Az autógyártók folyamatosan jelennek meg az egyre jobb műszaki tartalommal rendelkező elektromos járműveikkel, igyekezve kielégíteni az egyre növekvő piaci igényt. A folyamatos kutatás-fejlesztési programok révén a villanyautókhoz köthető negatív hatások egyre csökkennek: az új akkumulátor-technológiák folyamatosan szorítják le a gyártási költségeket, emellett növekvő hatótávval és új töltési technológiákkal biztosítják a zavartalan e-autózást. A fejlődéssel persze a másik oldalon, azaz a töltőberendezések terén is tartani kell a lépést. Az ezeket gyártó vállalatoknak kihívást jelent ez, ugyanis a villanyautó-felhasználók töltési szokásai eltérnek a hagyományos üzemanyaggal hajtott autók tulajdonosaival szemben.
Alapvetően két részre bontható a töltőberendezések piaca, illetve azok fejlődési iránya. Az „opportunity charging” kifejezéssel jellemezhető az utazás közben, lényegében szükségszerűen jelentkező töltési igény. Ez áll legközelebb a hagyományos üzemanyagokkal működő autók újratöltéséhez, hiszen azokkal is menet közben állunk meg rövid időre, ameddig újra nem töltjük őket. A villanyautókat azonban akkor is lehet tölteni, amikor hosszabb időre letesszük őket. Ez a „destination charging”, azaz végponti töltés lehetősége.
Ha átgondoljuk, itt máris jelentkezik egy komoly különbség: előbbinél fontos a gyors újratöltés, míg utóbbinál hosszabb idő is rendelkezésre állhat arra, hogy az akkumulátorok feltöltődjenek. Ahol a töltési sebesség a kritikus és meghatározó – például az autópályákon vagy benzinkutaknál, ott a gyorsabb töltésre alkalmas egyenáramú (DC) töltőberendezések telepítése az ésszerű. Ezzel szemben a munkahelyek, plázák, parkolóházak töltőpontjai lehetnek kisebb teljesítményűek is, a parkolás alatt így is feltöltődhetnek a járművek.
A két véglet között persze van átjárás, 30-60 perces parkolási ciklusokra is léteznek megoldások. Minden bizonnyal ez a már jelenleg is meglévő igény a jövőben még inkább elterjed: az elektromos autóval járó közösség jellemzően a kihasználatlan parkolási időszak alatt kíván tölteni. Így olyan helyszíneken jelenhetnek meg töltőberendezések, ahol nagy mennyiségben, hosszabb időre leállnak a villanyautók.
Gombamód szaporodnak a töltők és az autók
A 2010-es évek első felében főleg Budapesten és a Dunántúlon, az autópályák és a Balaton mentén voltak elérhetőek nyilvános gyorstöltők, de a hálózat nem terjedt ki több nagyvárosra sem. Az előző évtized elején egy projekt keretein belül Bécs és Budapest összeköttetését kívánták biztosítani az elektromos autók számára, így két év alatt Budapesten, Tatán, Győrben és Mosonmagyaróváron létesítettek töltőpontokat. A teljes ország átjárhatósága azonban nem volt biztosított az ilyen járművek tulajdonosainak, számos térségbe nem juthattak el biztonsággal, ugyanis nem volt lehetőség útközbeni töltésre.
Az évtized második felében, különösen az utolsó két év töltőtelepítései javítottak a lefedettségen. 2019 végére az ország szinte összes településéről elérhetővé vált legalább egy berendezés 50 kilométeren belül, sokukról már 25 kilométeren belül is. Míg a területi lefedettségen nagymértékben lendítettek az állami kezdeményezésű töltőtelepítések, addig a nagyobb településeken a versenyszféra is növelte a töltőpontok számát. A nagyobb teljesítményű és gyorsabb töltést biztosító villámtöltők lefedettsége ugyanakkor még mindig alacsonyabb szintű.
