Minden családban megvan az a történet, amikor az apa, a báty, vezetni tanította a gyermekét, testvérét, hiszen régebben ez részben még megengedett is volt. Mint keretes írásunk bemutatja, a KRESZ (hivatalos nevén a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) rögtön a jogszabály elején tisztázza, ki és hogyan vezethet egy adott gépjárművet, jelenleg gyakorlatilag kizárva, hogy a szülő, rokon a vezetés iránt érdeklődő, esetleg a vágyott jogsi megszerzésére készülő tinit a volán mögé engedje. Ennek ellenére a Vezessen is hírt adunk a kormányhoz ültetett kisgyerekekről, ráadásul a közlekedési vizsgáztatás múlt heti újraindításával a nagyobbak privát gyakorlása is újra aktuális kérdés. A KRESZ elég világos, de úgy gondoltuk, érdemes alaposabban is körüljárni a témát, méghozzá szakértői segítséggel.
4. § A járművezetés személyi feltételei
(1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;
(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.
Illusztráció (Getty Images)
8 év is járhat a szülőnek, ha a gyerek balesetezik
Szabályos-e a gyereknek átadni az autót? Röviden: nem.
„Vagány dolognak tűnhet, holott óriási kockázatnak teszi ki magát, de különösen a gyermeket, aki átengedi részére a volánt, legyen az óvodás korú, vagy KRESZ-vizsga előtt álló kamasz. Az ilyen esetek megítélésénél ráadásul kevésbé van jelentősége, hogy vagánykodás, vagy a járművezetéssel való jó szándékú ismerkedés-e a cél” – kezdte megkeresésünkre a Vezess partnere, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító jogásza, Dr. Gombolai Éva.
Kezdjük azzal, hogy a Büntető Törvénykönyv járművezetés tiltott átengedése címen bűncselekménynek minősíti, ha valaki közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi (Btk. 238. §).
Önmagában a járművezetői engedély hiánya is szabálysértés, márpedig ha kiskorú követi el, annak a szülőre és a gyermekre nézve is lehetnek további következményei.
Fontosabb azonban, hogy a gyermek koránál vagy tapasztalatlanságánál fogva jellemzően nem képes a jármű biztonságos irányítására, így ilyenkor a szülő – vagy bárki, aki a járművet vezetésre átadja – bűncselekményt követ el, ami alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Még súlyosabb felelősségre vonással (legsúlyosabb esetekben 8 év!) jár, ha személyi sérülés is történik a járművezetés átengedése miatt. Az sem mentség, ha keveset és gyér forgalmú úton vezet a gyermek.
Illusztráció (Getty Images)
Nem véletlen, hogy a jogosítvány megszerzése tanfolyamhoz, és nem vizsgához kötött. Az alkalmasság eléréséhez olyan járművezetői képességek szükségesek, amelyek nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, és megtörtént esetek igazolják, hogy a hasonló gyakorlásoknak súlyos ára is lehet, elég egyetlen rossz reakció, a baleset máris elkerülhetetlen lesz.
Ilyenkor a gyermek már nem csak a jogosítvány hiánya miatt vonható felelősségre. Ha az óvatlan gyakorlás során baleset történik, és a gyermek rendelkezik belátási képességgel, akkor a bekövetkezett eredménytől, sérülésektől függően emiatt is szabálysértési- vagy büntetőeljárás indul vele szemben.Ez nem befolyásolja a szülő, vagy azon személy felelősségét, aki a járművezetést átengedte – erre lejjebb még visszatérünk.
Magánúton sem vezethet a gyerek?
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a törvény közutat és közforgalom számára megnyitott magánutat említ, mi a helyzet abban az esetben, ha a szárnypróbálgatásokra olyan helyen kerül sor, ahol a KRESZ nem érvényes, azaz magánterületen, vagy közforgalom elől elzárt magánúton.
„Ilyen esetben a járművezetés tiltott átengedése miatt akkor kell felelnie annak, aki a vezetést átengedte, ha olyan baleset történik, ami legalább súlyos testi sértést vagy halált okoz” – magyarázta a jogász, hogy a BTK a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket rendeli alkalmazni akkor is, ha KRESZ megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.
Ebből következhetne, hogy nincs gond, amíg nincs baleset, és ugyan, miért lenne, gondolják sokan, de a valóság elrettentő példákkal válaszol erre.
Illusztráció (Getty Images)
„Bár önmagában az, ha a szülő a gyermekkel az ölében vezet, aki a kormányt forgatja, nem lesz járművezetés tiltott átengedése, de mégis történt olyan baleset, amelyben a becsapódás során a szülő a kormányhoz szorítva okozta saját gyermeke halálát” – mondott egy példát Gombolai Éva. „Valós eset az is, amikor a szülő csak a kulcsot adta a 3 éves gyermek kezébe, aki a hátramenetben hagyott járművet elindítva saját nagymamája halálát okozta, a szülőnek pedig gondatlan emberölés miatt kellett felelnie.”
