Bár az autólopások száma örömteli módon alaposan visszaesett hazánkban az elmúlt években – 2020-ban 320, 2021 első felében 149 lopást regisztráltak – a rendőrségnek azért így is van dolga lopás vagy más miatt körözés alá vont személygépkocsikkal, ahogy külföldről eltulajdonított, Magyarországon átcsempészni kívánt gépjárműveket is fognak útjainkon, de főleg a határokon.
Eddig világos, de az már kevésbé, mi is történik a megfogott autókkal – mi az a lefoglalás, ki szállítja el az autót, hova is kerül és végül hogyan kapja azt vissza a gazdája. Az ORFK-tól kapott válaszok alapján járjuk körbe a kérdést.
A szomszéd utcában, de a határon is fognak autót
Az itthon bűncselekmény miatt (például lopás, jármű önkényes elvétele stb.) miatt körözés alá vont járműveket a rendőrök jellemzően közúti ellenőrzés, akció, kutatás, vagy lakossági bejelentés találja meg és foglalja le.
A külföldi illetőségű, onnan ellopott személygépkocsikat leginkább a határátkelőhelyeken csípik meg. Az ott szolgálatot teljesítő rendőrök minden határon átlépő járművet ellenőriznek a magyar körözési nyilvántartásban, illetve a Schengeni Információs Rendszerben (SIS II). A határátkelőkön elsősorban a külföldi hatóságok által kiadott körözési jelzésű gépjárműveket foglalnak le.
Bár az alapvető körözési ellenőrzés minden járműnél megtörténik, az ellenőrzést végző egyenruhások szakmai tapasztalata, szemfülessége, valamint ilyen irányú továbbképzése is sokat számít, hiszen akadnak a határátlépést megváltoztatott azonosítóval, magyarul nem az eredeti rendszámmal megkísérlő bűnözők is.
Mi lesz a lefülelt sofőrrel?
Adja magát a kérdés, hogy mi is történik azzal, akit a körözött autóban, annak volánjánál találnak. Nos, ha az illetővel, illetőkkel szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja merül fel, akkor akkor nyomozás indul és a büntetőeljárás szabályai szerint gyanúsítottként hallgatják ki őket.
Érdemes megjegyezni, azért, hogy az alapos gyanúhoz is a bűncselekményi tényállás minden elemének meg kell lennie, és először általában ismeretlen tettes ellen indul eljárás, ne gondoljunk minden esetben azonnali őrizetbe vételre. Fontos az is, hogy a magyar rendőrség csak akkor indít saját nyomozást, ha van joghatósága – a külföldön elkövetett bűncselekményben az adott ország hatóságának van ilyenje, persze jogsegély keretében a magyar rendőrség is intézkedhet. Az EU-s társszerveket a SIRENE információmegosztó rendszeren tájékoztatják a „fogásról” a magyar kollégák.
Természetesen az sem kizárt, hogy valaki jóhiszeműen, teljesen ártatlanul vezessen körözött gépjárművet, akár magyar, akár külföldi állampolgárról (és járműről) legyen szó. Benne van, hogy kocsit pár eladóval korábban lopottan vásárolta valaki, átütötték az alvázszámot, és ez csak később derül ki. Ezért is fontos, hogy vásárláskor körültekintő legyen az ember, mert ilyen esetben lehet, hogy vissza sem kapja a kocsit az, akitől lefoglalták.
Ha a bűncselekmény alapos gyanúja nincs meg, a jármű lefoglalását követően az autót vezető személyt elengedik.
Lefoglalás, az meg mi?
A körözött jármű bűnjelként való lefoglalását a rendőrség – vagy a NAV, az ügyészség vagy bíróság – rendeli el a büntetőeljárásról szóló törvény (2017. évi XC. tv.) alapján.
Fontos kiemelni, hogy a lefoglalásnak több formája is van, létezik az ún. „érintett őrizetében hagyás”, amikor megfelelő, nyomós indok esetén – a napi munkába járás, gyerekek szállítása sajnos nem feltétlenül számít annak – a tulajdonosnál, üzemben tartónál maradhat a gépkocsi (ilyenkor erről értesítik a járművet nyilvántartó hatóságot, az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadó hatóságot), de azért jellemzőbb a „birtokba vétellel” való lefoglalás.
Az utóbbi esetben az akár a határon, akár az ország útjain felfedezett körözött autót a lefoglalást követően a megyei rendőr-főkapitányság saját telephelyére, vagy olyan telephelyre szállíttatják, amellyel az adott szerv megállapodást kötött ilyen célra. A szállítás és az őrzés, valamint az esetleges szakértői munka költségeit a rendőrség előlegezi meg, ezek ún. bűnügyi költségek, melyeket később, a büntetőeljárás során bűnösnek talált vádlott visel (ha a vádlottat, vádlottakat esetleg felmentik, az állam „nyeli be” ezeket).
A lefoglalást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.
Mikor kapom vissza az autót?
A lefoglalást meg kell szüntetni, ha az eljárás érdekében arra már nincs szükség, az eljárást megszüntették vagy a nyomozás határideje lejárt, a dolgot, esetünkben a gépjárművet a tulajdonosnak, vagy annak híján a kiadás iránt megalapozott igénnyel élő személynek vissza kell adni. (Bűncselekmény hiánya esetén az kapja vissza, akitől lefoglalták, ha pedig tulajdonos, megalapozott igénnyel élő nem akad, az államra száll – a bűncselekménnyel gyanúsított személy akkor sem kaphatja vissza.)
A lefoglalás megszüntetéséről, a kiadásról a hatóság értesíti az érintettet, akinek – akár meghatalmazotton keresztül – az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül át kell vennie. Ha ez nem történik meg, a hatóság az értékesítéséről intézkedik, tehát aki lekési az átvételt – persze ritka az ilyen az ellopott, majd megkerült autónál – már csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett összeget kaphatja meg.
És hogy mennyi idő is, mire tényleg visszaülhet az ember az ellopott autójába? Nehéz kérdés, esete válogatja. Egy egyszerűbb esetnél – piti, alkalmi tolvaj, aki azonnal beismerő vallomást tesz – lehet, hogy csak néhány napig tart a lefoglalás, de egy autótolvaj-bandánál/hálózatnál, komoly nyomozást, hosszú eljárást követelő ügyben hetekben-hónapokban is lehet gondolkodni. A külföldi jármű visszaadásáig eltelt idő is változó, mivel azt egy esetleges panasz, a külföldi tagállami hatóság válaszadásának ideje befolyásolhatja.
Ki fizet, ha a rendőröknél sérült az autó?
Bár a vonatkozó jogszabály (11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet) alapján a hatóság a jármű őrzése és tárolása során úgy jár el, hogy a lefoglaláskori állapot „a természetes mértéknél nagyobb arányban” ne változzon, azért előfordulhat, hogy ez mégsem így alakul. Ha így van, a kiadásnál az érintett (tulajdonos, üzemben tartó) valamint szakértő jelenlétében jegyzőkönyvet állítanak ki – majd kártérítési igénnyel is lehet élni, igaz, az állammal szemben ez gyakran nehezen érvényesíthető, lehet, hogy pereskedés lesz belőle.
Kedves Olvasónk, reméljük, sosem voltál még autólopás áldozata, ám ha mégis, kommentben oszd meg velünk és a többiekkel tapasztalataidat, főleg, ha azon szerencsések közé tartoztál, akik végül vissza is kapták az ellopott járgányt!