Bár az első, szöges téli gumikat már 1934-ben kifejlesztették Finnországban, az ezek nélküli, csak mintázatban és keverékben eltérő ilyen abroncsok pedig az 1970-es években jelentek meg, a nem túlnyomóan havas-jeges téli klímával rendelkező országokban, területeken – így hazánkban is – csak az elmúlt egy-két évtizedben terjedtek el igazán a hideg, csapadékos időjárásra szánt gumik.
Alapvetés, hogy kopottan egyik sem jó, a profilmélység alapvető szempont
Nem kötelező, de egyre terjed
Jelenleg hazánkban nem kötelező a téli gumik használata, elméletben akár nyári abroncsokon is bohóckodhatunk januárban – a gyakorlat azért más, erről később –, alapvetően érezhető, hogy az elmúlt években a többségnél elfogadottá, gyakorlattá vált a szezononkénti gumicsere, októberben-novemberben a legtöbben ellátogatnak a gumishoz, hogy az évszaknak megfelelő abroncsokat tetessenek fel.
Kíváncsiak voltunk, hogy a személyes tapasztalatok mennyire vannak összhangban a tényekkel, ezért megkérdeztük a Magyar Gumiabroncs Szövetséget (HTA), hogy a számok is alátámasztják-e ezt.
„A téli abroncsok használata egyre elterjedtebb az autós közösségben, a gyártók és szakmai szervezetek figyelemfelhívó kampányai, a fogyasztói tudatosság növekedése áll elsősorban a háttérben” – nyilatkozta a HTA elnöke, Morenth Péter a Vezessnek.
Ami a számokat illeti, a 2011 óta létező, az Apollót, a Bridgestone-t, a Continentalt, a Goodyeart, a Hankookot, a Michelint és a Pirellit, azaz piac legnagyobb szereplőit összefogó szervezet 2012-től rendelkezik adatokkal, ezek alapján kilenc évvel ezelőtt a téligumi-piac mérete 1,29 millió darab volt, míg 2020-ban bő 100 ezerrel több, 1,4 millió ilyen abroncs fogyott hazánkban.
Mivel értelemszerűen az autósok nem évente cserélik újra a téligumi-szetteket, ráadásul a vásárlások között eltelt idő is eltérő lehet a futásteljesítménytől és az egyéni belátástól, anyagi lehetőségektől függően, pontosat lehetetlen mondani, azonban tekintetbe véve azt, hogy a hazai gépjárműállomány a KSH adatai szerint bő 3,9 millió darabot számlált 2020 végén, az elterjedtség igen jelentős.
A magyar piac összes fontosabb biztosítójánál is érdeklődtünk, hogyan látják a téli gumik használatát, de erre vonatkozóan egyikük sem vezet statisztikát.
Ezt érdemes észben tartani!
Bár itthon nem kötelező, az autójukat hideg, csapadékos, latyakos időben használóknak mindenképp ajánlott a szezonális csere, ugyanis a nyilvánvaló közlekedésbiztonsági-, balesetveszély mellett a balszerencsés esetek távolabbi következményei is súlyosabbak lehetnek, ha nem az évszaknak megfelelő gumikat használjuk.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs vezetője, Lambert Gábor rámutatott, hogy nem megfelelő – az évszakhoz nem illő vagy kopott – gumik használata visszaüthet, közvetetten ugyanis levezethető a jogszabályokból a téli gumik követelménye:
„Kiindulási alapként elmondható, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) 34. § (1) pontja szerint „A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti: (…) e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta; (3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.”
„Továbbá a 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendeletben pontosították, hogy mi számít téli guminak, kimondva, hogy a bordázat mélységének meg kell haladnia a 4 mm-t. A felszerelt guminak pedig meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak.”
A szakember ugyanakkor jelezte, hogy a kialakult gyakorlat szerint a gumi gyengébb profilmélysége, vagy önmagában az a tény, hogy a járművön nyári gumi van, nem tartozik a jármű súlyosan elhanyagolt állapota kategóriába. Az általános biztosítói gyakorlat szerint nem írnak elő ilyen feltételt, nem ellenőrzik kár esetén, és ez casco esetében is igaz. Amennyiben viszont sérült vagy szakadt abroncsokkal hozható összefüggésbe a baleset, az már túlmutathat a téli/nyári gumi, gumi profilmélysége részleteken.
„A káresemény jogalapjának vizsgálata során figyelembe vesszük az abroncsok állapotát, amennyiben az közrehatott a káresemény bekövetkezésében” – erősítette meg az Allianz.
