Még idén 550 forintig drágulhat a benzin

Másfél éve tart az emelkedés

2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kirobbanása, a különböző korlátozások bevezetése és az általános bizonytalanság megrogyasztotta a világgazdaságot, egyebek mellett az olajpiacot is, ami az üzemanyagárak zuhanásával is járt.

Tavaly április-májusban hazánkban másfél évtizedes mélységbe, 280-285 forintra süllyedt a benzin literenkénti átlagára, de aztán lassan újra emelkedni kezdett, tulajdonképpen kisebb megtorpanásokkal, visszaesésekkel színezve azóta is folyamatosan kúszik felfelé.

Autós oldalként természetesen korábban is foglalkoztunk már az üzemanyagárak alakulásával, de idén év elején, majd tavasszal azt hallottuk a szakértőktől, hogy már csak egy kicsit lehet rosszabb, hamarosan tetőznek, stabilizálódnak majd. Nem így történt.

Szerdától a gázolaj literenkénti átlagára átlépi az 500 Ft-os határt, a 95-ös benziné 488 Ft-ra nő. Benzint már nyáron is lehetett 500 Ft körül tankolni a drágább kutakon – a Holtankoljak.hu adatai szerint jelenleg a legdrágább töltőállomáson most is 532 Ft-ot kérnek literjéért! –, de ha a következő pár hétben is folytatódik a trend, az átlagár is eljut eddig.

Hazánk persze nincs egyedül, a világgazdasági trendek máshol is éreztetik hatásukat, nyilván a helyi viszonyok, sajátosságok szűrőjén keresztül. Az alábbi táblázatban mutatjuk, szomszédainknál és néhány más fontos európai országban hogyan alakult a 95-ös ára a tavaly tavaszi mélypont óta.

A 95-ös benzin literenkénti átlagára szomszédainknál és néhány más európai piacon az elmúlt másfél évben – az árak forintban értendők, az MNB 2021. október 11-i dollár- és euróárfolyamán számolva 

Ahogy látjuk, nem csak mi szívunk, sőt, a puszta árak alapján a legtöbb helyen nem is járnánk jobban – más kérdés, hogyan is állnak anyagilag a különböző országok polgárai –, de akkor is keserves egyre nagyobb összegeket látni a kutakon. Miért is ilyen drága ez a nyomorult benzin?

A hazai üzemanyagárak alapja a nemzetközi olajár, az adók, a kis- és nagykereskedelmi árrés és a készletezési díj. Az adók és a készletezési díj együtt az ár közel felét teszik ki. (A jövedéki adó egyébként nem állandó: a Brent hordónkénti 50 dolláros ára alatt a benzinre literenként 125, a gázolajra 120,35 Ft, afelett „csak” 120 és 110,35 Ft.)

Miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, azaz az OPEC a növekvő kereslet ellenére sem növeli a kitermelést, Brent nyersolaj a nyár eleji 65 USD/hordó szintről 83 USD fölé emelkedett, miközben a forint romlott dollárral szemben, 285 HUF-ról 312 HUF-ra változott– utóbbi az MNB kamatpolitikájának eredménye.

Nem kizárt az 550 Ft-os benzin 

Így jutottunk tehát 500 Ft közelébe, de meddig tarthat még az emelkedés? A GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, dr. Molnár László nem biztat sok jóval.

„Jelenleg vannak olyan elképzelések, hogy az olajár eléri a 100 USD/hordó szintet, ami elvben 20%-os emelkedés lenne a jelenlegi szinthez képest. A dollár erősödése esetén így a hazai alapanyagár 20-25%-kal emelkedhet. Amennyiben a feldolgozói árrés nem változik arányában, s a forgalmazói díjak is arányosak az üzemanyag-termelői árral, további áremelkedésre van kilátás. Emellett a forint/euró árfolyam gyengülhet is, amennyiben az MNB kamatpolitikája elszakad a hazai inflációs trendektől” – magyarázta a szakember a Vezessnek.

„Amennyiben 100 USD/hordó olajár alakul ki, a dollár erősödik, s az egyéb hazai árösszetevők a korábbiaknak megfelelően viselkednek, úgy 550 Ft/liter üzemanyagár is elképzelhető. Ugyanakkor a forinterősödés ellentétes hatása miatt kissé mérsékelheti ezt a szintet (10-15 Ft-tal is)” – folytatta.

Egy olcsóbb kút október 7-i árai

A magyarországi üzemanyag-forgalmazók jelentős részét tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetségnél (MÁSZ) főtitkára, Grád Ottó óvatos reményét fejezte ki, hogy most már tényleg nem várható további jelentős emelkedés.

