Az olcsó autó csak nagyon kevés esetben olcsó valójában, és akkor sem mindig. Ha a kínálat legaljáról választunk, ne legyenek illúzióink, nekem sem volt, amikor megvettem az E36-ot. Tudtam, hogy nagy felújításokra lesz szükség, volt benne még pár használható év, semmi sürgető, de jó pár alkatrésznek már eljött az ideje a cserére.
Apróságokat korábban is cserélgettem rajta, de a nagyobb műveleteket jobban szerettem volna, ha inkább profik végzik el. Felállítottam magamban egy sorrendet, aztán a Royal Motorsportnál Zsolti meggyőzött arról, hogy a motor még jó lesz, de a futóművel és főleg a fékcsövekkel, benzincsövekkel foglalkozzunk először.
Miután még nem bontottuk meg a futóművet, mióta nálam van, az alkatrészek állapotáról, koráról is csak sejtéseim voltak. Meg nyilván érezhető lógás mindenfelől és sosem állt úgy az autó, ahogy kellett volna, amire most pár dolog választ is adott és a végeredmény végre olyan, amilyet mindig is szerettem volna látni. Végre magasra került az eleje, sokkal jobb lett a kiállása.
Miket cseréltünk?
Röviden mindent is a csonkállványokon kívül, mert mindent kellett, pláne, ha már meg lett bontva. A kiszerelt alkatrészeket szemlézve egészen megdöbbentő, hogy minden minimum 25-26 éves volt benne a toronycsapágytól kezdve a lengőkarokon át a kerékcsapágyakig. Meyle lengőkarokat kapott, természetesen új hátsó szilentekkel, Sachs lengéscsillapítók kerültek a régiek helyére, új toronycsapággyal, és ha már ennyire szét kellett szedni, új porvédő lemezek is kerültek a féktárcsák mögé – az eredeti nyilván úgy elrohadt, hogy nem is lehetett volna visszarakni.
Az első stabilizátorrúd szilentekből, kis stabilizátorpálcákból és kormányösszekötőkből is kapott újakat, és a kormánymű porvédő gumijai is cserések voltak. Azon a határon mozog jelenleg az E36, hogy mindent be lehet hozzá szerezni, de már nem mindenből kapni utángyártottat, csak gyárit – ez majd később lesz fontos –, szerencsére a futóműalkatrészekből még pont nagy a választék. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesz drága, a minőségi alkatrésznek ára van. A lengőkarok darabja 90 000 forintért például fájdalmasan hangzik, de olyan kellett, ami sokáig bírni fogja.
Milyen az E36 futóműve?
Egyszerű szerkezet, elöl klasszikus felépítésű, de a célnak tökéletesen megfelel, ennél többet nem követel meg a kategória ma sem. Hagyományos MacPherson, vagyis egy-egy L alakú lengőkar csatlakozik a karosszériához, az első kereszttartóhoz és a csonkállványhoz három ponton, utóbbi kettőn gömbfejekkel, a hátsó ponton pedig egy masszív gumiszilenttel. Keresztben egy hajlított stabilizátorrúd köti össze a két lengőkart, amit mindkét végén egy-egy rövid stabilizátorpálca köt hozzájuk, a rúd pedig két ponton rögzül a hossznyúlványokhoz egy-egy gumibakkal (ezeket is cseréltük).
Hátul már érdekesebb a szerkezet, a BMW első több lengőkaros, Z Axle névre keresztelt futóműve dolgozik az E36 alatt. Ezt a Z1-ben mutatták be, nagyobb sorozatgyártásba pedig az E36-ban került. Ennek a lényege, hogy a hosszanti irányban a karosszériához rögzített lengőkarhoz oldalanként még két lengőkar csatlakozik. A felső egyben a rugótányér is, az alsó pedig merevít, ezzel a megoldással pedig ki- és berugózáskor a kerék folyamatosan függőleges marad. A lengőkarok egy bölcsőhöz csatlakoznak, ami a diffit öleli körbe, így ennek is külön rögzítési pontjai vannak a karosszérián masszív gumiszilentekkel. Ezt az egész egységet egyben is le lehet szerelni megfelelő mennyiségű munkával, és több cég is vállal felújítást, valamint cserét, az eredeti, régi futóműblokkért ráfizetéssel egy teljesen felújított, plug and play egységet adnak, nálunk is ez lesz a megoldás.