Hasonló válaszokat kaptunk a biztosítóktól is, ugyanakkor többen is jelezték, hogy a kgfb-nél és/vagy a cascónál kedvezményt nyújtanak az évszaknak megfelelő gumik használatának vállalása esetén, ugyanis ahogy az Uniquánál fogalmaztak, „sok közúti balesetben közrehat a gumiabroncsok nem megfelelő állapota, de fontos hangsúlyozni, hogy közrehat, mert a baleset bekövetkezéséhez a gumiabroncs állapotán túl relatív sebességtúllépés, nem megfelelő követési távolság is kell – az, hogy direktben csak a gumi állapota okozza a balesetet, 3-4% mértékű.”
A fentivel egybecsengő jó hír, hogy a Generali tapasztalatai alapján „ritkán fordul elő olyan eset, amikor a személygépkocsin nem az évszaknak megfelelő gumiabroncs található”.
Jönnek fel a négy évszakosok
A téli-nyári váltogatásra alternatívát jelenthet az ún. négy évszakos gumik használata, amelyeket egyszer felrakunk pár évig megspóroljuk a cserék és a tárolás gondjait és költségeit, majd az élettartamuk végén újabbakra cserélünk. Legalábbis ez az alapvető elgondolás, de fontos, hogy nem lesznek jók bárkinek és bármilyen feltételekkel.
A négy évszakos abroncsok iránti kereslet folyamatosan növekszik, ám pontosabb adatokkal sem a HTA, sem a biztosítók nem tudtak szolgálni ezek arányáról.
„Egyértelműen kijelenthető, hogy a négy évszakos abroncsok térhódítása egyre jelentősebb, 2021-ben már nem csak elvétve láthatunk ilyen szetteket az utakon. A miérteket több helyen lehet és kell is keresni. Egyrészt, a közösségi autóhasználat – car sharing – számára kimondottan előnyösek lehetnek ezek a megoldások, ugyanis a kocsik döntő többségében városon belüli, rövidtávú viszonylatokban közlekednek és használatuk nem munkaeszközjellegű, így szélsőséges téli útviszonyok mellett nem létkérdés a használóknak kibérelni egy ilyen autót. Másrészt, az agglomerációkba történő költözés egyre nagyobb tömegeket érint, a pandémia európai kirobbanása óta a közösségi közlekedés valamelyest háttérbe szorulásával az autós ingázó tömeg növekszik” -magyarázta a HTA elnöke, Morenth Péter.
A szakember szerint az ilyen viszonylatokban használt gépkocsik számára tökéletes megoldás lehet a négy évszakos abroncs, ugyanis amennyiben az éves futásteljesítmény nem haladja meg az évi 10 ezer km-t, és erős havazásnál az autót otthon lehet hagyni, mindenképp érdemes fontolóra venni egy ilyen szett abroncs beszerzését. Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy a gondoskodás nem ér véget az új abroncsok felszerelésével, a mechanikai sérülések vizsgálata, a nyomásellenőrzés, a centrírozás, illetve az egyenletes abroncskopás biztosítása érdekében pozíciónkénti csere miatt érdemes félévente felkeresni a megszokott gumiszervizt.
Magyarország klímája „mindent tud”: nyáron 30 fok feletti aszfaltolvasztó hőség teszi próbára az autósokat, télen a hideg, a jég, a hó miatt kell fokozott óvatossággal vezetni, és persze ne feledkezzünk meg a csapadékról: bármikor jöhet egy hirtelen lezúduló zápor. A négy évszakos abroncsnak mindezt tudnia kell kezelni, ha esik, ha fúj – szó szerint – tapadnia kell, biztosítani kell a minél rövidebb fékutat, az irányíthatóságot. A négy évszakos abroncs kompromisszumos megoldás, elsősorban azoknak jelenthet alternatívát, akik csak rövidebb távon, jellemzően városban és olyan utakon használják autójukat, ahol eltakarítják a havat.
A négy évszakos gumik hátránya, hogy megvannak a maguk határai, emiatt nagyobb fokú igénybevételnél egyik évszakban sem képesek olyan teljesítményt nyújtani, mint egy téli vagy nyári gumiabroncs. A gyártók is csak úgy tudnak megfelelni az elvárásoknak, ha a hideg és meleg külső hőmérsékletre külön gumiabroncsokat fejleszthetnek.
Máshol kötelező a téli
Ahogy említettük, Magyarországon semmilyen jogszabály nem írja elő a téli gumik kötelező használatát, de Európában országonként eltérő a hozzáállás.
Ausztriában november 1. és április 15., Csehországban november 1. és április 1., Észtországban december 1. és március 1., Finnországban december 1. és március 31., Litvániában november 10. és április 1., Szlovéniába november 15. és március 15., Svédországban december 1. és március 31. között – a fentiek közül néhol csak a havas-jeges útviszonyok esetén – kötelező a téli gumik használata.
