Beszállítókkal együtt az autóipar ma a magyar gazdaság mintegy 15 százalékát adja, és mindannyian tudjuk, hogy Esztergomban Suzukik, Győrben Audik, Kecskeméten Mercedesek készülnek – de vajon fel tudjuk-e pontosan sorolni, hogy mely modellek kerültek és kerülnek le a gyártósorról hazánkban?
És azt, hogy milyen autókat gyártottak Magyarországon a rendszerváltás, sőt, a második világháború előtt?
Alábbi összeállításunkban a fenti kérdésekre adjuk meg a választ – hangsúlyozva, hogy prototípusokat, néhány darabos „szériákat”, magánépítéseket itt nem tárgyalunk, csakis az akár kisipari, akár nagyüzemi gyártásban készült, számos példányban előállított és eladott típusokkal foglalkozunk.
A posta hozta az első sikereket
Az első modernnek tekinthető személygépkocsit (automobilt) 1895-ben helyezték forgalomba hazánkban, és nem sokkal később a – kisipari, műhelyszintű – gyártás is megkezdődött. Többen is német, francia alkatrészekből dolgoztak, néha saját fejlesztéssel épültek különböző személygépjárművek a 20. század elején. Az úttörők közül a budapesti Szám Géza és Hóra Nándor, illetve a székesfehérvári Bory József neve érdemel említést ebben a körben.
A magyar autógyártás Csonka Jánossal indult
A leginkább a porlasztó (egyik) feltalálóiként ismert Bánki Donát (a Műegyetem oktatója) és Csonka János (az egyetem gépműhelyének főnöke) a hazai autógyártás terén is úttörő volt. Konstrukciójával utóbbi nyert 1900-ban a Magyar Királyi Posta által motoros triciklire kiírt nemzetközi pályázaton, majd együtt automobilt is terveztek 1902-ben. Az első teljesen magyar gyártású automobilt is Csonka tervezte, a posta 1904-es csomagszállítóra kiírt pályázatát megnyerő automobilt a Röck Gépgyár készítette el 1905-ben, mintegy 100 darabos példányszámban.
„Magosnak” bizonyult az autógyártás
Aradon a Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, röviden MARTA 1906-tól gyártott gépjárműveket – elsősorban emeletes buszokat és teherautókat – az amerikai Westinghouse leányvállalataként, de még fontosabb a Podvinecz Dániel és Heisler Vilmos által – még az 1880-as években – alapított Budapesti Malomépítészet- és Gépgyár szerepe.
Westinghouse-féle MARTA-busz 1915-ben Aradon (Fortepan/Jurányi Attila)
Az angyalföldi üzemben először német tervek alapján, német alkatrészekkel gyártottak három tucatnyit a különböző kiviteleiben 16-40 LE közötti teljesítményű Phönix automobilból.
1912-től Magyar Általános Gépgyár Rt. néven működött a cég, a MÁG márkanév alatt első, 25 lóerős autójuk 1913-ban készült el és nagyjából 50 darab fogyott belőle. Az első világháború alatt a mátyásföldi gyár alkatrészek, teherautók, aggregátorok, repülőgépmotorok gyártására állt át, de utána újraindult az autógyártás.
Magomobil, 1935 (Fortepan)
A háború előttről származó tervek leporolásával a MÁG hosszú évekig csak küszködött, néhány száz – igen drága – autót gyártottak, de a ’20-as évtized közepe előrelépést jelentett. 1925-ben megindult az új Magomobil, valamint a taxizás igényeihez fejlesztett Magotax gyártása – utóbbi inkább csak platform volt, melyre a taxivállalat és számos különböző cég karosszált, ám a modell sikeresnek mondható abban az értelemben, hogy még a második világháború után, az 1940-es években is használták.
Aztán a MÁG még előállt az amerikai mintájú nagy-/túraautójával, a hathengeres motorját nevében is jelző Magosix modellel, de az 1929-es gazdasági világválság végleg megroppantotta az első komoly magyar autógyártót. A termelést 1930-ban befejező MÁG története során kb. 2000 autót gyártott.
