2019 nyarának egyik kora estéjén a negyvenes éveiben járó János legjobb barátjával tartott a kedvenc éttermébe egy Budapest melletti kisvárosban, amikor azt látták, hogy az úton előttük egy ember biceg keresztül – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Vacsorának indult, halálos gázolás lett belőle
Az idős férfi, Béla a helyi kocsmából tartott hazafelé, 1,75 ezrelékes véralkoholszinttel, azaz közepesen ittas állapotban. Bélát ráadásul nemcsak „pityókás” mivolta, hanem rossz egészségügyi állapota is korlátozta a mozgásban, ezért csak nagyon lassan, sántikálva tudott közlekedni.
Bár a történtek idején esett, a látási viszonyok jók voltak, így János időben, kb. 50 méterről észlelte az akkor éppen a felezővonalnál tartózkodó férfit. Ugyan látta az úttest közepén közlekedő Bélát, sebességét nem csökkentette, így régebbi Mercedesével 40-50 km/h sebességgel haladva elgázolta őt, az áldozat a baleset következtében, még a helyszínen életét vesztette.
Illusztráció (Getty Images)
Átért az úton, de visszaszédült
Jánost a gázolás után halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolták meg, a bírósági eljárás keretében arra kellett választ találni, tehetett-e volna bármit a baleset elkerülése érdekében.
„Mind János, mind a vele utazó barátja elmondása szerint áthaladt az úttesten a sértett, azonban visszatántorodott, így következett be a baleset” – mesélte a Jánost az ügyben védőként képviselő, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.
Ezt a műszaki szakértői vélemény is alátámasztotta: a gyalogos sérülései és a gépkocsira történő csapódásának nyomvonala alapján valószínű, hogy a sértett visszalépett, illetve visszatántorodott a gépkocsi elé – az elütéskor Béla hátrafelé mutató sebessége és hátrafelé dőlő testhelyzete volt.
Látszott, hogy baj lehet
A sértett az úttestre lépésekor jól látható volt a bal oldalon, a gépkocsi pedig ekkor mindenképpen olyan távolságban haladt, hogy Béla áthaladási nyomvonala előtt még lassító fékezéssel is megállítható lett volna, ugyanakkor a visszalépés, hátratántorodás váratlan, hirtelen bekövetkező esemény volt.
A gyalogos a gépkocsi előtt jól láthatóan haladt balról jobbra, az úttesten át is ért, viszont ittas állapota miatt az áthaladás során bizonytalan lépteket mutathatott, ezért a gépkocsivezetőnek a szokásosnál nagyobb oldaltávolságot kellett volna tartania, a lehetőséghez képest balra húzódva és a sebességét csökkentve biztosíthatott volna időt a sértett úttesttől való eltávolodására.
Illusztráció (Getty Images)
Az autós tehetett volna többet
A bíróság végül megállapította, hogy János a balesetet figyelmes vezetés mellett lassító fékezéssel elkerülhette volna. A közlekedési balesetet tehát a vádlott okozta, azzal, hogy megszegte a KRESZ 43. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést, miszerint a vezetőnek ügyelnie kell az úttesten egyedül vagy csoportosan áthaladó gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának megóvására, Béla pedig egyértelműen az utóbbi csoportba tartozott.
Azért az elgázolt férfi is hozzájárult a szomorú végkimenetelhez, hiszen megszegte a KRESZ 21. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést, mely azt mondja ki, hogy a gyalogos az úttestre csak akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről; az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
Lassítani, kerülni kellett volna – illusztráció (Getty Images)
A bekövetkezett baleset és a sértett halála közötti okozati összefüggés vizsgálata körében a bíróság megállapította, hogy a kiváltó ok nélkül, azaz a baleset bekövetkezte nélkül a későbbi eredmény (sértett halála) nem következett volna be – magyarul: Béla a gázolás miatt veszítette életét. Bár a kiváltó okhoz az elkövető Jánoson kívül álló közreható ok is társult, az okozati összefüggés nem szakadt meg, csupán lazábbá vált.
Felfüggesztett járt az óvatlanságért
A bizonyítékok alapján tehát a bíróság álláspontja szerint egyértelműen megállapítható volt a vádlott felelőssége, Jánost bűnösnek találták halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében.
A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, tiszta közlekedési múltját, azt, hogy a cselekmény óta nem folyt ellene sem büntető-, sem szabálysértési eljárás, azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, az időmúlást, valamint a sértetti közrehatást is.
Illusztráció (Getty Images)
Jánost végül 8 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és a „B” kategóriájú járművezetéstől 14 havi eltiltásra ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette.
Magyar valóság
A bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában megváltoztatjuk.
