Az elmúlt évtizedben hazánkban is újra divatossá váltak a rollerek, előbb a gyerekek, tinik számára készült egyszerű, könnyű, hagyományos darabok jelentek meg az utcákon, majd színre léptek a jóval komolyabb, strapabíróbb, játékszer helyett már valódi közlekedési eszközként is használható, legtöbbször elektromos hajtással rendelkező típusok is.
Ezeket nagy választékban, különböző árszinteken vehetik meg azok, akiknek erre van igénye, ám a többség az elmúlt pár évben gomba módra szaporodó kölcsönzőktől, sharingszolgáltatóktól is bérelhet villanyrollert.
Több réteg számára is jó dolog az utóbbi, a tinik, a divatból vagy meggyőződésesen környezettudatos nagyvárosi lakosok, de a szórakozni vágyó helyi fiatalok és (külföldi) turisták is előszeretettel pattannak a villanyos kétkerekűekre.
A gyaloglásnál gyorsabb és nyilván élvezetesebb haladási lehetőség eszközeivel ugyanakkor gondok is vannak. Az még a legkevesebb – de a kölcsönzéssel foglalkozó cégek és a gyalogosok számára kétségtelenül bosszantó –, hogy egyesek a céljuk elérése, a kölcsönzési idő lejárta után egyszerűen „eldobják” a rollert, az viszont már aggasztó, hogy sokan önmagukra és/vagy másokra veszélyesen is közlekednek velük. (Nem véletlen, hogy Budapesten már több kerület is korlátozásokat, tilalmakat vezetett be rájuk.)
Az elektromos rollerek (valamint a velük rokonítható segwayek, hoverboardok, elektromos egykerekűek) pillanatnyilag szabályozási szempontból szürke zónában, a senki földjén vannak, sem a KRESZ, sem más konkrét jogszabály nem tárgyalja őket, így a felhasználók csak a szolgáltatók ajánlásai és saját tapasztalatuk, belátásuk, a józan ész alapján közlekednek velük – hol védőfelszerelésben, hol anélkül, hol a járdán, hol a bicikliúton/-sávban, néha akár az autók között is.
A szabályozást jó ideje ígérik, idén szeptemberben Révész Máriusz kormánybiztos pedig bejelentette, hogy el is készült a KRESZ-módosítási javaslat, ám azóta nincs újabb hír, a javaslat továbbra is a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a rendőrség „egyeztetési háromszögében” jár valahol.
Ahogy feljebb már utaltunk rá, sokan az italozást, esetleg más tudatmódosítók fogyasztását is magában foglaló szórakozáshoz választják amolyan kocsmatúrázó eszköznek az elektromos rollert, ami amellett, hogy tovább növeli a balesetveszélyt, a szabályozatlanság miatt baj esetén kiszámíthatatlan jogi következményekkel is járhat.
Alább a budapesti dr. Kakuk Zoltán Dániel védőügyvéddel járjuk körbe az utóbbi kérdéskört, aki esetei, praxisa alapján beszélt a Vezessnek a jelenlegi helyzetről, a szabályozatlanság mellett is kialakulni látszó gyakorlatról.
Induljunk a kályhától: mikortól számít bűncselekménynek az ittas vezetés?
Hadd legyek itt nagyon pontos, de később igyekszem közérthetőbb módon válaszolni: amennyiben valaki úgy közlekedik gépi meghajtású járművel közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton, hogy a szervezetében 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésre alkalmas szeszes ital fogyasztásból származó alkohol van, büntetőeljárás indulhat vele szemben járművezetés ittas állapotban vétsége (minősített esetei súlyosabban, bűntettként minősülnek) miatt.
A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt közlekedési szabály szerint járművet kizárólag az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
Vétség esetén a vezetői engedély bevonása és a járművezetéstől eltiltás mondható általánosnak, bűntett esetében két évig terjedő, ha a bűncselekmény sérüléssel, esetleg halállal jár, a következmények súlyosságától függően a Btk. releváns pontjai akár tíz évig terjedő szabadságvesztést rendelnek büntetésként.
2021 nyarán sajnos sokan beleestek abba a nem várt helyzetbe, hogy járművezetés ittas állapotban vétsége miatt büntetőeljárás indult velük szemben, mivel alkoholos befolyásoltság alatt elektromos rollerrel közlekedtek, melyek többnyire kölcsönözhető elektromos rollerek voltak.
Büntetőjogi értelemben milyen járműnek vagy közlekedési eszköznek minősülhet az elektromos roller?