A jogász kiemelte, hogy a bírói gyakorlatban újabban attól függetlenül, hogy hol történik az eset, a járművezetés tiltott átengedése mellett, sőt annak hiányában is önálló bűncselekményként, mégpedig kiskorú veszélyeztetése miatt is felelősségre vonható a járművezetést átengedő szülő. Ráadásul sokkal súlyosabb büntetési tételek alapján, mint a járművezetés tiltott átengedése!
Kiskorú veszélyeztetése
Az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 208. §)
Mint a Vezess megtudta azért felelhet ezért is a szülő, mert egyfelől szükségszerűen adott a gyermek testi épségének a veszélye, másfelől a gyermeket jogellenes magatartásra ösztönző szülői példa sem tűrhető. A két bűncselekmény, tehát a járművezetés tiltott átengedése és a kiskorú veszélyeztetése együttesen még baleset hiányában is több évnyi szabadságvesztéses büntetéssel járhat.
„Nem az a kérdés tehát ilyen esetekben, hogy magánutakon gyakorolhatunk-e a gyermekkel, hanem azt érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermeket ne tegyük ki ilyen kockázatnak. Még a jogosítvány megszerzése körüli időben is célszerű a gyakorlást a vizsga utánra időzíteni, ha a friss jogosítvány mögött – ahogyan az gyakran van – nincs kellő rutin” – summázott a jogász.
Hiába illegális, igény lenne rá
A jogi szempontokat már ismerjük, de kíváncsiak voltunk a téma gyakorlatias oldalára is, ehhez a több évtizedes autós oktatói és szakmai képzési tapasztalattal rendelkező Pető Attila, közismertebb nevén a Kreszprofesszor segítségét kértük, aki azzal kezdte, hogy alapvetően jónak és fontosnak tartaná, ha vezetni tanulók a tanfolyami kereteken kívül is gyakorolhatnának.
„Nagyon sok tanuló szeretne gyakorolni, és én oktatóként is szorgalmaznám ezt, hiszen sokan 60-70-80 órát is vesznek, mire sikeresen levizsgáznak, és ebből az első az első 20-25 órában csak a jármű kezelését próbálják megtanulni. Persze van olyan, főleg a fiatalok között, aki jön, és már az első órán jól megy az autóval, olyankor meg is kérdezem, hogy ezt honnan tudja, a válasz pedig az szokott lenni, hogy apukám gyerekkorom óta megengedte, hogy én álljak be a garázsba. Oktatói szempontból nagyon hasznos lenne az ilyesmi” – kezdte a szakember.
Illusztráció (Getty Images)
Hozzátette, hogy külföldön több országban különböző formákban ma is van gyakorlási lehetőség, de 1988-ig hazánkban is létezett a családtagi oktatás, melynek keretében a tanuló tapasztalt autóvezető rokon mellett, pótfékkel ellátott autón ismerkedhetett a vezetéssel.
Pető szerint nem is az a lényeg, hogy anyuka, apuka azt tanítsa meg, hogy kell elvezetni a város másik végébe, már az is nagyon jó, ha a nagy udvaron kitesznek négy kukát, aztán azokat kerülgeti a fiatal. Már ezzel meg lehet tanulni a legfontosabb dolgokat, például a kuplung kezelését. Ezeket az oktató is hiába magyarázza, gyakorlattal jönnek.
A Kreszprofesszor szerint sajnos nem igazán vannak legális lehetőségek ennek megszerzésére:
„Én régóta szorgalmazom, de sajnos Magyarországon nincsenek intézményes keretei az ilyesminek, néhány autósiskolánál lehet a zárt tanpályán hétvégenként egy kis pénzért gyakorolni, egyeseknél egyenesen a beiratkozás előtt, a saját képességek felmérésére is biztosítanak egy-két órát, de nyilván az iskolák is félnek, hogy apukának nincs fékpedálja, a gyerek nekimegy a kerítésnek, és akkor ki lesz a felelős.”
Illusztráció (Getty Images)
Kisutca, parkoló, dűlő is kizárva
Pető azt mondja, bár csábítónak és kockázatmentesnek tűnhetnek, a dűlőkre, mezőgazdasági utakra is úgy tekintsünk, hogy érvényes rajtuk a KRESZ, ha nincsenek kétségen felül elzárva.
„A szántóföldön nem érvényes a KRESZ, de oda meg azért nem megyünk személyautóval, amíg pedig út jellegű úton vezetünk, vegyük úgy, hogy élnek a közlekedési szabályok! Ha van valami ipartelep, ahová beengednek, aztán bezárják ránk, ott mondjuk lehet gyakorolni, de baj esetén továbbra is ott lesz a felelősség kérdése”
„Szakemberként csakis azt javasolhatom, hogy egyértelműen elzárt, megfelelő nagyságú területen gyakoroljon, aki szeretne, és akkor is kizárólag a lassú dolgokat – parkolás, szlalomozás, tolatás –, az olyanokra pedig egy kézilabda-pályányi hely is elég. Ezen kívül én mindig elküldöm a tanulóimat gokartozni, az is sokat segít az autó kezelésének megismerésében, még ha kuplung ott nincs is” – zárta az oktató.
Összefoglalva a szakértők szavait: a gyerek – tanpályán kívül – kizárólag közforgalomtól elzárt területen gyakorolhat, de baleset, sérülés esetén még ilyenkor is él a szülő felelőssége.
