Mindenki találkozik vele, mégis keveset tudunk a fekvőrendőrökről, összeszedtük, amit tudni érdemes.
A fekvőrendőr olyan, az úttest haladási irányával keresztirányban telepített, annak síkjából kiemelkedő berendezés, amelyen biztonsággal csak mérsékelt sebességgel lehetséges az áthaladás, így kihelyezése a forgalom csillapításához vezet.
Nem újdonság – és nem is ez a neve
A fekvőrendőr elnevezés nem magyar találmány, Angliában is hasonló néven ismert, míg Németországban alvó rendőrként is emlegetik, de általános a bump, azaz bukkanó, zökkenő kifejezés is. Bár az első fekvőrendőrök már a 20. század elején felbukkantak – szó szerint! –, Európában csak az 1970-es években, nálunk még ennél is később, a rendszerváltás idejétől terjedt el igazán ez a megoldás.
Érdemes itt, az elején leszögezni, hogy a fekvőrendőr szleng, hivatalos elnevezése a „menetdinamikai küszöb”. A burkolat szintjéből kiemelkedő, azonos célt szolgáló további műszaki megoldás a „sebességcsökkentő borda” és az „útburkolati küszöb”, amelyek paramétereikben térnek el a „menetdinamikai küszöbtől”, amely többnyire íves keresztmetszetű, útburkolatra rögzített vagy útburkolatba épített pályaszintemelés. A „sebességcsökkentő borda” hossza rövidebb, mint 2 méter, míg az „útburkolati küszöb” hosszabb, mint 2 méter. Az útburkolatra rögzített vagy útburkolatba épített pályaszintemelés hatékonysága azonos, eltérés a kivitelezés költségében és a tartósságban van. A műanyag elemek jelentősen kisebb élettartalmúak.
Az autósok többségének bosszú, a szakértők szerint félmegoldás – illusztráció (Forrás: Getty Images)
Nem feküdhet akárhova!
A hatályos magyar szabályozás nem engedi meg, hogy akárhova telepítsenek fekvőrendőrt. Az előírás az, hogy a lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Ezt illetően tér ki az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet arra, hogy hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében.
„A jogszabály kiemeli, hogy ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Talán kijelenthető, hogy ennek a kritériumnak nagyon kevés fekvőrendőr tesz eleget” – mutatott rá a Vezess-partner D.A.S. Jogvédelmi Biztosító jogásza, a cikk elkészítéséhez segítséget nyújtó dr. Gombolai Éva.
Csak sebességkorlátozáshoz épülhet fekvőrendőr – illusztráció (Forrás: Getty Images)
Forgalomcsillapító eszközöket a közút kezelője telepíthet, ami fekvőrendőrök esetén jellemzően az önkormányzatot jelenti. Ha zavar az amúgy csendes utcánk megnövekedett forgalma, vagy épp ellenkezőleg, helyiként unjunk a napi zökkenést, náluk kezdeményezhetjük mind a kialakítást, illetve adott esetben az eltávolítást is. Kicsit pontosabban: önkormányzati tulajdonú utak esetében a jegyzőhöz, illetve ha van az önkormányzatnak kimondottan utakat kezelő, fenntartó cége, szervezete, akkor ehhez a társasághoz kell kérelemmel fordulni. Budapesten a kerületi önkormányzatokat kell keresni, saját közlése szerint a Budapest Közút „feladata annyi, hogy a Forgalomtechnika véleményezi, hogy hol indokolt a fekvőrendőr létesítése”.
Természetesen minden esetben az út kezelőjének forgalomtechnikusa mérlegeli a sebességcsökkentés típusát, pontos helyét. Ezek az eszközök, építmények nem tartoznak az engedélyeztetési eljárások alá, nem készül róluk határozat, útkezelői jogkörbe tartoznak.
Mivel közterületen jelentkezik a forgalomcsillapítás igénye, az adott út kezelője építteti és ellenőrzi a sebességcsökkentő eszköz állapotát, műszaki tartalmát és a kiváltott hatást is elemzi. A telepítés költségeit a megrendelő, tehát közút kezelője, az önkormányzat állja.
