A statisztika a sok ijesztő szám és adat ellenére roppant szórakoztató dolog is lehet. Például tudtad azt, hogy az emberek nagy többségének az átlagnál több lába van? Hülyeségnek tűnik, ugye, pedig igaz az állítás. Mi most a körúti biciklisáv vs. autós sáv forgalmi adataival fogunk egy kicsit játszani, ebből is érdekes adatokat lehet kihozni, attól függően, mit akar vele valaki mondani.

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 1

A körúti biciklisáv kihasználtsága töredéke a mellette lévő forgalmi sávénak

Párszor már megtettük, hogy kiállítottunk a körútra egy zöld rendszámos – praktikusan ingyen parkoltatható – autót, amit nemrég megismételtünk. Ezúttal egy Dacia Springgel, elhelyeztünk benne egy kamerát, ami kétmásodpercenként készített egy fényképet az autó melletti normál, és biciklisávról is. Ez 24 óra alatt 43 200 darab fényképet jelent, amit a nap végén át kellett nézni. Elég undok munka, nem is csináltam volna meg, ha a BKK nem posztol ki minden szükséges információ és magyarázat nélkül a közösségi oldalára egy infografikát, ezt itt:

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 2

Forrás: bkk.hu

A gyanútlan szemlélő ez alapján azt hihetné, hogy a körúti forgalom közel 70 százalékát a villamoson utazók teszik ki és a közúti forgalom – értsd autók, illetve az „aktív és mikromobilitási eszközöket használók” – bármit is jelentsen ez – aránya pedig durván 2:1. Aki viszont közlekedik a városban, az minimum összehúzza a szemöldökét a fenti infografika láttán. Én is ezt tettem, de a szemöldök-összehúzáson kívül a BKK-t is megkérdeztem, hogy az ördögbe jött ki ez nekik.

Ez pedig a válasz, amit kaptam, illetve a lényeg, ami segít értelmezni a fenti ábrát:

„Az infografika három nagykörúti keresztmetszeten végzett forgalomszámlálás eredményéből készült. …  A számlálások 9 órában (munkanapon 6.30 – 10.30 és 14.00 – 19.00 óra között), a legforgalmasabb időszakokban (délelőtt és délután egyaránt) egyidejűleg történtek, bőven lefedve a mértékadó idősávokat (csúcsidőszakok), egyszerre mérve a járdán, a közúton elhaladókat, valamint a villamoson utazók számát. Így tulajdonképpen egy képzeletbeli – Nagykörutat keresztező – vonalon áthaladókat mértük. … A grafikán három nagy csoportra osztottuk a forgalomban résztvevőket, a közúton elhaladók mellett a közösségi közlekedők, valamint az aktív és mikromobilitási eszközöket használók kerültek megkülönböztetésre. Ebben a felosztásban a gyalogosforgalom az aktív és mikromobilitási forgalom részeként került megjelenítésre. Ebbe a csoportba tartoznak a kerékpározók, a rollerrel vagy egyéb eszközzel közlekedők, valamint a gyalogosok is. A gyalogosokat azért soroltuk ebbe a csoportba, mert több korábbi felmérés alapján a gyaloglás szintén egy jellemző közlekedési forma Budapesten.”

Így azért már érthetőbbek a furcsa arányok. A mérés 9 órányi időt fedett le, csak csúcsidőben mértek, és a járdán téblábolókat is közlekedőnek számolták, és betették őket a biciklis, rolleres csoportba. Hogy mennyire hasznos egy ilyen mérés, amiben a villamoson utazót leszállás után még gyalogosként is simán regisztrálhatják – akár többször is -, azt nehéz elképzelni, mindenesetre elég meggyőző, ha a tömegközlekedés nagyszerűségét kívánjuk vele kidomborítani. Persze kiegészítő adatokkal máris másként fest a grafika, mint magában, pucéran a FB-falon. 

De inkább engedjük el a BKK mérését, grafikáját, és nézzük, mire megyünk, ha mi végezzük a számolást, és egész napos mérés eredményeiből vonunk le különféle következtetéseket. És hagyhatjuk a gyalogosokat, valamint a közúti forgalomtól szinte teljesen független villamosközlekedést is, inkább csak az egy irányba tartó forgalmi és kerékpársáv forgalmát nézzük meg. A helyszín ugyanaz volt, mint a korábbi, hasonló célú méréseknél.

