Jelenleg elsősorban autógyártó, márkakereskedő a Volkswagen-csoport, ám a jövőben szoftver alapú szolgáltató, mobilitási vállalat lesz – erről is beszélt egy csütörtöki sajtóeseményen Papp Zoltán, a Volkswagen márkaigazgatója. A német gyártó idén kinevezett vezetője többek között ismertette a Volkswagen-csoport következő 10-20 évre vonatkozó terveit, amelyeket New Auto néven jelentettek be a minap. Ennek fő sarokszáma 73 milliárd euró (26 ezer milliárd forint), ennyit különítettek el a jövő technológiáira a 2021 és 2025 közti időszakra, ez a teljes beruházás 50%-át teszi ki a cégnél. Ez az összeg Magyarország éves költségvetéséhez mérhető.
A bemutatott elképzelés szerint a Volkswagen 2040-re 100% százalékban elektromos autógyártó lesz a három fő piacán, azaz ezt követően nem kínálnak már belső égésű motorral hajtott járművet Európában, Kínában és Észak-Amerikában. (Most úgy tűnik, hogy ezt még hamarabb meg kell valósítaniuk, miután egy csütörtöki bejelentés szerint az Európai Unió 2035-től nem engedélyezi belső égésű modellek új forgalomba hozatalát.) 2030-ban már az eladott autók 50 százaléka elektromos lesz, illetve a VW-csoport 2050-ig teljes mértékben klímasemleges működésre szeretne átállni.
Mint azt Papp Zoltán az újságírók számára hangsúlyozta, a középtávú cél az, hogy az árbevétel-arányos jövedelmezőség 2025-re az eredetileg tervezett 7-8%-ról 8-9%-ra növekedjen. Ehhez 5 százalékos költségcsökkentést és bevételnövekedést is terveznek, a plusz pénz azonban nem autóeladásból érkezik majd elsősorban.
Szoftver és mobilitás
A fenti szavakat fogjuk a közeljövőben sokat hallani a Volkswagentől, ezekből lesz ugyanis bevétel a jövőben. De ezért sokat kell még tenni. A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy négy kulcs szektorra fókuszál a Volkswagen-csoport. Ezek a platform, a szoftver, az akkumulátor, az önvezetés.
A csoport számára óriási költségcsökkentést hozott a korábbi moduláris padlólemezek bevezetése, amelyekből jelenleg még többet használnak. 2026-ra azonban elkészül egy új, az egyetlen. Az SSP (Scalable Systems Platform), mint a Volkswagen Csoport következő generációs mechatronikai platformja, leváltja az MQB, MSB, MLB, valamint az MEB és a PPE-t is. Minden autó, Skoda, Bentley, Porsche, Volkswagen az SSP-re épül majd. Élettartama alatt több mint 40 millió jármű készül majd ebben a rendszerben. Komoly megtakarítást remélnek attól, hogy a karosszéria alatti rendszerek azonosak lesznek.
A második kulcskérdés a szoftver, amely az út a negyedik ponthoz, az önvezetéshez. A VW-csoport a szoftvert saját maga fejleszti a konszern a CARIAD autóipari szoftvergyártó vállalatán belül. A jelenleg pl. a VW ID4-ben használt 1.1 kódjelű szoftvert 2023-ban követi az 1.2, amely már vezeték nélküli frissítést kínál majd az Audi és Porsche modellekben. Ám már készül a 2.0. Kínában jelenleg több mint 1000 fejlesztő dolgozik azon, hogy 2025-re meglegyen a csoport összes autójába tervezett szoftver alapja. Nemcsak egységes operációs rendszert hordoz majd, de kulcsfontosságú tulajdonság a 4. szintű önvezetési képesség lesz, vagyis a vezető teljes mértékben átadhatja az irányítást az autónak. Úgy tűnik, hogy ez viszont nem lesz ingyen.
Dirk Hilgenberg, a CARIAD vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy „2030-ra a szoftver – az automatizált vezetés alapján – iparunk egyik fő jövedelemforrásává válhat”. Becslések szerint 2030-ra a járművek szoftverein keresztül történő értékesítés 1.2 milliárd euró értékben járulhat hozzá az autóeladásból származó bevételekhez. Ez több mint kétszeresére növeli a teljes mobilitási piacot a mai kb. 2 milliárd euróról a tervezett 5 milliárd euróra. Vagyis az autó használata közben fogunk költeni.