A töltőállomásokon lévő töltőoszlopok száma folyamatosan nő. Három éve 108 darab volt az országban, 2019-ben 770, tavaly pedig már 1320 nyilvános töltőoszlopnál tankolhattak az elektromos autót használók 183 hazai településen. A legtöbb elektromos töltőoszlop még mindig Budapesten üzemel, szám szerint 479. A fővárost követi Győr 39, valamint Kecskemét és Székesfehérvár 37-37 töltővel.
Mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy az töltőoszlopok növekedésének aránya meghaladja az ezeket használó autók számát, pedig utóbbiakból is egyre több áll forgalomba Magyarországon. 2018 januárjában még 4829 zöld rendszámos autó járta hazánk útjait, de 2020 közepére ez a szám meghaladta a 20 ezret, melyből 9018 autó tisztán elektromos. A járművek száma tehát ötszörösére nőtt, de az oszlopoké 12-szeresére.
Nem elég, ha van áram?
A rövid válasz: nem. A villanyautó-töltőkkel támasztott igények felhasználói szinten persze nem sokat változtak az idők során: alapvetően mindenki azt akarja, hogy működjön megbízhatóan, és lehetőleg minél gyorsabban az általa használt csatlakozási pont. Érdemes azonban a jövőre is gondolni: ami ma csúcstechnológia, az néhány éven belül már elavult lehet.
Már jelenleg is óriási ütemben nő a villanyautó-töltők igénybevétele. A hazai nyilvános elektromos töltőállomásokon 2020-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest 25 százalékkal nőtt a töltések száma, és 30 százalékkal a töltésekre fordított energia mennyisége. A trendek vélhetően még évekig hasonlóak lesznek.
A fenti adatok nem teljesek, ugyanis nem tartalmazzák a háztartási és egyéb nem nyilvános helyeken lévő töltőpontoknál elfogyasztott energiamennyiséget. A villanyautók terjedésével meg fog nőni az otthoni fali töltők száma is, ám ezek karbantartása helyüknél fogva nem könnyű feladat a gyártóknak. Így a kézzelfogható terméken túl fontossá válnak a töltőhöz járó szolgáltatások is: ide tartozik a fizikai szervizelhetőség megkönnyítése, és az automatikus szoftverfrissítések kérdése is. A Siemens eMobility szerint a gyártók már ezekre a területekre is nagyobb hangsúlyt helyeznek.
Ha a telefonunkat össze lehet kötni az autóval, akár távolról is, miért ne kötnénk össze a töltővel? Az applikációval is vezérelhető villanyautó-töltők megkönnyítik a tulajdonosok életét. Segítségükkel menedzselni, megfigyelni illetve akár késleltetni is lehet a töltést. Ugyan erre a tudásra egyre több töltő képes, az még problémát jelent, hogy ezeket egyetlen közös, jól használható rendszerben lássuk és kezeljük. Jelenleg ha egy magyar villanyautós szeretné feltérképezni a hazai villanyautó-töltőpontokat, és mindet használni is szeretné, ahhoz legalább 4-5 alkalmazást le kell töltenie a telefonjára.
A villámtöltés mellett felmerül az igény, hogy egyidejűleg több elektromos járművet is szeretnének tölteni. A jelenleg elterjedt állomások jellemzően egy váltakozó áramú (AC) és egy DC töltésre képesek egyidejűleg, de már léteznek olyan megoldások, ahol akár egyszerre öt autó is tölthető. A Siemens új töltője, a SICHARGE D rendelkezik két DC és egy AC töltési lehetőséggel, és további két DC outlet csatlakoztatásával ötre növelhető az egyidejűleg kiszolgálható töltőhelyek száma, összesen akár 300 kW teljesítmény mellett, folyamatos, valós, dinamikus teljesítménymenedzsmenttel a töltőpontok között. Nagy teljesítményigényű járművekhez a SICHARGE UC műszaki megoldásai a megfelelőbbek.