Bár a mindenki zsebében ott lapuló okostelefonok, valamint a manapság igen divatos fitneszkarkötők/okosórák elavulttá tették a hagyományos karórákat, így is sokan vannak, akik az egyszerűség kedvéért vagy a nosztalgia miatt, esetleg kiegészítőként ma is hordanak ilyeneket – köztük pedig olyanok is akadnak, akik szívesen ötvöznék ezt az autózás, az autómárkák iránti rajongásukkal.
Az évek során a Vezessen – az utóbbi időben First Class rovatunkban – számos autós vagy autós/motorsportos ihletésű időmérőt bemutattunk már, jellemzően inkább prémium- és luxusmárkák együttműködéséből született, méregdrága darabokat, például ezt:
Könnyen lehet, hogy egyszer ezeket is csokorba szedjük, jelen cikkünkben ugyanakkor a hétköznapi, mindenki számára elérhető autómárkák által kínált brandelt karórákat tekintjük át, a teljesség igénye nélkül megmutatjuk, mit is találhatunk, ha a saját – vagy kedvenc – autómárkánkat a csuklónkon is szeretnénk látni vagy épp láttatni.
Karóraügyi gyorstalpaló
Bár a gazdag nemeshölgyek számára már a 18. század végétől készültek miniatürizált, csuklón viselhető ékszerórák, a férfiak a 20. század elejéig zsebórát hordtak. A karórák karrierje az első világháborúban indult, amikor a fronton, a lövészárkokban egyszerűen nem volt praktikus a zsebórák rendeltetésszerű használata, így kezdetben azokat erősítették házibarkács-módszerekkel a csuklójukra a tisztek, közkatonák, majd a megjelenő igényre a gyártók is reagáltak.
Világháborús veterán – az első karórák egyike (Forrás: Auckland Museum)
A karórákat többféleképpen is feloszthatjuk, a meghajtás szempontjából a két fő csoport a precíziós rugókkal, fogaskerekekkel, áttételekkel működő mechanikus, valamint a piezoelektromosságon alapuló kvarcóráké.
Ami az energiaellátást illeti – az egzotikusabb megoldásoktól most eltekintve –, a mechanikus óráknál kézi felhúzásról és a kar, csukló mozgását lendkerék segítségével továbbító automata szerkezetekről beszélhetünk (a kettő nem zárja ki egymást), míg a kvarcórák egyszerű gombelemből vagy napelemes-akkumulátoros rendszerből nyerik a működéshez szükséges energiát.
Egy Miyota kvarcszerkezet
A high-end óramárkák általában saját (mechanikus) szerkezeteket használnak, míg mások neves tömeg- vagy specializálódott gyártótól vásárolják azokat. A mechanikus szerkezetek terén a japán Seikót és Miyotát, valamint a svájci ETA-t és Sellitát érdemes említeni, míg kvarcszerkezeteket a Seiko/Epsontól, a Citizenhez tartozó Miyotától, a Casiótól, valamint a svájci Rondától és az amerikai Timextől szokás beszerezni, ha nem olcsó kínait szeretne az érintett.
A világ talán legnagyobb számban eladott digitális kijelzős kvarcórája (Forrás: NotFromUtrecht)
Az idő kijelzése történhet analóg (hagyományos mutatós) vagy digitális (folyadékkristályos) megoldással, vagy ezek keverékével is. A mechanikus órák csak az előbbire képesek, kvarcórákból mindkét/három típus elérhető.
Funkciók, komplikációk: az aktuális idő kijelzésén kívül a karórák sok egyebet is „tudhatnak”: a legelterjedtebb a dátum mutatása, de a hét napja, más időzóna/zónák párhuzamos követése, a stopper/kronográf, a holdfázisok, a maradék járástartalék mutatása, az öröknaptár, a logaritmikus számológyűrű, a hangjelzés mind-mind ilyen – az elektronikus szerkezeteknél ezeket funkcióknak, a mechanikusaknál komplikációknak hívjuk. Az utóbbi csoportnál jelentősen növelik az óra árát a plusz komplikációk.
Egy egyszerű, bevált, tömeggyártású automata szerkezet
Az árat a felhasznált anyagok és a kidolgozás is erősen befolyásolják: a legegyszerűbb, teljesen műanyag darabok előállítása „fillérekbe” kerül, a tokoknál a futtatott fémötvözetek jelentik a következő lépcsőt, az acéltokok a jó hétköznapi daraboktól a csúcsluxusig egyaránt jellemzőek, de terjed a titán és a szénszálas kompozitok használata is – a nemesfémek, egyéb egzotikus anyagok természetesen csak növelik a költségeket. Fontos elem még az óra „üvege”, ami az olcsó műanyagtól a tartósabb, jó plasztikokon, az (edzett) ásványi üvegeken keresztül a hihetetlenül kemény zafírüvegig terjed.
Ugyancsak meghatározza az árat maga a márka: a luxusgyártóknál ez magától értetődő – amire néha még rá is tesznek egy lapáttal a kínálat korlátozásával –, de gyakori ez az ismert divatmárkák brandelt, időnként egészen silány óráinál is, melyek szinte mindig rossz ár/érték arányt képviselnek.