Az út kezelőjénél, azaz a önkormányzatnál lehet kérni a lerakást és a felszedést is – illusztráció (Forrás: Getty Images)
Nincs rá szabály, és mégis van
Az Útügyi Műszaki Előírás az országos közutak megrendelői, beruházói és közútkezelői számára kötelező, és mivel nem nemzetközi vagy nemzeti, hanem alacsonyabb szintű szabvány, így azt az önkormányzati kezelésű helyi közutaknál nem kötelező, csak ajánlott alkalmazni. Ugyanakkor éppen a forgalomcsillapítás eszközeinek tervezésére és kiépítésre vonatkozóan nem csak országos közutak, hanem a helyi közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén is kötelezően be kell tartani a hatályos útügyi műszaki előírásokban foglaltakat. Ezek a műszaki előírások komplex kérdésként kezelik a kérdést, így egyfelől fokozatosságot írnak elő, hogy csak ott legyen alkalmazva drasztikus forgalomcsillapítás, ahol az valóban szükségesnek mutatkozik. A konkrét paramétereket illetően a létesítéskor hatályos előírásoknak kell megfelelni.
A lecsavarozható bordákat akkor célszerű használni, ha van egy hosszú lakóutca, melynek a két végén és a középső szakaszán lehet elhelyezni eszközt, de csak ha az útnak van kiépített betonalapja a rögzítőfurat fogadása miatt. Ezek általában újrahasznosított gumiőrleményből készülnek, de 5-6 év után deformálódhat egy-egy elem cserélni kell, így nem olcsó megoldás.
Térkőből, aszfaltból célszerű ún. monolit sebességcsökkentőt készíteni, ha nem megfelelő a burkolat alapja, vagy murva alapú az aszfalt. Ehhez ügyes kezű útépítők kellenek, mert elkél a szobrászkodási készség. Ez a megoldás kissé olcsóbb, továbbá a mértéke szabadon formázható a helyszínre szabva. Akár teljes csomópont is felemelhető pódiumként két lakóutca találkozásánál.
Szinte senki sem szereti őket
Fontos kiemelni, hogy a hatályos útügyi műszaki előírások szerint célszerűbb más megoldások előtérbe helyezése, így pl. sávelhúzás, pályaszintemelés, körforgalom. Útkereszteződésekben, nagyobb gyalogosforgalmat keltő létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhető.
„A menetdinamikai küszöbök nem túl hatékony forgalomlassító megoldások. Nem alkalmasak hosszabb útszakaszon a forgalom lassítására, mivel a közlekedők kizárólag csak a küszöböt megelőző és az azt követő néhány méternyi távolságon lassítanak le. Költségesek, mivel a telepítésükhöz meg kell bontani az utat. Nehézséget okoznak az út- és hóeltakarításnál is. Nem környezetbarát eszközök, mivel zajterhelést, és a lassítás-gyorsítás miatt levegőszennyezést okozhatnak. A fentiek miatt nem támogatott forgalomszervezési megoldás a menetdinamikai küszöbök alkalmazása” – írta a Vezess megkeresésére Szeged polgármesteri hivatala.
Hasonló véleményt fogalmazott meg megkeresésünkre a Pécs útjait kezelő BIOKOM Nonprofit Kft.:
„Település egészére kiterjesztett korlátozott sebességű övezetben, az elsőbbséggel rendelkező úton forgalomcsillapításra kizárólag a burkolatszint emelése nélküli megoldások, elsősorban sávelhúzások alkalmazhatók, tehát a sebességcsökkentő bordák alkalmazása elsősorban üzemi területeken (telephelyeken, benzinkutakon, parkolókban) lehetséges, közutakon alkalmazásuk ideiglenes telepítésen túl nem javasolt.”
Fekvőrendőr csak mellékúton telepíthető, és csak olyan útvonalon, ahol 50 km/h alatti a megengedett sebesség, ráadásul feltétel, hogy az úton sebességkorlátozás legyen érvényben. Bordák esetén is alapos tervezést igényel, hogy pontosan milyen formájú, magasságú és szélességű legyen a kialakítás. Felmerülhet például, hogy a kerékpárosok részére megfelelő hely legyen-e biztosítva az áthaladásra, ahogyan gondolni kell a csapadékvíz akadálytalan elfolyására is. A telepítésnél figyelembe kell venni, hogy számos negatív hatása is van, nem kizárólag a járművekre és utasaikra, de az ott lakókra is. Kimutathatóan megnövekedhet ugyanis a hangszennyezés és a károsanyag-kibocsátás.
