Rengeteg autós nem szándékosan szeg szabályt a közúton haladva. Most azokat az eseteket nézzük át, amikor figyelmetlenségből, vagy a rosszul tudásból fakadóan kerülnek kellemetlen helyzetbe sofőrök, vagy éppen minket taszítanak bele.
Az alábbi esetek közül számtalan történt már meg velünk is, hozzá téve többször a dudával, ökölrázással, villogtatással való számonkérést is a másik, szabálytalankodó, vagy rosszul tudó sofőrtől. Mert a hazai vezetési morálhoz hozzátartozik az is, hogy mindenki tudja, és nem fogadja el, ha mégsem. A jobbkéz-szabályt most kihagyjuk a sorból, mert rengeteg szó esett már róla, vannak azonban olyan helyzetek, amikről ritkán beszélünk, pedig kéne.
Jobbra, balra kétszer kétsávoson hová?
Kanyarodási szabályból egy kőbe vésett van, amit mindenki tud: jobbra kis ívben, balra nagy ívben. Ebből számos olyan szabály eredeztethető, ami képes megmagyarázni olyan helyzeteket, mint például az, hogy kétszer kétsávos útra kanyarodva melyik sávba kell érkeznem? Nagyon érdekes, hogy a KRESZ erre külön nem rendelkezik, vagyis egysávos útról jobbra kétsávosra kanyarodva bármelyik sávot választhatjuk, ha azt útburkolati felfestés külön nem jelöli.
Jobban belegondolva azonban a logikus és a jobbra kis ívben kanyarodás szabályát betartva nekünk a külső, jobb szélső sávba kell érkeznünk. Már csak azért is, mert ha egyből a belsőbe érkezünk, nem egyszer, hanem kétszer váltunk helyet, egyszer a kanyarodással, egyszer pedig a sávváltással. Ha ilyenkor szemből is kanyarodik autó arra, amerre mi, előfordulhat, hogy egy helyre érkezünk. Ilyenkor a KRESZ szerint a jobbra kis ívben kanyarodó kaphat elsőbbséget. Mivel a KRESZ ebben az esetben nem tiltja, hogy a belső sávba érkezzünk, megtehetjük, ugyanez igaz balra kanyarodáskor is, érkezhetünk egyből a külső sávba.
Mi az a felhajtó- vagy gyorsítósáv?
Jellemző a hazai közlekedési morálra, hogy az autósok igyekeznek minél hamarabb abba a sávba kerülni, ami nekik a továbbiakban szükséges lesz. Többsávos úton is képesek sokan a legbelső sávban tömörülni, miközben kilométerekre lesz csupán az ő kereszteződésük, ahol balra lekanyarodnak. Ugyanez igaz a felhajtó- vagy gyorsítósávval ellátott kereszteződésekre is. Sokszor látom, hogy az autósok egyáltalán nem használják ki a sávokat, aminek az eredménye az idő előtti torlódás.
Gyorsítósáv, a kék tábla is jelöli, mégsem használják sokan, ha üres az út, amibe be kell utána sorolni, ha tömött
Hadd hozzam fel példaként a Soroksár és 18. kerület határában lévő Méta utcai felüljárót. Ide a Nagykőrösi út felől felkanyarodók jobbra gyorsítósávon hajthatnak fel. Tisztán ki van jelölve az út, még záróvonal is van a kanyarodósáv elején, mégis rengetegen már az első méteren besorolnak. Baj ez akkor, ha nincs dugó és akkor is, ha van. A gyorsítósáv azért van, hogy használjuk, a forgalom tempóját felvegyük és ne kényszerítsük lassításra, megállásra az érkező járműveket.
Ezen a helyen rendszerint tömött a kocsisor a lámpa után, miközben a gyorsítósáv üres. Alig néhányan használják csak ki, vagy azért, mert nem tudják, hogy az egy gyorsítósáv és csak követik a többieket, vagy mert nem mernek elmenni az álló kocsisor mellett és besorolni a gyorsítósáv végén. Ezt viszont büntetés nélkül mindenki megtehetné, hiszen lakott területen belül a jobbról elhaladást semmi nem tiltja. Kevesebb autót tartunk fel, hamarabb és kényelmesebben tudunk besorolni, a forgalom jobban tud haladni.
Kétszer kétsávoson megfordulást honnan indítjuk, hová érkezünk?
Ebben az esetben a zöld sávval vagy egybefüggő szigettel elválasztott kétszer kétsávos utakról lesz szó. Az ezeken való balra kanyarodást bal oldalról kell indítani, vagyis be kell sorolnunk a belső sávba. De mi a helyzet megforduláskor? Ezeken az utakon általában vissza lehet fordulni a kereszteződésekben, ha azt tábla külön nem tiltja. A kérdés az, hogyan kanyarodunk vissza? Fordulhatunk egyből az elválasztó után, vagy el kell mennünk odáig, ahonnan balra kanyarodnánk?