Mielőtt nekikezdünk a felsorolásnak, említsünk meg pár általános jellemzőt: a fellelt autós órák jelentős része az ezredforduló óta jelen lévő – az emberi csukló anatómiájának nem feltétlenül megfelelő – divattal összhangban, vagy arra még rálicitálva nagy, 42-45 mm-es tokátmérőjű, ami azért bizonyos értelemben logikus, hiszen a nagyobb számlap nagyobb teret ad a brandelésre.
Szintén észlelhető az enyhe – egy-két esetben jelentős – túlárazás, ami ugyan nem indokolt, de érthető: minden egyes autómárka monopolhelyzetben van ezen a rétegpiacon, aki az ő órájukat szeretné, csak tőlük veheti meg azt, mindenesetre hasonló specifikációjú darabokat olcsóbban is kaphatunk ismert, megbízható, nagy márkáktól, ha nem ragaszkodunk a négykerekű járgány nevéhez, logójához.
Érdekes, hogy az autógyártók imázsának kivétel nélkül fontos része a műszaki kiválóság, valamint a korral való haladás, ami ma leginkább a környezettudatosságot jelenti, a fellelt órák között viszonylag kevés volt az első pontra rímelő mechanikus szerkezet, a másodikhoz passzoló napelemes meghajtás pedig teljesen hiányzott. A sportosság ugyanakkor majdnem mindenütt megjelenik.
Végül érdemes még megjegyezni, hogy míg a luxusgyártóknál mindig büszkén hirdetik az együttműködéseket, a tömegmárkák óráinál általában nem nevezik meg a készítőt, így egyes esetekben csak szóbeszédek, internetes iparági pletykák alapján lehet spekulálni, máskor ezek hiányában pusztán a – korlátozottan ismertetett – specifikációk igazíthatnak el a valós értéket illetően.
Audi
A négykarikás márkánál a sportos eleganciát nagyjából 80 ezer forintért mérik, a japán kvarcszerkezetes, acéltokos, 42 milliméteres, domborított kristályüveges kronográf kerül ennyibe.
Ha határozottan sportos Audit szeretnénk a csuklónkra, az igen nagy, 45 mm-es, üvegszálas műanyag (FRN) tokos, japán Miyota-kvarc által hajtott, dombormintás számlapú darabot választhatjuk, már 45 ezer Ft körül a miénk lehet. Kár, hogy a vízállóság terén nem teljesít jobban (5 bar).
BMW
A bajorok elegáns, acéltokos és -szíjas, antracit számlapos óráján remekül mutat a kék-fehér légcsavaros logó, ám a csak 5 baros vízállóság és a Miyota kvarcszerkezet mellett kicsit soknak érződik a nagyjából 120 ezer forintos ár.
Természetesen a BMW is kínál kronográfokat, többségükben M-mintákkal, az alábbi, 43-mm-es, fekete PVD-védőborítású, Miyota-kvarcos, a szilikon szíjon az M színeit abroncsmintázattal összehozó darab áránál is kicsit vastagon fogott a ceruza, 100 ezer forintnak megfelelő összeget kérnek érte.
Mercedes-Benz
A stuttgarti márka 2019-ben mutatta be legutóbbi órakollekcióját. A márka imázsához illően az elegancia és a stílusos sportosság jellemezte a darabokat. Az elsőre példa az ízléses felületkidolgozású, 43 mm-es átmérőjű acéltokjában ETA automata mechanikus szerkezettel szerelt, acélszíjas, csillogásgátló bevonatú zafírüveggel ellátott visszafogott „irodai sportóra”, mely a specifikációknak nagyjából megfelelő 300 ezer forint körüli áron szerezhető be.
A sportosságot a Heuer Monaco-stílusú négyszögletes kronográf nyújtja: a Ronda kvarcszerkezetes, zafírüveges, ún. panda-számlapos darab bő 100 ezer forintért vihető.
Volkswagen
A Volkswagen egyenesen a nevében hordozza tömeggyártó mivoltát, de ahogy mai modelljei többsége, brandelt órái egy része is kicsit drágábbnak érződik a kívánatosnál. Németes, Bauhaus-stílusú, 40 mm-es kvarc kronográfjuk biztosan elnyeri a minimalizmust kedvelők tetszését, ám közel 85 ezer forint kicsit soknak tűnik érte.
A sportos vonalat hangsúlyozó, 42 mm-es, grafitszürke acéltokos, ízléses kék másodpercmutatóval feldobott automata kronográf kétségtelenül jó óra, de bő 190 ezer forintért már nem alkalmi vétel.
Škoda, SEAT
Ha már megvolt az Audi és a VW, folytassuk a család további tagjaival! A spanyol testvér kínálata nem valami bőséges, de legalább ízléses darabokat találunk, a „női” óraként árult, valójában 38 mm-es átmérőjű modell igen érdekes mintázatú fehér számlapjával hódíthat, bár több mint 50 ezerért, míg a „férfias” méretű 43 mm-es, Panerai-ihletésű időmérő visszafogott, kifinomult szürkéjével sugároz eleganciát.
