A 23 éves Gáspár 20 éves menyasszonyával az oldalán tavasszal egy átbulizott éjszaka után tartott hazafelé BMW X5-ösével a Balaton környékén, amikor az M7-es autópályáról lehajtva figyelmetlenül kanyarodott a főútra, ahol egy szabályosan közlekedő Opellel ütközött – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Nem izgatta túlságosan a karambol
Gáspár a lehajtónál az elsőbbségadásra szólító táblánál ugyan megállt, mielőtt megkezdte a balra, nagy ívben való kanyarodást, de valamit nagyon „benézett”, ugyanis amikor ráfordult az útra, elkapta a már említett, neki balról érkező Opel jobb hátsó ajtaját.
A nagyjából 60 km/órás, tehát visszafogott sebességgel, bekapcsolt világítással érkező Opel – volánjánál a harmincas évei közepén járó, kétgyermekes elvált anyukával, Vandával – az ütközés következtében megpördült, majd az út melletti, jobb oldali árokban kötött ki, tetejére borulva, kb. 30 méterre a „találkozási ponttól”.
Ha az érkező autót nem is, az ütközést azért Gáspár is érzékelte, 15-20 méterrel arrébb, tehát gyakorlatilag azonnal félreállt, majd megkérte menyasszonyát, hogy nézze meg, mi történt. A hölgy néhány métert sétált, majd visszatért a BMW-hez, közölve Gáspárral, hogy nem lát másik járművet. A férfi minden további nélkül elfogadta jövendőbelije állítását, anélkül indult tovább, hogy ő maga meggyőződött volna róla, hogy a baleset során személyi sérülés történt-e, s emiatt bárki segítségre szorul-e.
Az ütközés után félreállt a BMW-vel – illusztráció (Getty Images)
Bár Gáspár nem tudhatta, személyi sérülés szerencsére valóban nem történt, Vanda megúszta, ám mire 2-3 perc alatt kimászott a tetőre borult autóból, a másik félnek nyoma sem volt.
Vanda természetesen értesítette a rendőrséget, nagyjából körülírta, milyen autóval ütközött, a hatóság pedig a környező kamerákat ellenőrizve azonosította a BMW-t, vele pedig a tulajdonost, Gáspárt, aki ellen büntetőeljárás indult.
„Ő mindent megtett”, állította
A BMW-s fiatal az eljárás során végig tagadta bűnösségét. Azt nem vitatta, hogy ütközött az Opellel, de úgy vélte, a főútra kanyarodást megelőzően ő kellő alapossággal körülnézett, nem látta a másik gépkocsit, csak az összeütközéskor észlelte azt, ami szerinte arra utalt, hogy Vanda a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt.
Gáspár hangsúlyozta, hogy az ütközést követően azonnal megállt, hogy ne képezzen forgalmi akadályt, majd az út szélére is lehúzódott. Állította, hogy ő a másik autót nem látta. Védekezése szerint mindent megtett, hogy meggyőződjön arról, a baleset során mi történt a másik gépjárművel, azonban azt elhelyezkedése miatt sem ő, sem a gépkocsiból kiszállt menyasszonya nem látta.
A menyasszony felületesen nézett körül, Gáspár még a kiszállásra sem vette a fáradságot – illusztráció (Getty Images)
Vanda természetesen másképp nyilatkozott, vallomásában elmondta, hogy bár a másik autó megállt, mire ő ki tudott szállni, a BMW már nem volt ott, pedig szerinte Gáspárnak vagy a menyasszonyának látnia kellett volna az Opeljét.
Lehetetlen volt nem látni az Opelt
A helyszíni szemle az utóbbit támasztotta alá, ugyanis egyértelműen kiderült, hogy az Opel világítása a balesetet követően is működött. A hátsó lámpák az út síkja fölött voltak, az első világítás fénye pedig az árok partját világította meg, tehát észrevehető volt az árokba borult autó.
A bírósági eljárás során az igazságügyi műszaki szakértő is azon a véleményen volt, hogy az árokban kikötött Opel 50-100 méterről látható kellett legyen. Szakvéleményében azt is leszögezte, hogy Vanda kb. 60 km/órás sebességgel közlekedett az ütközéskor, tehát a baleset kizárólag a vádlott, Gáspár figyelmetlensége miatt következett be, nem állt meg a gyorshajtásos védekezés.
Világító lámpáival éjszaka is messziről látszott a roncs – illusztráció (Getty Images)
Tankönyvi cserbenhagyás – két évig nem vezethet
Az ítélet ezek után csakis elmarasztaló lehetett, a bíróság cserbenhagyás vétségében találta bűnösnek a fiatalt. A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként került latba, hogy Gáspár a balesetet saját maga okozta, nem pusztán a balesettel érintettel jármű vezetője volt, ráadásul a közlekedés biztonsága szempontjából alapvető előírást, az elsőbbségadási szabályt szegte meg. Enyhítő körülmény volt Gáspár büntetlen előélete, illetve ha nem is túl hosszú, de kifogástalan közlekedési múltja (3 éve rendelkezett jogosítvánnyal).
Ahogy a történet elején említettük, a pár buliból tartott hazafelé, így felmerült, hogy Gáspár esetleg ittasan vagy más szer befolyása alatt vezetett, ám a szakértői vizsgálat ezt kizárta.
Miután a bíróság megállapította Gáspár bűnösségét, 150 napi tétel pénzbüntetésre és két év járművezetéstől eltiltásra ítélte. A büntetés napi tételének összegét ezer forintban állapították meg, így összesen 150 000 forintra büntették a figyelmetlen és felelőtlen BMW-st.
A lelépésre nem lehet mentség
Az ügyben Gáspárt képviselő közlekedési szakjogász, dr. Janklovics Ádám így kommentálta az esetet:
„A vádlott nem tett eleget meggyőződési kötelezettségének: nem győződött meg arról, hogy megsérült-e valaki, és emiatt szükség van-e segítségre. Ilyen esetekben felesleges ijedtségre hivatkozni, hiszen egy átlagos gépkocsivezetőtől elvárható, hogy egy olyan balesetet követően, melyben sem ő, sem utasa nem sérül meg, járműve, ha sérülten is, de mozgásképes marad, a baleset okozta ijedtség ellenére is képes legyen arra, hogy a helyzetet saját maga felmérje, a kialakult baleset utáni állapottal kapcsolatos teendőjét meg tudja határozni, és ha kell, a szükséges lépéseket a baleset eredményének elhárítása, illetve csökkentése érdekében megtegye” – magyarázta az ügyvéd.
„Cserbenhagyás vétségét annak a balesettel érintett járműnek a vezetője valósítja meg, aki nem győződik meg arról, hogy a baleset során valaki megsérült-e, aki így segítségnyújtásra szorul. Ez két mozzanatot feltételez, egyrészt meg kell állnia, ennek a vádlott eleget tett, másrészt meg kell győződnie a baleset eredményéről. Utóbbit illetően kötelezettségének a vádlott egyáltalán nem tett eleget, gyakorlatilag semmiről nem győződött meg” – mutatott rá Janklovics.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
