János egy kelet-magyarországi kisváros angoltanáraként dolgozott, tavaly egy májusi délutánon munkahelyéről vezetett haza felesége autójával, egy újabb Mazda6-ossal a szomszédos településen lévő otthonába, amikor az országúton eléje keveredett egy biciklis – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Telefonálás kanyarodás közben – garantált a baleset
A kerékpáros a Jánossal egy irányba haladó, ötvenes éveiben járó András volt, aki a biztonságra figyelve láthatósági mellényt is viselt, valamint igyekezett az út jobb szélén haladni. Ez eddig rendben is van, ám elkövetett egy nagy hibát, tekerés közben telefonhívása érkezett, és miután látta, hogy a terhessége végén járó lánya hívja, fogadta is a hívást. Ez már önmagában veszélyes volt, de a tragédiát az tette elkerülhetetlenné, hogy András pont a(z amúgy igen rövid, 36 másodperces) hívás közben ért el ahhoz a leágazáshoz, ahol le kellett térnie az útról.
A figyelmetlenül balra kanyarodó kerékpáros mögé ekkor érkezett meg autójával János, el is gázolta Andrást.
Az árokban végezte a biciklis
A biciklis kanyarodása kezdetén János 14-15 méterre volt tőle, és csak 50-60 cm-es oldaltávolságot tartott, ami az autó 60-65 km/órás sebessége miatt végzetesnek bizonyult. János ugyan észlelte, hogy az előtte haladó kerékpáros az útjába húzódik, azonnal vészfékezést is alkalmazott, de haladási sebességéhez 35-44 méter féktávolság tartozott, így korlátozott lassulás után elütötte az akkor a forgalmi sáv szélétől számítva 1,5 méterrel befelé tartózkodó biciklist.
Az autó lökhárítójának jobb sarka találta el a kerékpár már befordított első kerekét és az ahhoz közeli vázelemet, majd a további mozgás során a kerékpár bal kormányvége, András bal könyöke és lábszára érintkezett a gépjármű jobb oldalával, gyakorlatilag végigsodródott az autó jobb oldalán. András végig a kerékpáron maradt, ám a jobb oldali útárokba vágódott. János végül az ütközés helyétől nagyjából 19,5 méterre állt meg.
András a balesetben olyan súlyos, az élettel többszörösen összeegyezhetetlen sérüléseket szenvedett, melyek miatt a helyszínen elhunyt.
Illusztráció (Forrás: Getty Images)
Nem hagyott elég helyet
Jánost közúti baleset okozásának vétségével vádolták meg. A bírósági szakértői vélemény szerint amennyiben a vádlott figyelmes vezetés mellett kellő időben észleli a kerékpárost, és felkészül az előzés szabályoknak megfelelő, 1-1,5 méteres oldaltávolság alkalmazásával történő végrehajtására, valamint ha a sértett, András az irányváltoztatást a szabályoknak megfelelően kezdi meg és hajtja végre, azaz hátranézve és a kellő időben a felezővonal mellé húzódva, nem történt volna meg a tragédia.
A szakértő szerint a gázoláshoz egyértelműen hozzájárult, hogy a vádlott nem tartotta az 1-1,5 méteres oldaltávolságot, különben a kerékpáros figyelmetlensége mellett is kihúzódhatott volna a veszélyzónából.
Bár az elgázolt András figyelmetlensége kétségtelen volt, azt utólag nem lehetett tisztázni, hogy karjával jelezte-e az irányváltoztatást, így ebben a kérdésben a bíróság nem tett ténymegállapítást.
Hiába volt alacsony a sebesség, hely nem maradt reagálni – illusztráció (Forrás: Getty Images)
Másfél év járt a kis oldaltávolságért
A bíróság végül megállapította János bűnösségét közúti baleset okozásának vétségében, s ezért őt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását több tényező is indokolta: egyrészt a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy a helyszínen életét vesztette, másrészt János többszörös közlekedési szabályszegése, azaz hogy nem vezetett kellő körültekintéssel és nem tartotta a megfelelő oldaltávolságot.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Jánossal szemben korábban sem büntetőeljárás, sem szabálysértési eljárás nem indult. Ezzel szemben súlyosító körülményként került értékelésre a bűncselekmény adott időszakra kivetíthető elterjedtsége, gyakorisága.
„Egyrészt János figyelmetlen vezetése folytán nem készült fel arra kellő időben, hogy előzési manővert kell a szabályoknak megfelelően végrehajtani, a sértett kerékpárost csak akkor észlelte, amikor az irányt változtatott. Ezen túlmenően András a szabálytalan irányváltoztatásával ugyancsak közrehatott a közlekedési veszélyhelyzet kialakulásában” – kommentálta az ügy végkimenetelét a Jánost az ügyben védőként képviselő közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