Az elektromos rollert mint jogi fogalmat nem ismeri és nem is definiálja a jelenleg hatályos KRESZ, ezért jogi álláspontom szerint büntetőjogi értelemben sem lehet járműkategóriába sorolni. Az elektromos rollereket általánosító jelleggel, csak azért, mert jellemezhetik részben hasonló vonások és tulajdonságok, nem lehet megfeleltetni segédmotoros kerékpárnak, de kerékpárnak sem.
Ha se ez, se az, bűncselekménynek minősül-e egy egyáltalán a villanyrollerrel ittas állapotban való közlekedés?
Saját praxisomból meg tudom erősíteni, hogy a rendőrség számos büntetőeljárást indított a nyáron elektromos rollerrel elkövetett járművezetés ittas állapotban vétsége miatt.
Sok, jelenleg terheltként álló közlekedő – akik egyébként nem voltak tisztában azzal, hogy emiatt büntetőeljárás indulhat – pont azért vette igénybe ezt a közlekedési formát, hogy elkerülje azt a büntetőeljárást, ami pl. egy személygépjárművel történő ittas vezetés jogkövetkezménye lehetne.
Az ittas állapotban történő elektromos rollerezés miatti büntetőeljárások még folyamatban vannak, némelyik a nyomozati szakban jár, de vannak olyanok is, amelyek már eljutottak bírósági szakba, tehát az ügyészség részéről megtörtént a vádemelés.
Hogy néz ki egy elektromos rollerrel ittas vezetés miatt indított büntetőeljárás?
Döntő többségben „tettenérésről” van szó, tehát a villanyrollerrel történő közlekedés esetén kezdeményezik az intézkedést a közlekedővel szemben a járőrök. A hitelesített és nem hitelesített légalkoholmérős ellenőrzést követően, ha az bűncselekményi értékhatárt mutat, megtörténhet a közlekedő előállítása és esetlegesen gyanúsítottként történő kihallgatása. Bizonyos esetekben lehetősége van a rendőrségnek orvosi közreműködéssel vér- és vizeletminta-vétel céljából az illetőt egészségügyi intézménybe szállítani. A mintákat később egy szakértő vizsgálja meg.
Az ittas állapotban történő elektromos rollerezés miatt indult büntetőeljárások szinte egy az egyben úgy néznek ki, és úgy folynak le, mintha azt valaki pl. személygépjárművel, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral követte volna el, azonban a kiszabható szankciók változhatnak, hiszen minden büntetőügyet egyedileg kell elbírálni. Más a megítélése annak, ha egy pénteki átbulizott éjszaka után, hajnalban elindulok személygépjárművel közúton a belvárosból haza az agglomerációba, és más annak is, hogy ugyanilyen körülmények mellett a belvárosból elindulok haza – tegyük fel – egy másik kerületbe a járdán, elektromos rollerrel. Érezhető, hogy melyikkel veszélyeztetjük jobban a közlekedésben esetlegesen akkor résztvevők testi épségét.
Akkor ittas rollerezés miatt is elvehetik a vezetői engedélyt?
Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy vagy az intézkedés helyszínén az intézkedő járőrök „bevonják”, azaz elveszik a vezetői engedélyt, vagy később, a gyanúsítotti kihallgatáson történik meg annak leadása. Ha ezek nem történnek meg, akkor se gondolja a közlekedő, hogy „megúszta”, a rendőrségnek ugyanis lehetősége van arra is, hogy a közlekedési igazgatási hatóságot (illetékes Kormányablak) az elkövető vezetési jogosultságának a szünetelésének elrendelése érdekében értesítse. Ilyenkor a kihallgatást követő napokban/hetekben kap egy határozatot, melyben a vezetői engedélyének leadására szólítják.
Kijelenthető tehát, hogy olyan ittas állapotban történő elektromos rollerrel közeledő vezetői engedélyét is elveszik, aki feltehetően más járműkategória (személygépjármű, teherautó, autóbusz) ittasan történő vezetését nem követte volna el.
Mi történik, ha valakinek „szuperjogsija” van, azaz rendelkezik A, B, C, D, E stb. kategóriákkal? Mit vesznek/vehetnek el, ha úgy alakul? A jövőben semmit sem vezethet?
Amennyiben a vezetői engedély elvételre vagy leadásra sor kerül, úgy az érintett személy egyik kategóriába tartozó gépjárművet sem vezethet. Amennyiben mégis megteszi (de még nincs jogerős járművezetéstől eltiltás hatálya alatt), közlekedési szabálysértést valósít meg.
