Egy autó nem autó, ne billegjen a teknő és hasonlóan épelméjű megfontolásokból két saját autóm van az átmenetileg nevemre vett használt autókon kívül. Közülük nemrég megjött a jobbkormányos Mégane CC kötelező biztosítási díja a következő évre.
Rögtön a számokat kerestem, nem tulajdonítottam jelentőséget annak az évről évre ismétlődő szakasznak sem, miszerint „A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 17. paragrafus (4) bekezdésében foglaltak alapján (…) a díjat Társaságunk a tarifálási paraméterek és a hatályos díjtarifában szereplő alapdíj, díjszorzók, és a rendelkezésre álló információk alapján érvényesíthető kedvezmények figyelembevételével számította ki.” Rendben, hogy máshogy?
Kis díjemelés, nem volt váltás
KGFB-díjam az eddig fizetett 71 000 forintról nem egészen 75 ezerre nőne, a javuló bónuszfokozat ellenére. Látva a brutális pénzromlást itthon és az elszabadult árakat, az 5,5 százalékos emelést méltányosnak tartottam és elfogadtam – tehát nem csináltam semmit, csak vártam a díjbekérőt.
De azért csak rákerestem a neten, hogy mennyi lett volna a biztosítás másutt, hátha jövőre érdemes váltanom. Csak neves biztosítókkal szerződöm, hogy ne nehezítsem annak a kárrendezést, akinek esetleg kárt okoznék. A kalkulátor jelenlegi biztosítómnál (Genertel) dobta ki a legkedvezőbb díjat, de annál jóval alacsonyabb összeggel, amit számomra a pénzintézet levélben megajánlott. És ez elgondolkodtatott.
Felmondani és ugyanott újrakötni már nem tudtam volna a biztosítást. A felmondásnak az évforduló előtt 30 nappal kellett volna írásban beérkeznie a biztosítóhoz, ami már elmúlt, ráadásul ez évek óta indokolatlan is, amióta a meglévő ügyfél nem kaphat magasabb árat, mint egy új szerződő azonos paraméterekkel.
De itt más volt a helyzet. Úgy tűnt fel, hogy az éves egyösszegű díjfizetésért ajánlott kedvezmény nem érvényesül a kötelező díjában, jóllehet ezeket az átutalásokat egy tételben, egész évre rendezem, és ezt is adtam meg a biztosítómnak. Írtam tehát egy levelet az ügyben.
„Tisztelt ügyfélszolgálati Munkatársak!
Önök kezelik egyik autóm (NSL-787 Renault Mégane CC) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását. Levelük alapján 74 607 Ft díjjal tartozom a 2022. 02-2023. 02. hó közötti biztosítási időszakra. A kötvényszám XXXXX, az ügyfélszámom YYYYYY.
Kíváncsiságból lekértem egy díjajánlatot a Biztosítás.hu kalkulátorában, ahol 74 607 Ft lenne a tarifa negyedéves csekkes fizetési móddal és 58 078 Ft éves átutalással. Az Önöktől érkezett kalkuláció tartalmazza ugyan kedvezményeim között az éves átutalásos díjfizetést, a díj azonban fillérre azonos azzal, mintha negyedévenként és csekkel fizetnék. A képernyőfotókon csatolt két tarifa között az egyetlen különbség a díjfizetés üteme és módja. Bízom benne, hogy méltányosnak találják kérésemet és a kedvezőbb díjat utalhatom el.
Köszönettel, Szörényi András„
Elküldtem hát és igen gyorsan megérkezett a válasz, aminek a lényege:
„Tisztelt Ügyfelünk!
(…) Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy szerződése indexálásakor figyelembe vette társaságunk az utalásos éves fizetési módot. Előfordulhat azonban, hogy Ön olyan kedvezményekre is jogosult, melyekről társaságunknak nincs tudomása. Legyen kedves bejelentkezni ügyfélportálunkon a fiókjába, majd az Ügyintézés menü alatt a szerződésmódosítási felületen a Kedvezmény igénylése résznél a még fel nem vezetett, azonban Ön szerint járó kedvezményt legyen kedves megigényelni. Szíves együttműködését köszönjük!”
Beléptem, bekattintottam, amit tudtam, de igazából az ügyfélszolgálat telefonos segítségével sikerült rögzítenem a hiányzó kedvezményeket. Kaptam egy új értesítőt a szerződés módosított adataival és a csökkentett díjjal, amit elutaltam és elégedetten láthattam egy másik, nehezebbnek tűnő ügyhöz.
Történt ugyanis, hogy autópálya-használati pótdíj érkezett dörgedelmes sablonlevél kíséretében egy olyan autóra, amely az ellenőrzés időpontjában onnan 153 km-re volt egy garázsban, az ellenőrzött rendszáma pedig elzárva egy márkaszervizben. A helyzetről az alábbi cikkben írunk részletesebben.