Egy Magotax Budapesten, 1941-ben – a MÁG becsődölt, de a taxik bő két évtizedig futottak, a MÁVAG-Fordok sem tudták őket leváltani (Fortepan/Lissák Tivadar)
Fordok is készültek nálunk
A jogszabályi változásoknak köszönhetően 1937-től lehetővé vált a külföldi alkatrészek behozatala, az azokból történő hazai gyártás, így pár évig Fordok is készültek nálunk.
A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) kőbányai üzemében a taxis igények kielégítésére Ford V8-asokat szereltek össze, de azok túl drágának bizonyultak. A következő évben az olcsóbb, de a térkínálat tekintetében az elvárásoknak továbbra sem igazán megfelelő Ford Eifeleket is gyártani kezdtek, de ezzel a történet véget is ért. MÁVAG-Ford V8-ból szűk 240, Eifelből feleennyi készült.
Kutyaidők
A második világháború, a szovjet megszállás, valamint a sztálini jellegű kommunista fordulat nem segítette a hazai személyautó-gyártást. A szocialista tábor tagjainak gazdaságait – legelsősorban a Szovjetunió igényei szerint – összehangoló, 1949-ben alapított KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) Magyarországnak a járműiparból a busz- és teherautó-gyártó szerepét osztotta.
Nekünk a buszgyártást osztották, azt pedig világszínvonalon is műveltük az Ikarusszal
Utóbbi – főleg az Ikarus révén – a szocialista blokkon is messze túlnyúló sikereket ért el, de mivel cikkünk témája a személyautó-gyártás, ezeket most nem soroljuk.
A szocializmus évtizedei alatt gyakorlatilag csak tervek, elképzelések, prototípusok születhettek, főként a nyolcvanas években. Jelentősebb legyártott mennyiségig ezek közül csak a Puli jutott.
A mopedautóval a hódmezővásárhelyi HÓDGÉP-nél eredetileg a francia piacot célozták, ugyanis a miniautóhoz ott nem kellett jogosítvány. A KGST-s márkák – Lada, Polski Fiat, Škoda – alkatrészeiből, japán dízelmotorral (5,5 LE), üvegszálas műanyag karosszériával (saját tömeg: 350 kg) Szollár Tibor tervező által 1986-ban megálmodott városi mini azonban nem lett sikeres, pár száz darabot gyártottak belőle az ezredfordulóig. A ’90-es években elektromos változat is készült.
Megjönnek a nagyágyúk
A hazai autógyártás a rendszerváltás után indult meg a mai állapotokig tartó úton, az első nagy, külföldi autógyártó Szentgotthárdon kezdte meg tevékenységét.
Opel
A legelső nálunk gyártott (F) Astra 1992. március 13-án gördült le a gyártósorról, az autót az akkori miniszterelnök, Antall József vezette le. A hazai gyártás miatt itthon igen népszerű modellt 1999-ig gyártották nálunk, Szentgotthárdon több mint 80 835 ezer darab készült belőle.
Antall József néhai miniszterelnök vezet, mellette Robert Eaton, a GM akkori európai elnöke száll be az első szentgotthárdi autóba
Kevésbé ismert, de a kompakt mellett-után, 1998 és 2000 között az Opel alsó-középkategóriás típusát, a (B) Vectrát is gyártották Szentgotthárdon, abból 4400 darab került ki az itteni üzemből.
Suzuki
Nem sokkal az Opel-gyártás elindulása után a Suzuki termelése is megindult hazánkban. A japán gyártó már az 1980-as évek közepén kopogtatott a szocialista tábor legvidámabb barakkjában, a távol-keleti gyártóval végül 1990-ben sikerült megegyezni a vegyesvállalat létrehozásáról.