A vezetői engedély elvétele, leadása, valamint a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelése általában a legfájóbb pont az elektromos rollerrel ittasan közlekedő személyek számára, hiszen gyakran előfordul, hogy valakinek éppen a megélhetése és a jövedelemszerzése (hivatásos sofőr, autóbusz-vezető) miatt van szüksége, akár a B, C+E, D kategóriára vonatkozó jogosítványra.
Azért a rollerezés csak nem akkora bűn… Lehet kérni a jogosítvány visszaadását?
Természetesen van lehetőség indítványt vagy kérelmet előterjeszteni a vezetési jogosultság szünetelésének a visszavonása végett, nevezhetjük ezt méltányosságból történő kérelemnek is. Ekkor a vezetői engedély visszaadásával kapcsolatos döntésnél mérlegelni kell akár kérelemre, akár hivatalból, hogy a vezetői engedély elvétele arányban áll-e az ittas állapotban történő elektromos rollerezés tényleges tárgyi súlyával, valamint a közlekedő előéletével. A rendőrségi szakban lévő büntetőeljárásokban a nyomozást felügyelő ügyészség dönt erről a kérdésről, míg a bírósági szakban lévő büntetőeljárásokban értelemszerűen az eljáró bíróság kompetens.
Visszautalva az előző kérdésre: amennyiben a büntetőeljárás alatt a vezetői engedély visszaadására sor kerül, az érintett ismételten vezetheti az azokba a kategóriákba tartozó gépjárműveket, amelyekre rendelkezik vezetési jogosultsággal.
Milyen büntetésre lehet számítani, ha valakinek megállapítják a felelősségét?
Az ügyészség a bírósághoz benyújtott vádirataiban rendszerint tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban kéri a bíróságtól, hogy szabjon ki az elkövetővel szemben büntetést, mely büntetlen előéletű személy esetén ez általában pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabására vonatkozik. Ugyanakkor mivel az általam ismert büntetőeljárások egy része még bírósági szakban van, jogerős döntésről nem tudok beszámolni.
A tárgyalás nélkül hozott büntetővégzésekben kiszabott nem jogerős büntetések pedig sajnos tükrözik az ügyészség vádiratában szereplő indítványait, amelyekben a felelősségmegállapítást is túlnyomó részt csak azzal indokolják – méghozzá jogszabályi hely megjelölése nélkül –, hogy a hatályos jogi szabályozás alapján az elektromos roller segédmotoros kerékpárnak felel meg.
Szükséges végezetül hangsúlyozni, hogy a járművezetéstől eltiltás lehet teljes körű eltiltás (tehát a „szuperjogsival” rendelkezőt is el lehet tiltani valamennyi kategóriától, amely nyilván egy aránytalan és szükségtelen büntetés lenne), illetve lehet valamilyen járműkategóriára (pl. B) korlátozott. Míg az előbbinél utánképzési kötelezettség terheli az elmarasztalt személyt, az utóbbinál erre nincsen szüksége.
Budapesten, a nagyvárosokban tényleg gyakran találkozhatunk rollerezőkkel, de vidéken inkább az elektromos kerékpárok vannak terjedőben, ha a villanyos kétkerekűekről van szó. Kicsit térjünk ki rájuk is, velük mi a helyzet ittas közlekedés esetén?
A hatályos KRESZ szerint kerékpárnak minősül az a legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A KRESZ fogalmából adódóan tehát azon elektromos vagy robbanómotoros kerékpárok, amelyek teljesítmény szempontjából a 300 W-ot meghaladják, illetve amelyekkel már emberi erővel történő hajtás nélkül is (tehát csak motorral) lehet közlekedni, már segédmotoros kerékpárnak minősülnek, ezekkel tehát el lehet követni a járművezetés ittas állapotban vétségét. A hagyományos, motor nélküli kerékpárral ittas kerekezés esetén vétség helyett az enyhébb szabálysértésről lehet csak szó.
Végszóként azt tudom elmondani, hogy a feljebb említett büntetőügyekben összességében tehát vizsgálni kell azt, hogy az elektromos roller egyáltalán járműnek minősül-e, illetve ha igen, akkor milyen típusúnak. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy az adott elektromos roller használata vezetői engedélyhez kötött-e. Ez ugyanis előfeltétele a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának, vagy egyszerűbben: csak azt lehet eltiltani a járművezetéstől, aki engedélyhez kötött gépjármű vezetésével követi el az ittas vezetést.