Néhány hete volt a Vezessen is megjelent hír, hogy május 14. óta szabálysértés helyett immár bűncselekménynek számít az eltiltás hatálya alatti gépjárművezetés. Az újítás kapcsán jogi szakértő és bűnügyi statisztikák segítségével tekintjük át, a közúton mi is esik még súlyosabb megítélés alá.
A közlekedési bűncselekmények és szabálysértések száma sokak számára meglepő statisztikai adatként szolgálhat. A médiából leginkább az erőszakról hallunk, a közlekedést illetően pedig inkább a tragikus balesetek kapnak csak teret, pedig a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikai rendszere szerint a második leggyakrabban elkövetett bűncselekmény egy közlekedési bűncselekmény, a járművezetés ittas állapotban.
A szabálysértések számában pedig eleve a közlekedési eljárások viszik a pálmát: 2020-ban a 730 662 szabálysértés közül csak közlekedési ügyekben 480 146 eljárás indult, azaz a szabálysértési eljárások kétharmadát a közlekedéssel kapcsolatos szabályok megszegése miatt indították.
Ezek most a bűncselekmények
A közlekedési bűncselekmények tényállásait a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXII. fejezete tartalmazza, ezek a következők:
• A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
• Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése
• Közúti veszélyeztetés
• Közúti baleset okozása
• Járművezetés ittas állapotban
• Járművezetés bódult állapotban
• Járművezetés tiltott átengedése
• Cserbenhagyás
• Jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése
• Járművezetés az eltiltás hatálya alatt
Nagyon nem mindegy, ki vezet!
Ahogy arról a Vezess is írt, május 14-étől bűncselekménynek minősül az eltiltás hatálya alatt történő járművezetés. A változtatás indoka az volt, hogy a szabálysértési hatóság vagy büntetőbíróság tiltó rendelkezésének semmibe vétele kiemelten veszélyes a társadalomra. Arról már kevesebbet lehetett hallani, hogy a Btk. módosításával együtt az engedély nélküli vezetés jogkövetkezményei is megváltoztak: május 14-étől az, akik hatósági engedély nélkül a szabálysértési törvényben meghatározott járművet vezet, vagy ilyen jármű vezetését olyannak engedi át, aki annak vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, szabálysértési elzárással is büntethető, illetve tetten érés esetén akár őrizetbe is vehető. Ezt a témát nemrég egy másik irányból megközelítve már körbe is jártuk.
Egy kortyot se, mert visszaüthet
Ami a közlekedési bűncselekményeket illeti, a leggyakoribb az ittas vezetés. Emiatt az a vonható felelősségre, aki vasúti, légi, gépi hajtású úszólétesítményt, közúton (ez lehet vízi is), illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton (pl. benzinkúton, áruház parkolójában) ittasan vezet. Azaz a szervezetében 0,50 g/l véralkohol-, illetve 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas alkohol van.
Illusztráció (Forrás: Getty Images)
Vigyázat, a közúti közlekedésben akkor is megvalósítja a bűncselekményt a járművezető, ha a forgalomban úgy vezet, hogy a szonda megfújásakor a jelzett érték még nem éri el a 0,25 g/l levegőalkohol-koncentrációt, viszont az ismételt mérésnél már meghaladja a törvényi határértéket. Azaz a szonda pozitív értéke mutat és a járőrök előállítják a sofőrt újabb vizsgálatra.
A bűncselekmény lényege ugyanis, hogy az alkoholmennyiségnek a vezetés pillanatában már a szervezetben kell lennie. Ha a járművezető szervezetében legfeljebb 0,25 g/l levegőalkohol-koncentrációnak megfelelő alkohol van, akkor vele szemben – a vezetett járműtől és a közlekedési ágazattól függően – „csak” szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indul.
Az ittas és bódult járművezetés esetszámai a közelmúltból (Forrás: BM Bűnügyi Statisztikai Rendszer)
| 2019 | 2020 |
2021 (első negyedév) |
|
| Járművezetés ittas állapotban | 13 801 | 13 632 | 4378 |
| Járművezetés bódult állapotban | 760 | 924 | 377 |
„Érdekes kérdést vet fel a kerékpárosok – vagy épp csónakban ülő – személyek italozása, hiszen a törvény értelmében a vízi, illetve közúti (és közforgalom elől el nem zárt magánúti) közlekedés esetén csak a beépített erőgép által hajtott járművek vezetői valósítanak meg bűncselekményt. A nem gépi meghajtású úszólétesítmény és közúti jármű vezetőinek ahhoz, hogy bűncselekményt valósítsanak meg, gondatlanságból legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést is okozniuk kell. Következésképpen a kerékpáros, illetve az evezős csónakkal közlekedő személy akármilyen ittasan vesz részt a közlekedésben, ha nem okoz sérülést, legfeljebb szabálysértés miatt vonható felelősségre” – emelte ki egy érdekese visszásságot a cikk elkészítésében segítséget nyújtó dr. Gyulay Dániel, a Vezess-partner D.A.S. Jogvédelmi Biztosító jogásza.
A gyógyszerből is nagy baj lehet
A Btk. külön bűncselekményként kezeli az ittas vezetésen kívül a más hátrányosan ható szer befolyása alatti vezetést. A közhiedelemmel ellentétben azonban a járművezetés bódult állapotban bűncselekményt nem csak a kábítószer hatása alatt álló személy követheti el, ugyanúgy büntetendő az is, aki kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag hatása alatt vezet, azaz alaposan érdemes elolvasni a szedett gyógyszerek papírjait is!
