A 30-as éveiben járó Gábor budapestiként mindig is fontosnak tartotta a környezet védelmét, ráadásul a sűrű fővárosi forgalomban könnyebbnek is találta a közlekedést két keréken, ezért amikor csak tehette, biciklivel ment mindenhova, jogosítványt nem is szerzett. Egy tavaly őszi délutánon hazafelé tekert, de egy kereszteződésben rossz döntést hozott – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Az autóra és az órára figyelt
A férfi a borús délutánon, 16 óra körül érkezett meg az említett kereszteződéshez, ahol közlekedési lámpák diktálták mind a járművek, mind a gyalogosok áthaladását. Gábor zöld jelzésre érkezett kerékpárjával, azonban egy vele szemből közeledő, balra kanyarodó jármű miatt megállásra kényszerült, útját csak annak elhaladását követően tudta folytatni.
Ezzel egy időben a kereszteződés Gábortól távolabbi oldalán várakozott a gyalogos-átkelőhelynél a 40 éves Kitti. Mire a biciklis a várakozás után elindult, a lámpája már pirosra váltott, miközben a hölgy az ő lámpájának szabad jelzésére megkezdte az úttesten való átkelést.
Illusztráció (Getty Images)
Gábor az indulás után lepillantott a bicikli mérőórájára, és mire felnézett, már előtte is volt a zebrán átkelő Kitti. A nagyjából 10 km/h sebességű kerékpárját 2 méteres távolságból már nem tudta állóra fékezni, figyelmeztetésül kiáltott, lassított, balra kormányzott, de így is elütötte gyalogost, aki pechjére pont a kerékpárral egyező irányban próbált kitérni az útból.
A bicikli a bal combján találta el Kittit, aki az ütközés erejétől olyan szerencsétlenül esett a jobb oldalára, hogy súlyos sérülést szenvedett: a kétgyermekes anyukánál a balesetben szerzett agyvérzéssel összefüggésben súlyos felső végtagi hűdés, mérsékelt fokú alsó végtagi bénulás és szótalálási nehézség alakult ki, illetve maradt vissza, ami maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást jelent.
Az ütközés következtében Gábor is elesett, majd segíteni próbált, mentőt is ő hívott.
Összeomlott egy élet, de a bringás nem vállalta a felelősséget
Gábor közúti baleset gondatlan okozásának vádjával állt bíróság elé.
A férfi a baleset történetiségét, mechanizmusát nem vitatta, de a nyomozás során, majd a bíróság előtt sem ismerte el felelősségét.
Azzal érvelt, hogy beszorult a kereszteződésbe, és önhibáján kívül, a már említett gépkocsi miatt nem tudott időben továbbhaladni – a járművet azért engedte el, mert az nem adta meg neki az elsőbbséget. Ekkor ő teljesen megállt, a pedálból is kivette a lábát, majd elindult, 3-4 autóból álló sor volt előtte, s amikor felnézett a lámpára, az még zöld volt. Először jobbra nézett, majd szembe, ekkor látta az embereket a gyalogos-átkelőhelynél, de mozgást nem észlelt, igyekezett minél gyorsabban elhagyni a kereszteződést. Nem látta ugyan a zebrára lépő hölgyet, de szerinte Kitti sem nézett balra, ugyanis a baleset előtt csak a haját látta. Hozzátette még, hogy munkából ment haza, fáradt volt.
Kitti villamosvezetőként dolgozott, a baleset miatt nem tudta folytatni hivatását (Getty Images)
Az áldozat a bíróság előtt vallomásában elmondta, hogy ő az áthaladást a lámpa szabad jelzésére kezdte meg. Néhány lépést tett meg, amikor egy kerékpár hirtelen nekiütközött bal oldalról, melynek következtében az eszméletét elvesztette, stroke-ot kapott, majd a kórházban tért magához, ahol hosszú rehabilitációs időszak kezdődött. Az addig villamosvezetőként dolgozó hölgy baleset előtti egészségi állapotát elveszítette, jobb kezét használni nem tudja, elvesztette a munkahelyét, rokkantnyugdíjas lett. Kitti az ütközés előtt a kerékpárost nem látta, szerinte a baleset azért történt, mert a biciklis figyelmetlen volt.
A zöld sem jelent mindig szabad utat
A műszaki szakértői vélemény szerint Gábort késedelem terhelte, emellett vezetéstechnikai hibát is elkövetett. A széles kereszteződésbe történő behaladásakor tudta, hogy a rá vonatkozó lámpa ekkor már folyamatos zöld jelzést mutatott, majd egy gépkocsi miatt mégis megállt, pedig neki lett volna elsőbbsége. Ezután lassan, 10 km/h-s sebességgel haladt, eközben nem látta a gyalogosokra vonatkozó lámpa jelzését, de az ott várakozó embereket észlelte. Amikor elérte a gyalogos-átkelőhelyet, a rá vonatkozó lámpa kb. 9 másodperce tilosat jelzett, míg a szabad jelzésre elinduló Kitti addigra kb. 2 másodperce volt az úttesten.
A szakértő szerint Gábornak „a bizonyossággal határos valószínűség szerint” már a járdán várakozva, majd miután az az úttestre lépett, teljesen bizonyosan látnia kellett a gyalogost.
Illusztráció (Getty Images)
A kerékpáros tehát több közlekedési szabályt is megszegett, egyrészt a KRESZ 43. §-ának a gyalogosok gyalogos-átkelőhelyen járó elsőbbségadási kötelezettséget előíró (1) bekezdését, valamint a KRESZ 9. § (7) bekezdésében foglalt szabályt, melynek értelmében zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt – forgalmi torlódás miatt – a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.
Három évet is kaphatott volna
A fentiek alapján a bíróság megállapította Gábor büntetőjogi felelősségét. A Btk. 235. § (1) és a (2) bekezdés a) pontja alapján a maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás okozása miatt akár három év szabadságvesztés is várhatott volna a férfira, a bíróság végül közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette.
A büntetés kiszabása során a bíróság Gábor javára vette figyelembe, hogy egy kiskorú gyermekről gondoskodik, valamint büntetlen előéletét, súlyosító körülményként került ugyanakkor értékelésre, hogy a baleset a vádlott súlyos vezetéstechnikai hibája folytán következett be, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben a sértettnek maradandó fogyatékossága és súlyos egészségromlása is keletkezett.
Illusztráció (Getty Images)
„A bíróság által kiszabott büntetés jól mutatja a történtek kettősségét. A bíróság végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte a vádlottat, ami jelzi a cselekmény tárgyi súlyát, továbbá a súlyos következményeket (súlyos egészségromlás, maradandó fogyatékosság). Ezzel szemben a középmértéktől jelentősen eltérve (1 év 6 hónap), 6 hónap tartamú szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, amivel a bíróság a várhatóan elsőbbséget nem adó járművezető miatti megállásra kényszerülésre és a részben emiatt kialakult közlekedési helyzetre reflektált” – magyarázta az első pillantásra enyhének tűnő büntetést a Gábort védőként képviselő közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