Ha áthaladásmérő eszközzel mértük volna a két, párhuzamos körúti sáv forgalmát, akkor mindössze annyi információnk lenne, hogy a forgalmi sávban 10 890, míg a kerékpársávban 1099 áthaladást rögzített a műszer. Ez arányaiban így néz ki:

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 4

Már ez alapján is minimum kérdéses lenne a sávok 50-50 százalékos arányú elosztása a valós 9,16 vs. 90,84 százalékos kihasználtsághoz képest. Azonban mi olyan szerencsések vagyunk, hogy a bő 40 ezer fényképet végignézve azt is meg tudjuk mondani, hogy a kerékpársávban a bicikliken kívül 144 motorkerékpár, 75 roller és 3 mentő, 2 rendőrautó és 1 egykerekű izé is előfordult, de ez még mind semmi, további 139-et is le lehet vonni az 1099-ből, mert ennyi szabálytalan autós is igénybe vette a bringasávot. Persze ez csúnya dolog, nincs ott semmi keresnivalójuk autóval, de valahol ez is olyan, mint az indokolatlan 30-as táblák. Ha a kutya nincs a kerékpársávban, viszont a forgalmi sávban lehetetlen haladni, előbb-utóbb lesz olyan, aki fogja magát és egyszerűen átmegy oda, ahol előre tud jutni. Pont ez történik a körúton is, van, akinél elszakad a cérna és ott megy tovább, ahol van hely. 

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 5

Ha máshol áll a sor, akkor előbb-utóbb ráfanyalodnak a kerékpársávra is az autósok

Nézzük, hogy fest a diagram, ha az autósokat áttesszük a helyükre, a kerékpársáv forgalmából pedig levonjuk a motorosokat, rollereseket, egyebeket:

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 6

A piros szelet tovább fonnyadt, a kerékpársávban közlekedő biciklik százalékos aránya a többi közlekedőhöz képest már csak  6,2 százalék a 93,8 százalékkal szemben. Ha bulvárlaposan még ennél is hajmeresztőbb részleteket kéne előtúrni az adatsorból, akkor ki lehetne emelni azt az éjszakai idősávot, ahol 197 darab autóra mindössze egyetlenegy kerékpáros áthajtás jutott a vizsgált sávokban. (Ellenkező példát is lehet hozni: volt olyan másodperc, amikor ötször annyi biciklis volt a képen, mint autó.)

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 7

Ritka pillanat: öt biciklis egy képen a körúti kerékpársávban

De még nincs vége, nézzük, mire jutunk, ha az összes kerékpárosból kivonjuk a képeket nézve biztonsággal felismerhető biciklis futárok számát is. Ők a vizsgált hétköznap 275-en voltak, ami az összes kerékpáros 37 százalékát jelenti. 

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 8

Rögtön alig valamivel több mint 4 százalékra csökken a kerékpárosok aránya, ha a futárokat – akik nagy magabiztossággal közlekednek nemcsak kerékpársávban, hanem bárhol – levonjuk a biciklisek számából. Ha meguntuk a játékot a biciklisávot indokoltan használók számának farigcsálásával, készítsünk egy hasznosabb diagramot is, amelyben a forgalmi sáv melletti kerékpársávot használók összetétele is látszik, a szabálytalan autósokat is ide számítva:

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 9

Maradt még néhány érdekes adat a végére: az összes kerékpáros közül 43-an ültek a korábbinál sokkal komfortosabb Bubin – volt köztük futár is –, 8 darab teherkerékpárt rögzített a kamera, amiből egy két gyerek szállítására is alkalmas lehet – illetve van 13 olyan fényképünk is, amelyen a bringás elengedett koránnyal teker, egy pedig fejhallgatóval, egy másik zsebre dugott kézzel tette még kalandosabbá a városi kerékpározást. 

Alig használják a körúti kerékpárutakat. Itt vannak a valós számok 10

Elengedett kormánnyal a városban. Nem éppen a legokosabb dolog, és még szabálytalan is

A legfrissebb, idén decemberi mérés szerint sem jött még el a kerékpáros forradalom ideje, nincs látványosan több kerékpáros a 2020 márciusában sebtében felfestett kerékpársávoknak köszönhetően. Közben az autós forgalom lassabb lett, fele akkora keresztmetszeten kell átszivárogni ugyanannak az autómennyiségnek, miközben a 91 százalék a 9-cel szemben nem feltétlenül indokolja a sávok fele-fele arányú elosztását. Jelenleg a körúton 10 ezer járműnek ugyanannyi sáv jut, mint ezernek, de ha ezt még felszorozzuk az Európában jellemző, átlagosan 1,7 utas / autós kihasználtsággal, akkor máris 17 ezer közlekedő igénye áll szemben az ezerével. Biztos, hogy így van jól?