Illusztráció (Forrás: Getty Images)
A befolyásoltságot orvosszakértő állapíthatja meg, amennyiben a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása nem jelenthető ki, a járművezető bűncselekmény és szabálysértés miatt sem vonható felelősségre. (A bűncselekmény gépi meghajtású járművekre vonatkozó szabályozása egyébként megegyezik az ittas járművezetésnél részletezettekkel.)
Se részeget, se gyereket ne engedj a kormányhoz!
Azonban nemcsak az veszélyes, ha a közlekedésben részt vevők ittas vagy bódult állapotban vezetnek, hanem az is, ha valaki az ilyen állapotban lévő, sőt akár más, egyéb okból alkalmatlan személynek engedik át a jármű vezetését. Azt a tévhitet is érdemes eloszlatni, hogy az engedéllyel nem rendelkező személynek történő járművezetés átengedése bűncselekmény, ez ugyanis pusztán szabálysértést valósít meg, ám ennek ellenére elzárással büntethető.
A járművezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek tekinthető többek között a vezetésben járatlan gyermek. A jártasság, tapasztalatlanság mellett azonban további alkalmatlanságra okot adó körülmény lehet a kóros elmeállapot, a rokkantság, meghatározott betegség vagy akár a vezetési képességre hatást gyakorló lelkiállapot is.
A járművezetés tiltott átengedésének esetszámai a közelmúltból (Forrás: BM Bűnügyi Statisztikai Rendszer)
| 2019 | 2020 |
2021 (első negyedév) |
|
| Járművezetés tiltott átengedése | 168 | 202 | 60 |
Veszélyeztetésért is leültethetnek
A közlekedés résztvevői azért leggyakrabban közlekedési balesettel találkoznak. Például gyakran szembesülünk azzal, hogy a járművezető a közlekedési szabályok megszegésével mást szándékosan veszélyeztet. Ha ez a veszély közvetlen, azaz meghatározott személyre és helyre nézve konkretizálható, akkor az elkövetővel szemben közúti veszélyeztetés miatt büntetőeljárást kell indítani – jegyezzük meg, hogy itt a „mindössze” az ijesztési, és nem a valódi károkozási szándékról van szó.
Tipikus esete ennek, amikor az úttest közepén haladó kerékpárost szándékosan megijesztve, az őt előző autó vezetője feléje rántja a kormányt. Ugyancsak bűncselekményt valósít meg a – közvetlen veszélyt előidéző – büntetőfékezések elkövetője. Alapesetben legfeljebb három, minősített esetben két és nyolc év közötti szabadságvesztésről lehet szó.
Fontos kiemelni, hogy a megítélés szempontjából a feljebb említett közvetlen veszély hiánya esetén a járművezető „csak” szabálysértést valósít meg.
Illusztráció (Forrás: Getty Images)
Eltérő viszont a helyzet, ha más személy veszélyeztetésére nem terjed ki az elkövető szándéka, ezekben az esetekben gyakran csak a szerencsén múlik, hogy a vétkes járművezetővel szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul.
Míg közúti baleset okozásának elkövetése miatt büntetőeljárást kell indítani azzal szemben, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével egy vagy több személynek gondatlanságból 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz, addig a közúti közlekedés rendjének megzavarása felel az, aki más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz.
Egyéb közlekedési bűncselekmények esetszámai a közelmúltból (Forrás: BM Bűnügyi Statisztikai Rendszer)
| 2019 | 2020 |
2021 (első negyedév) |
|
| Közúti baleset okozása | 2436 | 2753 | 975 |
| A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény | 995 | 1099 | 377 |
| Cserbenhagyás | 145 | 173 | 66 |
| Közúti veszélyeztetés | 122 | 167 | 70 |
Hogy jobban értsük: ha a stoptáblát figyelmen kívül hagyva a vezető nem áll meg, és az elvárható körültekintést elmulasztva, féktávolságon belül kikanyarodik a főúton közlekedő, elsőbbségre jogosult motoros elé, az eredménytől függ, milyen eljárás indul a vétkes féllel szemben. Ha balesetben a motoros nem sérül meg, vagy 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezik, akkor az elsőbbségadásra kötelezettel szemben szabálysértési eljárást indítanak, míg 8 napon túl gyógyuló sérülése esetén már büntetőeljárásról lesz szó.
Ezt tartsd nagyon észben
És hogy a fentieken túl vajon mikor van szó bűncselekményről és mikor szabálysértésről? Összességében elmondható, hogy a társadalomra magasabb fokú veszélyt jelentő cselekményeket a törvény bűncselekményként, a csekélyebb fokban veszélyeseket pedig szabálysértésként (vagy közigazgatási szabályszegésként) szankcionálja.
Ugyanakkor gyakran egy önmagában „mindössze” szabálysértés vagy közigazgatási szabályszegésnek minősülő, a vezető által csekély súlyúnak ítélt szabály megsértése is komoly következménnyel járhat. Ilyen többek között a gyorshajtás, mely a közlekedési balesetek jelentős részét okozza. Önmagában a gyorshajtás szabálysértés vagy szabályszegés, ám ha miatta baleset következik be, akkor a megengedett sebességet túllépő személy közúti baleset okozása miatt akár már 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A fentiek alapján érdemes újragondolni, hogyan vezetünk, mikor milyen döntést hozunk az utakon, mert apró könnyelműségből, kis hibából is börtön lehet végül, ha a szerencse elpártol mellőlünk!