Olcsó és egyszerű megoldás a lecsavarozható műanyag vagy gumiborda – illusztráció (Forrás: Getty Images)
„Évről évre nő a panaszok száma intézményünknél, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy ahányan kérik, annyian ellenzik is a fekvőrendőröket. Nem elegendő, hogy szakmailag indokoltnak tartsuk az eszközök elhelyezését. Volt már rossz tapasztalunk: indokolt elhelyezés felháborodást váltott ki a lakók többségében, s kiderült, hogy hangos kisebbség kérte a fekvőrendőrt” – magyarázta a témát illetően a Vezessnek a győri önkormányzat illetékese, hozzátéve, hogy a telepítések előtt így kérdőíveken tájékozódnak a helyi lakosok véleményéről.
A nem megfelelően kialakított, elhelyezett és előjelzett fekvőrendőr balesetveszélyes is. Egyszeri áthaladás is kárt tehet nem csupán a járműben, de a vezető és utasai gerincére is káros hatása van, így azon járművezetők esetében, akik pl. közforgalmú buszok vezetőiként rendszeresen közlekednek ilyen utakon, ezt a kockázati tényezőt figyelembe kell venni.
Komoly szempont továbbá, hogy a fekvőrendőrök akadályozzák a sürgősségi járművek gyors haladását is – többek között ezért sem lehet főútvonalon alkalmazni őket.
Mi van, ha kárt okoz a fekvőrendőr?
A nem megfelelően kihelyezett fekvőrendőr miatt a közútkezelő helytállási kötelezettséggel is tartozhat. Önmagában az, hogy a fekvőrendőr miatt baleset vagy károsodás következik be, természetesen nem elegendő. A kár bekövetkeztét és azt, hogy ez a szabálytalan fekvőrendőr miatt keletkezett, a károsultnak kell bizonyítania. Jelentősége van annak, hogy az előírásoknak megfelelően történt-e a kihelyezés, megfelelően jelölve van-e a sebességcsökkentő borda, azaz a közlekedés résztvevői fel tudnak-e rá készülni. Ez alatt az előjelző tábla és a rikító felfestés értendő, megjegyezzük, éppen ez lehet hátrány is, egyfajta vizuális környezetszennyezés.
A fekvőrendőrnek nem az a célja és szerepe, hogy túlzottan lelassítsa a forgalmat, hanem az, hogy az adott övezetben érvényes sebességhatáron felüli száguldást akadályozza meg. A kialakítása azonban emellett is csak olyan lehet, hogy a közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse. Egy vonatkozó bírói döntés erre tekintettel állapította meg a közútkezelő felelősségét egy, a fekvőrendőrön eleső kerékpáros sérülése miatt. A döntés érdekessége, hogy a fekvőrendőr a perbeli esetben az útügyi műszaki előírásoknak megfelelt, csak a még pontosabb leírást tartalmazó, a sebességcsökkentő eszközökre vonatkozó tervezési útmutatóban foglalt ajánlásoknak nem. Utóbbiak nem kötelező érvényűek, de adott körülmények között alátámaszthatják a megfelelő, vagy éppen nem megfelelő kialakítást.
Ez mégsem jelenti azt, hogy könnyű helyzetben lenne, aki kártérítési igénnyel élne, és rávilágít arra is, hogy fontosabb a közlekedés résztvevőinek a forgalomcsillapító eszközök hatásaira irányuló elemzésekkel, kutatási eredményekkel, a hatásosság vizsgálatával az ügy mellé állítani, ami nyilván csak akkor lehetséges, ha valódi elemzések és eredmények húzódnak mögötte, de ezek, legalábbis helyi szinten, nem feltétlenül valósulnak meg.
„Az előre gyártott gumielemes eszközök és a monolit aszfaltból épített sebességcsökkentő bordák hatékonyságát illetően felmérést még nem végeztünk, arról információval nem rendelkezünk” – közölték például Pécsről.
Éppen emiatt jövőbe mutatóak az olyan megoldások, ahol a közlekedők sebessége alapján csak akkor aktiválódik az „alvó rendőr”, ha az szükséges, míg a szabályosan közlekedők észre sem veszik a süllyesztett bordákon való áthaladást.