„Őszintén remélem, hogy további jelentős üzemanyagár-emelkedés már nem lesz az év végéig, mivel az USD/HUF éves maximumán van, a kőolaj árának komolyabb emelkedésével pedig a szakértők sem számolnak (tekintettel a COVID őszi/téli várható belobbanására). A benzin ára néhány kúton már most is 500 felett van, de az átlagár várhatóan ezt a határt már csak átmenetileg fogja átlépni” – mondta kérdésünkre.

Jól tudjuk már, hogy az üzemanyagok árának emelkedése nem csak egyszer, a kúton fáj, hiszen az a szállítási költségeken keresztül mindenütt megjelenik, ráadásul mivel a legtöbb termék valahonnan csak érkezik, szállítani mindig kell. Ebből következően a magas üzemanyagárakból sem következik a kereslet visszaesése.

Grád Ottó rámutatott, hogy mivel alapvetően a személygépjárművek használják a benzint, itt komolyabb az árérzékenység és hamarabb lehet fogyasztáscsökkentő hatása az áremelkedésnek, a téli időszakban pedig is valamelyest visszaesik a benzin iránti igény, ám a gazdasági szereplők leginkább gázolajat használnak, emiatt kisebb az árérzékenység.

A GKI-s Molnár emlékeztetett arra, hogy azok, akik munkába járás céljából használják autójukat, és nincs valódi alternatívájuk, továbbra is használni fogják a gépkocsijukat, így a kereslet visszaesése mérsékeltebb lesz, mint ami az áremelkedés miatt logikus lenne (ráadásul sokaknál a munkahelyük fizeti a költségeket).

Mivel a kereslet lényegesen semmiképp sem csökken, a forgalmazók biztosan nem csökkentenek árat a saját árrésük, profitjuk kárára, egyszerűen nincs rá okuk.

Lesz-e állami segítség?

Korábbi cikkekben is utaltunk már rá, és a fentiekből is sejthető, hogy az állam valószínűleg nem lép közbe, nem várható intézkedés az üzemanyagárak mérséklésére.

„A jövedéki adó csökkentésének az Európai Uniós szabályozás határt szab, de a 27%-os ÁFA mértékének csökkentésére sem volt még példa, így bármiféle állami intervenciónak én kevés esélyét látom” – vélekedett a MÁSZ főtitkára.

Molnár László szerint tisztán költségvetési szempontból elképzelhetetlennek látszik, hogy adócsökkentéssel segítsék az autósokat, ugyanis „az állami költségvetés helyzete kritikus”, ráadásul az újabb és újabb elígérkezések (rendkívüli nyugdíjemelés – 200-300 milliárd Ft), az szja-visszatérítés a gyermekes családoknak (600 milliárd Ft), a fiatalok szja-mentessége (150 milliárd Ft), a rendőrök egyszeri fizetésemelése stb. összességében olyan, korábban nem tervezett tételek, amelyekre nincs bevételi fedezet, így további eladósodással járnak, a növekvő kamatok miatt pedig az államadósság finanszírozása is egyre költségesebb lesz.

„Ilyen körülmények között gazdaságilag nem racionális az adócsökkentés az üzemanyagnál. Ugyanakkor a választások közeledte egyre irracionálisabb lépésekre sarkallja a kormányt, így kizárni sem lehet azt” – lebegtette meg a politikai szempontok előtérbe helyezését.

Úgyis megvesszük, ezért drága a benzin

Szűk egy év alatt nagyjából 150 forintot drágult a benzin hazánkban. Mi mozgatja az árakat, hol lehet a plafon?…

Vannak, akik már letették az autót

A Vezess saját, közel 2000 választ begyűjtő olvasói felméréséből is az látszik, hogy sokakat a benzinár emelkedése sem tántorít el az autózástól, a szűk többségre (54%) igaz ez. A válaszadók 35%-a azt mondta, hogy bár nem esne jól, de 500 Ft-os benzinátlagárnál is tovább használná az autót, 3%-ot a céges autó miatt nem is érint a dolog, 9%-ot egyáltalán nem érdekel, mennyibe fáj a tankolás, 7% pedig úgy van vele, hogy 600 Ft/liternél fontolná meg, hogyan tovább.

Érdemes azért megjegyezni, hogy a válaszolók közel negyede (24%) egy ideje már „letette” az autóját az üzemanyagköltségek miatt, más alternatívát keresett. További 4% az 500 Ft-os átlagárnál tér majd át a tömegközlekedésre vagy a kerékpárra, további 8% számára pedig nem opció a közösségi közlekedés, ám amikor tehetik, két keréken vagy gyalog igyekeznek majd eljutni A-ból B-be. A választ adó Vezess olvasók egytizede hétköznap ugyan nem nélkülözheti az autóját, de 500 forintos benzinátlagár mellett hétvégén szintén hanyagolná a négykerekűt, más megoldást keresne.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…