Akksi és töltés
Jelenleg még óriási a kitettsége az európai autógyártóknak az akkumulátorok terén, nem meglepő, hogy a fejlesztendő négy kulcsterület között ez is szerepel. Ám az akkumulátor önmagában még kevés, ahhoz energia és töltési hálózat is kell. Ezeken is dolgozik a cég.
A Volkswagen egységes akkumulátorcella formátumot vezet be, 2030-ra 10-ből nyolc modellben már ez lesz, ami 50%-os költségcsökkentést hozhat. 2030-ra hat helyen készülnek majd akkumulátorok a cégnek, négy helyszín Európában lesz. Az első helyszínen, Svédországban 2023-ban indul a termelés.
Ezen túlmenően a Volkswagen Ázsia, Európa és Amerika közterületi töltőinfrastruktúrájának a fejlesztését is segíti. Európában 18 000, Kínában 17 000, az Egyesült Államokban és Kanadában 10 000 nagy teljesítményű töltési pontot terveznek telepíteni. Maguk a villanyautók mobil energiatárolókká válnak majd, amelyek integrálhatók lesznek az energiahálózatba. A Volkswagen az áramból is pénzt csinálna, mindegy, hogy a villanyautóba töltődik vagy ha a hálózatba vissza.
Milyen is lesz a jövőben az autózás?
Milyen is lesz a jövőben az autózás?Az autóhasználat során az autó által összegyűjtött adatok értéket képviselnek majd, ahogy ma is targetált hirdetéseket kapunk az internetes böngészéseink alapján. Ezzel új adatalapú üzleti modell jelenik meg az autós cégeknél, amelyben az ügyfelek mobilitási igényeihez igazított új funkciókkal és szolgáltatásokkal működő flottát vizionálnak.
Az autózás sokaknak nem is a saját autó birtoklását jelenti majd a nyugat-európai államokban. A VW elképzelése szerint az ő oldalukról egy olyan járműflotta lesz, amely a bérléstől és az előfizetésektől kezdve a megosztásig és az utazásmegosztó személyszállításig minden szolgáltatást magában foglal. 2025-re tervezi a Volkswagen, hogy Európában elérhető lesz önálló mobilitási szolgáltatása.
Számításaik szerint ezen üzletágak nagyon ígéretesek: 2030-ra a mobilitás, mint szolgáltatás teljes piaca csak az öt legnagyobb európai piacon várhatóan 70 milliárd dollárt (kb. 21 ezer milliárd forintot) tesz majd ki.
Magyarországon lassabban megy
Hogy mennyi tud megvalósulni az elektromos jövőből Magyarországon, az egyelőre úgy tűnik, hogy főként az államtól függ. Jelentős infrastruktúra-fejlesztés kellene, jóval több töltőpontra lenne szükség, illetve egyértelműen látszik, hogy az állami támogatások során lendül meg igazán a villanyautók eladása. Piaci alapon még jóval kevesebben engedhetik meg maguknak.
„Hazánkban továbbra is sikeresek a dízel autók, főként az üzleti modelleknél, mint a Passat. Bár a belső égésű motorok fejlesztését leállítja a konszern, azok mindaddig a kínálatban maradnak, amíg a vevők igényt tartanak rá” – mondta el Papp Zoltán, ami jó hír a hazai vásárlóknak. „Arra számítunk a belső égésű motoros modellek gyártásának végéhez közeledve, komoly igény lesz még rájuk.”
Kiindulva a magyar autópiac nagyjából 15 éves életkorából, itthon még 2050-ben is lehet majd benzines, dízel autókkal találkozni. Ennek megfelelően 2021-ben a nemrég bemutatkozott elektromos ID4 mellé még főként hagyományos modellek érkeznek, ősszel mutatkozik be Magyarországon az új Polo, az új Tiguan Allspace, majd az év végén az új T-Roc és a Taigo, amely egy kupés SUV lesz. Mint a márka vezetője elárulta, az elektromos ID3-ból 300-400 darabot, az ID4-ből 200 darab értékesítését tervezik év végig. Az idei első félévben a Volkswagen márka 3867 személyautót adott el Magyarországon, amiből nagyjából 7-8 százalékos villanyautó-eladás tűnik reálisnak.
Ha kíváncsi vagy, milyen villanyautókat vásároltak a hazai vevők 2021-ben, a Vezess korábbi cikkében megnézheted:
