Napokon át volt a híradások fókuszában az a tűz, amely múlt pénteken kora délelőtt tört ki egy ausztráliai akkumulátortelepen (képeinken). A Tesla által telepített állomás egyik egysége, egy 13 tonnás konténer gyulladt ki. Harminc tűzoltóautó vonult ki a helyszínre, az égő akkumulátorokból felszálló mérgező füstök miatt vészhelyzetet rendeltek el. Ez utóbbit vasárnapra feloldották, egy nappal később, hétfőn kora délutánra pedig kioltották a tüzet.
Noha a villanyautókban nincs 13 tonnányi akkumulátor, a helyzet súlyossága jól mutatja, hogy az elektromos autók – pontosabban az azokba beépített lítiumion akkucsomagok – egy esetleges tűz esetén komoly feladatot jelentenek a tűzoltóknak.
De vajon miért problémásabb egy lítiumion-akkumulátor, mint egy hagyományos ólomsavas akku – vagy mint az autó bármely egyéb alkatrésze? A lítium alapvetően gyúlékony elem, vízzel (akár párás levegővel) érintkezve lángra kaphat. Ehhez annyi is elég, hogy megsérüljön az akkumulátorcella háza – márpedig a súly- és helytakarékosság érdekében a cellákat elválasztó rétegek általában igen vékonyak. Nem jobb a helyzet rövidzárlat esetén sem: az ilyenkor fellépő, extrém sebességű kisütés következtében túlmelegedhet az akkumulátor, ami megint csak tüzet okozhat. Ráadásul, ahogy az ausztrál példa is mutatta, az akkumulátorcsomag égése során gázok szabadulnak fel. Ezek nemcsak mérgezők, de gyúlékonyak is: a lángoló akkumulátor tehát gyakorlatilag üzemanyagot termel a tűz további táplálására.
Mindezzel persze az akkumulátorokat fejlesztő és előállító specialisták is tisztában vannak, ezért a gyártás és beépítés során minden szükséges óvintézkedést megtesznek az akkumulátorok sérülése, túlmelegedése ellen. A villanyautók tehát nem feltétlenül hajlamosabbak a kigyulladásra, mint belső égésű motorral szerelt társaik, ám ha mégis felcsapnak a lángok, az akkumulátor – akár kiváltó oka volt a tűznek, akár nem – külön figyelmet igényel a tűzoltók részéről.
Képek forrása: Victoria állam tűzoltó szolgálata