A Škoda kínálata érdekes: digitális kvarcórából megbrandelt no-name kínait is vehetünk tőlük 16 ezer (!) forintért – talán a „Monte Carlo”fantázianévben bíznak –, de akad nőinek „hazudott”, 38 mm-es elegáns acéltokos, -szíjas „irodai sportportóra”, és persze kronográf is, a Rolex Daytona stílusában, mindkettő normális japán kvarcszerkezettel (Seiko Epson), 37 és 50 ezer forintért.
Renault, Peugeot
A francia elegancia fogalom, és ezt a francia autógyártók saját néven forgalmazott karórái is megerősíteni látszanak.
A Renault-nál találtunk egy kicsit sután minimalista acélórát 55 ezer forintnak megfelelő összegért, de tízezerrel olcsóbban a Jaeger Lecoultre Reversóját idéző, elegáns, alkalminak is bátran hordható darabot is. Nem nevesített japán kvarcszerkezetek.
A Peugeot mindig is nagy figyelmet fordított a dizájnra, 2012 óta egyenesen külön ipari formatervezéssel foglalkozó leányvállalatuk is van Peugeot Design Lab néven, így nem meglepetés, hogy karóráik is mutatósak. Itt egy modellt mutatunk, a mélyített számlap, a 12-est helyettesítő „oroszlánkaromnyomok”, a kristályüveg, a jelzett korona és a Seiko kvarcszerkezet együttesen kiadják a 47 ezer forintnak megfelelő árat.
Opel
Miután az Opel immár a PSA-csoport tagja, folytassuk is a rüsselsheimi márkával. Náluk találhatunk böhöm nagy, erősen Panerai Luminor-koppintás kronográfot, de igen elegáns domborüveges, dombormintás számlapos darabot is láttunk 42 mm-es átmérővel. Mindkettőben nem nevesített „minőségi” japán kvarcszerkezet dolgozik, akinek bejön a dizájn, sorrendben bő 60 és 80 ezer forintos kiadásra készülhet.
Ford
A Ford a Škodához hasonlóan igen sokszínű kínálattal rendelkezik, a Lidl, Aldi polcairól ismert színes kínai műanyag sportórát is adnak 13 ezerért (!), de van az amerikai Timex Weekenderre megszólalásig hasonló, „szabadidős” kvarcmodelljük 20 ezer körül, 50 ezer Ft tájékán már mutatós kvarckronográfot, 150-nél titán tokozású, „GT”-tematikájú automatát kapunk.
Volvo
Már említettük a Bauhaust, a Volvónál annak északi kuzinját, a skandináv minimalizmust vetik be, ha kiegészítőkről, ez esetben órákról van szó. A márka kollekciója jelenleg egy dizájn két méretéből – 36 és 40 mm – és különböző színkombinációiból áll. Letisztult számlap, sajthengerre emlékeztető, szálcsiszolt acéltok, a sebességváltók gombját mímelő gyémántmintás korona, minőségi bőrszíj, ismeretlen, de valószínűleg minőségi kvarcszerkezet, mindez 70 ezer forintért
Mazda, Suzuki, Toyota
Bár Japán óragyártó nagyhatalom, a japán autómárkák kínálatában ez egyáltalán nem tükröződik, szinte nagyítóval kellett keresnünk a modelljeiket.
A Mazdától egy elérhető modellt láttunk, a márka felkérésére a Jacques Lemans által gyártott fekete sportkronográf hozza az elvárhatót: 44 mm-es acéltok, a számos felirattal együtt is rendezett, a raliszíjon is visszaköszönő zölddel feldobott számlap, kristályüveg, 10 baros vízállóság, ismeretlen, de feltehetőleg svájci kvarcszerkezet – azonban a 80 ezer forint azért soknak tűnik.
A Suzukitól mindössze egy egyszerű, olcsó kis analóg kvarcórát egy Swift kontúrjával – ár nélkül –, valamint egy 44 mm-es darabot találtunk 33 ezer forintért.
A Toyotánál láthatóan számít a méret, az acéltokos, Seiko-kvarcszerkezetes „Land Cruiser” kronográf 46 mm-es átmérővel érkezik, a termékfotón az olcsóság érzetét keltő „Hilux” pedig csészealjnyi, 51,5 mm-es műanyagkolonc. Előbbiért bő 50, utóbbiért nagyjából 20 ezer forintot kell fizetnünk.
Bár a fentiekből esetleg úgy tűnhetett, inkább lebeszélnénk mindenkit az autómárkás órákról, ez nincs így. Fenntartva, hogy bár az esetek többségében hagyományos óragyártóktól olcsóbban kaphatunk hasonló vagy jobb modelleket, ha az anyagi keretek engedik, a szív pedig a kedvenc autómárkánkhoz húz, csak bátran, a fő az, hogy mi magunk örömmel viseljük a karórát, akármilyet is választunk!