Mit érezni most a kormány mögött?
Óriási a változás. Tudtam, hogy nincs minden rendben, sőt, a Teletank forgatása alatt megérkezett az egyik csapágy morgó hangja is, ami már az utolsó jel volt arra, hogy eljött az idő a felújításra. Most tökéletesen csöndes és végre olyan feszes a futás és a kormányzás, ahogy az illik egy ilyen autóba. Hangja korábban sem volt, nem kopogott még sehol, de érezhetően laza volt a kormányzás, remegett nagyon sokszor a legkisebb úthibákon is. Most nem mozdul bele a volán a nagyobb szinteltérésekbe sem, de ami fontosabb, kanyarodáskor már nem érzem úgy, hogy orra szeretne borulni, a lengéscsillapítók voltak talán a legrosszabb állapotban korábban.
Az a jó az E36 futóművében, hogy a több lengőkaros hátsó felfüggesztés miatt akkor sem nagyon rossz, ha már tényleg a legtöbb alkatrész inkább a kukába való. Így persze már más azért a helyzet, élesen reagál a kormánymozdulatokra, feszesen és pontosan, mint egy új autó. A teljes élményhez persze van még mit felújítani, mert a hátsó futómű most feltűnően laza az elsőhöz képest, de már ezzel is óriási lépést tettünk afelé, hogy a kupémból tényleg egy jó autó legyen.
Mi történt még?
Feltártunk pár jelentősebb problémát is, ami műszakilag talán kritikusabb, mint a futómű lógása. Az eredeti üzemanyag- és fékcsövek katasztrofális állapotban voltak, vannak, mert jelenleg csak az egyik problémát tudtuk elhárítani több okból kifolyólag. Az egyik, hogy benzincsőből kétféle megoldás lett volna, vagy univerzális benzincsövet használunk, ami csak belülről benzinálló, vagy a gyárit, ami kívülről is, cserébe métere 12 000 forint. Igen, ez fájt, mert három méter kellett belőle, sajnos az eredeti annyira elkorrodált már, hogy félő volt, hamarosan eltörik, így ezt mindenképp ki kellett cserélni.
Mivel a hátsó fékcsövek cseréjéhez sajnos a komplett hátsó bölcsőt le kell engedni, az rengeteg plusz költséggel és munkával fog járni. Bár azok sincsenek már jó állapotban, a jelenlegi fázisba egyelőre nem fért bele. Viszont az lesz a következő lépés, ha pedig úgyis lekerül a futómű miatta, akkor már egy felújított fog visszamenni a helyére, ami pénzben és munkaidőben is komoly vállalás lesz ismét, de elkerülhetetlen.
Mennyibe került ez a fázis?
Ha olcsó alkatrészeket választunk, akkor valószínűleg feleennyiből is kijött volna az első futómű felújítása, de az kicsit megúszós lett volna, és nem szeretném egy-két éven belül újrakezdeni. Ezért választottuk a minőségibb alkatrészeket, amik összesen az aranyárban mért benzincsövekkel együtt 480 000 forintot emésztettek fel, erre pedig még jött a munkadíj és a futóműállítás is.
Ez az egyik tervezett nagyobb kiadás volt az E36-ra első komolyabb lépcsőként, vagyis a hideg zuhany mondjuk úgy, hogy elmaradt. Helyette visszakaptam egy végre tökéletesen irányítható youngtimert, aminek a vezethetősége és a kiállása végre össze sem hasonlítható a korábbi állapottal. Persze ez még csak az első lépés volt, akkor lesz az igazi, ha hátul is minden új lesz benne hasonló mértékű összeg beleborítása után, aztán folytatjuk a többi fontos dologgal, mint a motor csörgő hangjának megszüntetésével, amit jó eséllyel megold majd a láncfeszítő és vezetők cseréje, de ez majd kiderül, ha megbontottuk a motort.