisztrálja, hanem a javítási munkák során felhasznált anyagmennyiségeket. A 2020-2021-es téli időszakban nagyjából 29 ezer tonna meleg aszfaltot és csaknem 7000 tonna hideg aszfaltot használtak fel a javítási munkák során az összesen kb. 32 ezer km-s hálózaton.

„Csak az elmúlt két hétben 227 tonna meleg és 1391 tonna hidegaszfaltot dolgoztak be szakembereink” – írta múlt keddi közleményében a Magyar Közút.

Hol a legrosszabb az utak állapot?

Sokan érzik úgy, hogy feléjük rengeteg a kátyú az utakon. Biztosan így is van, de egyese helyeken így is több volt, mint máshol.  A legproblémásabb utak ezen a télen a Pécs melletti 56308-as, a sajóecsegi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2618-as, az abonyi (Bács-Kiskun megye) 46315-ös, valamint a Tarcalt Nyíregyházával összekötő 38-as voltak, ezeken használták fel a legtöbb aszfaltot – ugyanakkor alapvetően nem kézi kátyúzásról, hanem nagy felületű, nagygépes, ún. finisheres beavatkozásokról volt szó.

Az alábbi táblázatból kiderül, megyék szerint hogyan oszlott el a 36 ezer tonnás aszfaltfelhasználás a Magyar Közút kezelésébe tartozó 32 ezer km-es úthálózaton, igaz, érdemes megjegyezni, hogy a felhasznált mennyiségek nagyjából egyenes arányban állnak az adott megye útjainak hosszával.

A 2019-2020-as tél időszakban 16 ezer, a 2018-2019-es télen 17 ezer tonna aszfaltot használtak fel, ehhez képest igen jelentős előrelépés a mostani, összesen 36 ezer tonnás szám. Vagyis több kátyút javítottak ki. A Magyar Közút tájékoztatása szerint az elmúlt években a teljes körű felújítások mellett az üzemeltetési munkákra is egyre több forrás jut.

1000 kilométernyi út újulhat meg

Az idei évre vonatkozóan mintegy 143 ezer tonna aszfalt felhasználását tervezi az MK. Ez a lokális javítási munkákon túl magában foglalja a teljes körű felújítási munkák országos, akár több éven át tartó programokban történő elvégzését is.

A felújítási munkákra vonatkozóan a Magyar Közút javaslatokat tehet, a beruházásokat pedig külön erre a célra indított programokon keresztül, elrendelés alapján és az ahhoz szükséges források biztosítását követően indíthatja el. 2021-ben ilyen munkák 1000 kilométernyi, főleg mellékúton indulhatnak el kormányhatározatok alapján.

Mit csinálnak az útjavítók, ha nem lehet kátyúzni?

Ahogy fentebb kiderült, „kátyúzni” csak megfelelő időjárási körülmények között lehet, ám ez nem jelenti azt, hogy ezen kívül csak a bázisokon malmoznak a Magyar Közút emberei.

A cég 94 mérnökséggel rendelkezik, a mérnökségekhez egyenként kb. 3-400 kilométernyi hálózat tartozik. Egy-egy brigád 6-7 főből áll, mérnökségenként pedig legalább egy brigád végez burkolatjavításokat, de ők gondoskodnak az úttartozékcserékről, a szemétszedési munkákról, a növényzetgondozásról, a baleseti helyszínek takarításáról is.

Folyik a munka (Forrás: Magyar Közút)

Ugyanez igaz a flottára is, hiszen többségét pedig olyan univerzális gépek adják, amelyek az év mind a 365 napján használhatók, így azokat a teherautókat, melyeket a burkolatjavításoknál használnak, máskor egyéb üzemeltetési munkáknál vetik be, havas-jeges időben például síkosságmentesítést végeznek.

A puding próbája az evés, az úté pedig végső soron a forgalom, de ami a minőség-ellenőrzést illeti, a Magyar Közút az elvégzett munkákat maga is utóköveti, országosan akkreditált minőségvizsgálati laborja folyamatosan végzi a szükséges méréseket.

Kátyúba hajtottam, kit fizeti meg a káromat?

Ugyan az úthibák javítása folyamatos, hibátlan utat talán sosem találunk majd, ha pedig pechünk van, akár a gumik, a felnik, sőt a futómű is sérülhet, vagy még súlyosabb kár is keletkezhet az autóban, amikor belehajtunk egybe.

Ha így jártunk, fontos, hogy aztán mind biztosító, mind az útkezelő felé bizonyítani tudjuk, ott és úgy keletkezett a kár, ahogyan. Készítsünk a helyszínen minél több a sérülésről – az autó rendszáma is legyen ott pár képen! –, valamint az útról, a kátyúról, utóbbiról a méretek érzékeltetésére valamilyen jól ismert használati tárgy, ideális esetben ideális mérőszalag felhasználásával! Súlyos sérülésnél ajánlott rendőrt hívni, aki jegyzőkönyvet vesz fel az esetről.

Az úthibák többsége nem ilyen kedves

A kárigény bejelentése előtt érdemes meglátogatni egy autószerelő műhelyt is, ahol előzetes javítási kalkulációt kérhetünk, lehetőség szerint külön az anyag-, és munkadíj feltüntetésével. Így talán annyit fizet a biztosító, amennyit az autós gondol kártalanításra.

Ha súlyos a sérülés, akkor ajánlott rendőrt hívni, aki jegyzőkönyvet vesz fel az esetről.

Elutasíthatják a kátyúkár fizetését, amennyiben erre figyelmeztető táblát helyeztek ki az adott útszakaszon. De akkor is, ha a sebességkorlátozó táblát nem vette figyelembe az autó vezetője, valamint nem bizonyítható a sérülés eredete.

A Magyar Közútnál ezen az oldalon nyújthatjuk be kárigényünket, a Budapest Közútnál itt kell elindulni, míg a vidéki településeknél – ahogy fentebb is írtuk – a helyi önkormányzatot kell keresni.

A Magyar Közút adatait már ismerjük, de ti mit tapasztaltatok az utakon ezen a télen? Láttatok javítást, vagy inkább csak szaporodtak a kátyúk? Szerintetek melyek a legrosszabb utak? Írjátok meg kommentben!

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…