Ha ilyen kereszteződésben akarunk megfordulni, a KRESZ szerint a két út metszéspontját megkerülve kell tennünk, ez nagyjából a C4 Picassóval van egy vonalban
Természetesen az utóbbi. A KRESZ azt írja elő, hogy a kereszteződésben a két út metszéspontja után kell befordulnunk, vagyis hiába a nagy placc, a túlsó végéről kell a megfordulást indítanunk. Ennek oka, hogy ha közben egy másik autós is balra szeretne kanyarodni a szembe sávból, ő is ugyanígy fog tenni.
Mindig a kereszteződés útjainak metszéspontját kerülve kell kanyarodnunk, igaz ez a megfordulásra is
Buszsávot használhatom?
Haladásra nem, lekanyarodásra igen, sőt, kell is. Sokan ódzkodnak tőle, hiszen úgy tanulták, hogy a buszsávban más jármű nem haladhat, csak a buszok és a taxik. Ez pontosan így van, de a KRESZ azt is előírja, hogy jobbra kanyarodáskor az úttest jobb szélére kell húzódnunk és onnan kanyarodni. Vagyis abban az esetben, ha ez buszsáv, akkor onnan.
Buszsávot használni akkor lehet, ha lekanyarodunk az adott útról, sőt, kell is, mert a KRESZ szerint az úttest jobb szélére húzódva kell megkezdenünk a kanyarodást. Haladni tilos a buszsávban, de a kereszteződés előtt már ráhajthatunk
Hogy mennyire előre hajthatunk be a buszsávba, arra a KRESZ nem ad egyértelmű választ. Annyit mond ki, hogy a kanyarodás felkészülésére ráhajthatunk és a legközelebbi lehetőségnél le kell kanyarodnunk. Hogy mit jelent a legközelebbi, elég relatív, viszont a kanyarodásra való felkészülés lassulással jár együtt. Vagyis ebből következtetve nagyjából akkor hajthatunk rá a buszsávra, amikor lekanyarodás előtt elkezdenénk indexelni és lassítani. Ugyanitt, ha éppen pirosat kaptunk és a buszsávban kellett megállnunk, és van kiegészítő lámpa BUSZ felirattal, annak zöldre váltásakor mi is megkezdhetjük a kanyarodást, mert minden járműre vonatkozik, ami a buszsávban közlekedik.
Több sáv egyszerre kanyarodik a kereszteződésnél. Hová érkezel?
Egyik személyes kedvencem, mert az egyik legegyértelműbb, többszörösen is jelzett kanyarodásfajtáról van szó, mégis sokan elrontják, félreértelmezik, és még nekik áll feljebb. Az ilyen esetekben, amikor kettő, vagy több sáv egyszerre kanyarodik, legtöbbször már tábla jelzi előre a szabályokat, melyik sáv merre fog tovább haladni. Ezzel együtt ott vannak az útburkolati jelek is, amik persze a legtöbb esetben már szinte a láthatatlanságig koptak.
A két szélső jobbra kanyarodik, egyenesen két balra kanyarodó sávba, ezt mégis nagyon sokan elszúrják, pedig egyértelmű
Egyik legjobb példa erre a budapesti Hősök tere. Az Andrássy útról érkezve két sáv kanyarodhat jobbra a Dózsa György út felé. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyanis a két sáv közti szaggatott vonal abban a két sávban folytatódik, amelyik a Hősök tere mellé kanyarodik egyből balra. Vagyis a belső jobbra kanyarodó sávból csak a később balra kanyarodó sávok belső sávjába kanyarodhatnánk. Ezt szúrják el itt rengetegen és kanyarodnak a bal sávból a jobb sávba. Pedig a jelzések egyértelműek már a kereszteződés előtt és a kereszteződésben is. Szóval ennek a tanulsága az, hogy a táblákat érdemes alaposan tanulmányozni.
Mit jelentenek a kerek kék táblák a nyilakkal?
Ebben az esetben fontos tudni, hogy melyik tábla vonatkozik ránk. A példaként beszúrt kereszteződésben látható kerek, kék, fehér nyilakat ábrázoló táblák nem feltétlenül egyértelműek, hogy kinek szólnak. Valójában persze azoknak, akik balra kanyarodnak és azért van szemben vele is egy ugyanolyan, mert itt meg is lehet fordulni.
Ez a nyíl azt mutatja, hogy a zöld sziget melyik oldalára kell érkeznünk
Ezek a táblák jelölik azt, hogy a szigetet melyik irányból kell kerülnünk. Vagyis innen balra kikanyarodva a zöld sziget jobb oldalára kell érkeznünk, az lesz a mi sávunk. Ellenkező esetben a szembe sávba érkeznénk, ami nem épp a hosszú élet titka. Ezeket nehéz elszúrni, mégis nagyon sok autósnak sikerül, pedig még föl sem kell nézni hozzá és elég egyértelműen mutatja, hol van a helyünk.
Ha van hasonló, kérdéses helyzet, amire nem feltétlenül tudod a választ és segítséget szeretnél, írj nekünk!