Bár a hivatalos gyáravatót csak 1993 májusában tartották, a zöldmezős beruházásban, Esztergomban felépült üzemben valójában 1992 októberében kezdődött meg a munka. Akkor készült el az első itthoni Swift – kezdetben csak ötajtósként, ’93-tól négyajtós szedánként is –, amely három generáción keresztül, egészen 2016 végéig volt „a mi autónk” – mára viszont kizárólag Japánból látják el vele a teljes globális piacot.
Először az ötajtós, majd a négyajtós limuzin készült a zöldmezős beruházással épített esztergomi üzemben. Ez is kettes Swift, azért ne hívjátok egyesnek, mert az a kocka Swift volt, ez csak itthon az első
2000-től a Swift mellett a „városi kocka”, a Wagon R+ – és ikertestvére, az Opel Agila – gyártása is megindult Esztergomban. 2003-tól pedig egy újabb hazai közönségkedvenc, az Ignis készült a Magyar Suzukinál, 2006-ban kezdődött az SX4, 2008-ban a Splash gyártása, amelynek az Agilával szintén volt Opel-testvérmodellje.
2013-ban kezdődött a mára a hazai piacon a második legnépszerűbb autónak számító SX4 S-Cross előállítása az SX4 utódaként, majd 2015-től szintén Esztergomban készül az itthon évek óta piacelső Vitara. A 2019-es frissítés fejlesztésében már a magyar szakemberek is kivették a részüket. Az esztergomi gyár lassan 4 millió legyártott autónál jár.
Audi
A Volkswagen-csoport ingolstadti prémiummárkája 1993-ban kezdte meg tevékenységét Győrben, a RÁBA sosem használt telephelyén. Kezdetben csak motorgyártással foglalkozott az Audi Hungária – ez a munka ma is folyik, sőt, a világ legnagyobb motorgyáráról van szó! –, az autógyártás csak 1998-ban indult.
Az első győri Audi-modell a TT sportkocsi volt, előbb a kupét, majd a roadstert is itt szerelték össze. Az Audi a típus sajtóbemutatóján finoman szólva nem hangsúlyozta a német lapoknak, hogy a sportkupé a Billiglohnland (olcsó bérű) névvel illetett, kelet-európai országok egyikében készül. A TT-hez csatlakoztak a (kezdetben) műszakilag rokon 3-asok, előbb a kompakt A3 és az S3 különböző verziói 2001-től.
2001-ben az első generációs A3 és az S3 lett egy időre győri autó
Győr az A3 limuzin és a kabrió gyártására készülve fejlődött teljes vertikumú autógyárrá, ahol nem összeszerelés, hanem autógyártás folyik présüzemmel és fényezéssel.
Az itteni minőség/költség arány annyira meggyőző volt az Audinak, hogy 2018-ban a Q3 SUV, majd 2019-ben Q3 Sportback gyártási jogát is a kisalföldi megyeszékhely nyerte el a VW-konszernen belüli versenyben. A Magyarországon készülő modellek világszerte több mint 90 országba jutnak el.
Mercedes-Benz
2008-ban jelentették be, hogy a német prémiumgyártó, a Mercedes-Benz hazánkban épít gyárat. A Kecskemét határában, zöldmezős beruházásban felépült, hipermodern üzem 2012-ben kezdte meg a termelést.
Kecskeméten a Mercedes keresztmotoros kompakt autói készülnek, köztük több konnektoros hibrid és az elektromos, 5+2 üléses EQB is
A gyártás a kompakt egyterű B-osztállyal nyitott, de nem sokkal később megkezdték a vele műszakilag rokon CLA és CLA kombi előállítását is. A B-k gyártása 2018-ban fejeződött be, ugyanakkor viszont megindult az ötajtós, alsó középkategóriás A-osztály készítése.
Az indulás óta gyártják Kecskeméten a B-vel műszakilag rokon, 2019-re megújult a CLA-t és annak kombi (shooting brake) változatát, idén pedig – a komoly know-how-ra építve, jelentős beruházással – a tisztán elektromos kompakt, de akár hétüléses szabadidő-autóval, az EQB-vel bővült a gyártmánypaletta.