Vannak országok, ahol nem dátumok, hanem a körülmények és/vagy helyek alapján áll a kötelezettség vagy az ajánlás, ezek közé tartozik Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia és Szerbia.
A hólánc egy külön kérdés, ennek használatáról a legtöbb országban helyi érvénnyel tájékoztatnak a közlekedési táblák.
A külföldre való indulás előtt mindig tájékozódjunk az érinteni szándékozott és a célország aktuális előírásairól!
Ócsóba’ nem lehet megoldani
Sokan nem akarnak a tavaszi abroncsváltáskor négy új abroncsot venni, hanem – mondván, hogy elegendő a hajtott tengelyre nyári mintázatút felszereltetni – hátul érintetlenül hagyják a téli abroncsokat. De ez még annál is rosszabb eredményt szül, mintha egyszerűen fent hagynák a téli szettet, ugyanis a nem egységes abroncskészlet használata rontja az autó irányíthatóságát, tapadását és stabilitását – bármely irányváltási helyzetben –, és a fenti módon szerelt autóval megállni sem egyszerű.
Hiába spórolunk az elhalasztott abroncscserén, ha annak többszörösét fizethetjük ki akár már egy kisebb koccanás esetén is a karosszériajavításra. Ha a téli abroncsokkal szerelt autónkkal defektet kapunk, és a cserét nyári mintázatú abronccsal oldjuk meg, drasztikus mértékben romlik az autó irányíthatósága. Nincs az a menetstabilizáló elektronika, amely képes lenne fékezéskor megfogni az így felszerelt autót: akár már egy enyhe ívű kanyarban is letér az ívről, a kocsi hátulja kicsúszik, és kiszámíthatatlan módon alul- vagy felülkormányozottá válik. Ahogy ugyanez igaz, ha a nyári szett kieső darabját télivel pótoljuk.
Az ideális állapot az, amikor az autóra felszerelt abroncsok kora, mérete, mintázata és egyéb jellemzői azonosak, ideértve a pótkereket is.
A széles méret-, ár- és minőségbeli kínálatból nem könnyű feladat kiválasztani az adott felhasználó számára ideális abroncsokat, az azonban biztos, hogy nem érdemes bizonytalan, kétes eredetű, például magánimportból származó használt abroncsokat vásárolni. Az ilyen abroncsoknak olyan belső, szemmel nem látható rejtett hibái lehetnek, amelyek akár életveszélyes helyzetet is eredményezhetnek.
Legyen szó akár nyári, akár téli, akár négy évszakos abroncsokról, vásárláskor mindig érdemes kikérni a gumiabroncs-szervizes munkatárs véleményét. Vegyük figyelembe az autó típusát, az autógyártó cég méretre vonatkozó ajánlását, a közlekedési szokásokat és azt, hogy milyen körülmények között mennyit autózunk a nyári időszakban!
A gyártási időről tájékoztató DOT-szám mellett az abroncs oldalán egy sor jelzés segít tájékozódni. A méret mellett tájékoztatást kapunk a súly- és sebességhatárról, a megerősített oldalfalról vagy éppen arról, hogy fokozottan „sár- és hóbarát” abroncsot látunk-e. (Erről az M+S jelölés tanúskodik). Érdemes egy pillantást vetni az új abroncsok kötelező tartozékára, az energiacímkére is, amely könnyen, jól átlátható módon tájékoztat a gördülési ellenállásról (vagyis végső soron a fogyasztásról), a nedves felületeken történő fékezésről és a külső zaj nagyságáról.
A négy évszakosoknál különösen fontos szem előtt tartani, hogy a prémiumkategóriás termékek könnyen elfuthatnak akár 25 ezer km-t is, ami egy általános gépkocsi használó több éves vezetési volumene.
Ha a gépkocsi sokat fut autópályán nagyobb sebesség mellett, esetleg gyakran utazik benne négy-öt fő csomagokkal, mindenképpen a prémiumkategóriás termék lehet a megfelelő választás, ugyanis ezeknél a felhasznált anyagok minősége és mennyisége tükröződik a vételárban.
„Rövid utakra, illetve ha a sofőr otthon tudja hagyni a kocsit erős havazás, szélsőséges téli időjárás mellett, bizonyos esetekben a középkategóriás abroncs is lehet jó döntés. A növekvő vevői tudatosság eredményeként egyre több felhasználó cseréli időben az abroncsokat, és választ megbízható, nagy múlttal rendelkező gyártótól terméket a megfelelő közlekedésbiztonság elősegítése érdekében” – summázott a gumiabroncs-szövetség elnöke, Morenth Péter.
