Az ötvenes éveiben járó Juli egy tavaly nyári délutánon kisvárosi otthonának lejtős udvaráról gurult ki az útra segédmotoros kerékpárjával, ám nem jutott el addig, a járdán ugyanis egy biciklis keresztezte az útját – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Juli a kihajtást megelőzően az udvar kerítés vonala előtt megállt, balra és jobbra is elnézett, majd az ott lévő járdán keresztül, a motorerő nélkül, járművét csak lábbal hajtva, olyan 3-4 km/órás sebességgel tartott az út felé, amikor a jobbról fékezés nélkül kb. 11-13 km/órás sebességgel érkezett a kerékpáros, a húszas évei elején járó Dávid. A mopednek ütközve a biciklis elesett, 8 napon túl gyógyuló – de szerencsére maradandó testi károsodás nélküli – sérüléseket szenvedett.
Illusztráció (Forrás: Getty Images)
Haza is kísérte a biciklist
A mopedes hölgy közúti baleset okozásának vétsége miatt állt bíróság elé, ahol tagadta bűnösségét. Juli azzal védekezett, hogy a járdán nem számított a kerékpárosra, ráadásul a kigurulás előtt a kapu vonalában megállt – ezt az igazságügyi szakértő sem tudta cáfolni –, balra is, jobbra is nézett, de sem autót, sem gyalogost nem látott jönni. Elmondása szerint a járdán jobbra kb. 3 métert látott be, és mivel kihajtást biztonságosnak gondolta, elindult. Arra számított, hogy ha a járdán egy gyalogos jön, akkor meglátja őt.
Ahogy Juli kigurult, egyből összeütközött a Dáviddal, akit fél szemmel ugyan látott, de a balesetet már nem tudta elkerülni. Az ütközés után Juli látta, hogy az áldozat ijedt és vérzik a szája széle, de komoly sérülést nem látott rajta. Dávidot egészen hazáig kísérte, és azzal köszönt el tőle, hogy sérüléseit nézesse meg azért orvossal. Juli állítása szerint azért nem értesítette a mentőt és a rendőrséget, mert a fiatalember azt mondta neki, nincs nagyobb baja.
Épp csak kigurult a kapun, a motort sem indította be, mégis baleset okozásáért állt bíróság elé – illusztráció (Forrás: Getty Images)
Elkerülhetetlen volt az ütközés
A bíróság igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján állapította meg a baleset pontos mechanizmusát. Ennek alapján a sértett kerékpárosnak, Dávidnak az ütközéskor átlagos volt a sebessége, azaz az útviszonyoknak megfelelően közlekedett. A Juli által vezetett segédmotoros kerékpár megindítása és az ütközés között mintegy 2,1-2,2 másodperc telt el, a kerítéskapun lassan kiguruló jármű az ütközés előtt 1,0 másodperccel volt egyértelműen észlelhető. Dávidnak ekkor már sem jelentős irányváltoztatásra, sem fékezésre nem volt ideje, ezért a balesetet elkerülni nem tudta, hiszen Juli egyértelműen a tényleges és a megengedett sebesség féktávolságán belül került a biciklis elé.
A bíróság azt is megállapította, hogy Juli elindulási helyzetéből a járdán jobbra belátható 3-4 méteres távolság nem volt elegendő a kihajtás biztonságos végrehajtásához, a veszélyhelyzet eredményes elhárítására sem a vádlottnak, sem a sértettnek nem volt lehetősége.
De mit keresett a biciklis a járdán?
A fenti kérdés minden bizonnyal az olvasók többségében azonnal felvetődött, méghozzá jogosan. A KRESZ alapvetően tiltja, hogy a kerékpárosok lakott területen a járdát használják közlekedésre, mindössze két kivétel van: a 12 éven aluliak számára, akiket jobb esetben (bár nem kötelezően) kísér is valaki, valamint az az eset, ha az az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan ám ekkor is csak a gyalogosforgalom zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/óra sebességgel haladva lehetséges ez.
A konkrét ügyben az utóbbiról volt szó, a bíróság azért nem mérlegelte a biciklis, Dávid közrehatását a balesetben, mert az út minősége a helyszínen nagyon rossz, kerékpárral való közlekedésre szinte alkalmatlan volt.
A külvárosi út gyakorlatilag alkalmatlan volt a kerékpározásra – illusztráció (Forrás: Getty Images)
Az ítélet: hanyagság
A bíróság álláspontja szerint Juli a bűncselekményt hanyagságból követte el, a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta, pedig ahogy arra a bíróság rámutatott, a vádlott jól ismerte a baleset helyszínét, tudta, hogy a közelben lévő sportpályáról kerékpárral szoktak közlekedni a járdán.
„A közlekedés során általánosan elfogadott alapelv, hogy fokozott figyelemmel kell közlekedni az elsőbbségadás során, annak elmulasztása sajnos súlyos következményekkel járhat” – emelte ki az ügyben Juli védőjeként szereplő dr. Janklovics Ádám ügyvéd.
A bíróság megállapította Juli bűnösségét közúti baleset okozásának vétségében (Btk. 235. § (1) bek.) – enyhítő körülményként kizárólag az esett latba, hogy a hölgy ellen a korábbiakban sem szabálysértési, sem büntetőeljárás nem indult, súlyosító körülmény nem merült fel –, s ezért őt 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A vádlott vagyoni és jövedelmi viszonyaira figyelemmel pénzbüntetés egy napi tételének összege 1000 forint, tehát a bírság teljes összege 250 ezer forint lett. Jelentős ár egy pillanatnyi könnyelműségért.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
