Az egész Európában tapasztalható gázáremelkedés miatt átmenetileg hiánycikk lett a modern dízelmotorok működéséhez elengedhetetlen AdBlue-adalék. Ennek hallatán pedig jogosan merül fel már cikkünk elején a kérdés, hogy mi köze van a gáz árának az AdBlue előállításához?
Az AdBlue egyik alapanyaga a karbamid, amelyet földgázból állítanak elő, így a gáz áremelkedése közvetlenül hat az összes modern dízelmotor működéséhez szükséges AdBlue árára. A földgáz ára egy év alatt öt és félszeresére emelkedett! Mivel az AdBlue-t az ezzel foglalkozó vegyi üzemek a műtrágyával párhuzamosan állítják elő, a két termékre egyszerre hatnak a piaci folyamatok, viszont a mezőgazdasági műtrágya-megrendelők egyelőre nincsenek bajban, hiszen a műtrágya-beszerzési időszak tavaszra esik.
A magas földgázárak miatt nem vesznek fel több megrendelést a vágsellyei Duslo vegyi üzemben, ami azért óriási gond, mert ez a dél-szlovákiai üzem az AdBlue legnagyobb előállítója Európában. A második legnagyobb Németországban található, amely már elkezdte korlátozni a gyártást, a harmadik legnagyobb Lengyelországban pedig ugyancsak leállította a gyártást.
A probléma így már mindenki számára világos, de arról még mindig nem beszéltünk, hogy mi is az AdBlue valójában?
A dízelmotorok működésük közben a benzineseknél nagyobb mennyiségű kormot juttatnak a levegőbe, valamint nitrogén-oxid-kibocsátásuk is jelentős. Ez utóbbi komponens csökkentésére, és a 2009-ben életbe lépő Euro 5-ös környezetvédelmi normának való megfelelés jegyében, vezették be az AdBlue-adalékanyagot. Az AUS 32 (aqueous urea solution) vagy másképp AdBlue a karbamid vizes oldata, amely a kipufogógázhoz adagolva mérsékli a kibocsátott káros gázok mennyiségét.
Az SCR (szelektív katalitikus redukció) technológia lényege, hogy AdBlue folyadékot vagyis karbamidoldatot fecskendeznek a kipufogógázba, mely egy speciális katalizátorba lép be. A rendszernek viszonylag magas hőmérsékletre (min. 250 °C) van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan működésbe lépjen és csökkentse a károsanyag-kibocsátást – ezt városi forgalomban teljesíteni lényegesen nehezebb, emiatt induláskor a motorvezérlés segítségével a kipufogógáz hőmérsékletét különböző megoldásokkal igyekeznek gyorsan emelni, hogy az minél előbb felfűtse a katalizátort. A hő hatására felszabadult ammónia reakcióba lép a kipufogógáz nitrogén-oxidjaival, és nitrogénné, valamint vízzé alakítja át azokat.
Sokan elkezdték felvásárolni Európa-szerte az AdBlue-készleteket, de ez nem túl okos ötlet. Miért?
Az AdBlue megfelelő hőmérsékleti tartományban, bontatlan csomagolással legfeljebb bő egy évig tárolható, amely 32,5% karbamidot és 67,5% ioncserélt vizet tartalmaz. A MOL által forgalmazott adalék dobozán is fel van tüntetve, hogy bontatlanul (!) legfeljebb 18 hónapig tárolható, -5 és +25 Celsius-fokos hőmérsékleten, szigorúan napfénytől védett helyen.
Az erősen korrodáló hatású – amúgy teljesen veszélytelen – AdBlue-folyadék mínusz 11 °C-on fagy meg. Emiatt az AdBlue-tartályból a katalizátorba vezető csövek dupla falúak, ami lehetővé teszi, hogy a hűtőrendszer felfűtse ezeket a csöveket, illetve magát az AdBlue-tartályt, ha az megfagyott.
Milyen járművekbe kell AdBlue, és mi van akkor, ha kifogy?
A rendszer működéséből menet közben semmit nem veszünk észre, egyedül az adalék mennyiségét mutatja a jármű kijelzőjének megfelelő menüje, és a rendszer arra is figyelmeztet, ha kifogyóban van. Ez miért hasznos? Azért, mert a modern dízelautók egy része automatikusan korlátozza a motorteljesítményt, ha kifogyott az AdBlue a tartályból, de van olyan is, hogy be sem engedi indítani az autót, ha nincs benne AdBlue. Az Euro 6-os autók esetében, mivel a rendszámozásukhoz szükséges károsanyag-kibocsátási normát csak a kipufogógázt ezzel az adalékkal tisztítva tudják teljesíteni, a motorvezérlés letiltja a motor beindítását karbamidoldat nélkül. Emiatt jelzik az autók a műszerfalon, amikor már csak kb. 2000 km-re van elég tartalék. Tehát ezért probléma többek között az áruszállító vállalatoknál is az AdBlue-hiány.
Dízel üzemű személyautókban az Euro 6-os szabvány óta kötelező az AdBlue rendszert beépíteni a gyártóknak, hogy teljesíteni tudják a környezetvédelmi normákat. Haszongépjárműveknél, buszoknál és mezőgazdasági vontatóknál már jóval korábban kötelezővé vált az adalék használata.
Azon kívül, hogy környezetkímélőbb lesz a dízelautók használata, van még valamilyen előnye az AdBlue-nak?
Európában már van olyan útdíjfizető rendszer (például Németországban), amely figyelembe veszi a környezetkímélő technológiák alkalmazását és kedvezőbb útdíjhasználatot tesz lehetővé. 2020 év végéig Ausztria bizonyos részein az Euro 6 osztályba tartozó járművek mentességet élveztek az éjszakai vezetési tilalom alól.
Mennyire kell félni az AdBlue-tól?
Nagyon tartani nem kell tőle, az AdBlue ugyanis nem minősül veszélyes árunak, nem tűzveszélyes, nem robbanásveszélyes. A folyadék beszáradt maradványai fiziológiailag sem okoznak veszélyt. A termék bomlásakor keletkező gázok belélegezve irritációt, marást okozhatnak a légutakban. Belégzéskor esetén a sérültet vigyük friss levegőre, a bőrre került anyagot szappannal, vízzel mossuk le. A szembe került anyagot bő vízzel mossuk ki 10-15 percig. Lenyelés esetén semmiképp ne hánytassuk a pórul járt delikvenst, elég ha szobahőmérsékletű tiszta vízzel itatjuk – írja Dr. Nagyszokolyai Iván az Autotechnika cikkében.
