Romlott a közlekedésbiztonság Magyarország útjain tavaly, derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) múlt évet összegző friss statisztikáiból. A személysérüléses balesetek száma 3 százalékkal emelkedett 2021-ben, összesen 14 194 alkalommal kellett mentőt hívni az utakra.
Sajnos nem stabilizálódtak a balesetszámok a 2020-as alacsonyabb szinten, akkor a járvány első esztendejében bevezetett kijárási korlátozások (és következtükben a járműforgalom ideiglenes mérséklődése) látványosan csökkentette a tragédiákat az ország útjain. Ezzel szemben tavaly megindult visszafelé a grafikon a régi szint irányába.
Személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma az elmúlt évtizedben (Forrás: ORFK)
A balesetek bő ötöde Budapesten történt (21,4 százalék, egy évvel korábban 21,3 volt). Érdekes azonban, hogy miközben országos összesítésben 3 százalékkal több személysérüléses eset történt, a fővárosban szinte semmit nem romlott a helyzet az évtizedes rekordot hozó 2020-hoz képest: 2955 baleset után 2964 volt tavaly, vagyis Budapesten az országos átlagnak csak a tizede a növekedés, mindössze 0,3 százalék.
Bács-Kiskun megyében ellenben 15,7 százalékkal több sérüléssel járó baleset volt 2021-ben (649 után 751), Komáromban 9,9 százalékkal nőtt a számuk (372 után 409), Győr-Moson-Sopronban 9,3 százalékkal (605 vs. 661).
Több autó, több probléma?
A közlekedési balesetek mennyiségét egy adott országban számos különféle tényező befolyásolja az emberek szabálykövetési szokásaitól a forgalom nagyságára is ható üzemanyagárakon és az úthálózat minőségén át az időjárásig. Konkrét és látványos számokkal egyértelműen bemutatható befolyásoló tényező a Magyarországon forgalomban lévő személyautók száma, itt drámai növekedést látunk az elmúlt tíz évben, de leginkább a mögöttünk álló ötben:
– 2,967 millió személyautó viselt magyar rendszámot 2011-ben,
– 3,196 millió 2015-ben,
– 3,92 millió 2020-ban.
A tavaly előttinél nincs frissebb KSH-adat jelenleg, mégis kijelenthető: 2022 februárjában egészen biztosan 4 millió darab felett jár már a hazai személyautó-állomány, tavaly ugyanis 122 ezer újat állítottak forgalomba a kereskedések, míg használtan 132 ezer érkezett be külföldről az országba (közben valamennyi totálkáros és idős járművet természetesen kivontak a forgalomból).
Sajnos a legfontosabb számok a legrosszabbak
A rendőrség 2021-es közlekedési statisztikái közül a legrosszabb éppen a leglényegesebb adat: 16,7 százalékkal többen haltak meg tavaly az utakon, mint két éve (470 halott vs. 537). Külön rögzíti az ORFK a halálos balesetek számát (423 vs. 468), ami 8,7 százalékos emelkedés, tehát egy-egy tragikus végkimenetelű karambolra több elhunyt jutott tavaly, mint két éve.
Hosszabb távú tendenciában gondolkodva ennek az aránynak éppen fordítva kellene mozogni, hiszen évről évre valamilyen mértékben biztonságosabbá válik a járműpark egésze: a komolyabb aktív és passzív védelmi rendszerrel felszerelt százezernyi vadonatúj személyautó forgalomba állásával szemben sokezernyi korszerűtlen roncsot vonnak ki a forgalomból minden évben. De még a szürkeimport tizenéves használt autói is jobban védik az utasokat a végleg pálya szélére álló huszon-harmincasoktól.
Közúti közlekedési balesetek során meghaltak száma (Forrás: ORFK)
Megyékre lebontva kis számokat látunk, részben ezért nagy ugrások olvashatók ki százalékosan az ORFK adatbázisából, mégis érdemes megnézni az arányokat: hol történt jelentős romlás egyik évről a másikra, hol javult a helyzet?
Egyedüliként Veszprém megyében maradt változatlan az utakon elhunytak száma tavaly (18), ezzel szemben megugrott Jász-Nagykun-Szolnok megyében (21 vs. 36, plusz 71,4 százalék), Somogyban (15 vs. 25, plusz 66,7 százalék) és Hajdú-Biharban (21 vs. 33, plusz 57,1 százalék).
Tragédia Hajdú-Biharban (Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI)
Szintén százalékosan nézve a változásokat két megyében látványos a csökkenés. Az ország egyik legbalesetveszélyesebb útja, a Budapestet Szlovákiával összekötő 2-es főút által félbevágott Nógrád megyében (11 vs. 6, mínusz 45 százalék), valamint a dél-nyugati határszélen, Zalában (18 vs. 12, mínusz 30 százalék).
Többek között arról is megkérdeztük az ORFK sajtóosztályát, hogy a rendőrség illetékes vezetői szerint milyen okok miatt növekedhetett ilyen mértékben a halálos balesetek és a halottak száma az utakon, cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg a válaszuk.
Az ország középpontjában van a legtöbb gyorshajtásos baleset
Három vezetői hiba áll az összes Magyarországon történt személysérüléses közlekedési baleset háromnegyede mögött.
Mindig is a gyorshajtást nevezte meg legfőbb oknak a rendőrség, tavaly 4339 esetet írtak az utólagos vizsgálatok a sebességhatárt átlépők rovására (ami 31 százalék). Rengeteg járművezető vétett az elsőbbségadási szabályok ellen is az autótörése előtt (3600, 25 százalék), míg az elvétett kanyarodás 2370 súlyos balesetet okozott (17 százalék).
A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai (Forrás: ORFK)
A messze legzsúfoltabb Pest megyei úthálózaton okozta a legtöbb balesetet a sebességhatár negligálása tavaly (614) , aztán darabra Budapest következik (427), ám a főváros adata – ha az arányokat nézzük – mégis kedvezőnek mondható. Az összes budapesti személysérüléses balesetnek (2964) ugyanis csak a 20,9 százaléka mögött áll gyorshajtás, ami messze az országos átlag alatt van. Ennek egyik lehetséges magyarázata viszonylag egyszerű: a fővárosban alacsonyabb a mozgásban lévő járművek átlagsebessége, ráadásul a forgalom mérete kevesebb gyorshajtást engedélyez.
Kevesebb balesetet okoznak a részegek
A KRESZ szabályait józanul és ittasan egyaránt meg lehet szegni, utóbbiakat külön rögzítik a rendőrségi adatbázisok, amelyek az utóbbi évtized legalacsonyabb számát mutatják 2021-re. 10,8 százalékos csökkenéssel 1214 esetben derült ki az utólagos vizsgálat során az alkoholfogyasztás a balesetet okozó járművezetőről.
Érdekes megnézni, hol okozzák a legkevesebb és a legtöbb problémát a részeg autósok. Budapesten, Hajdú-Biharban és Nógrádban 5-6 százaléknyi súlyos baleset hátterében áll ittas vezetés, ellenben Szabolcsban, Bács-Kiskun megyében, Vasban, Zalában, Borsodban, valamint Komárom és Pest megyében 10 százalék feletti ez az adat.
Újdonság az ORFK által közreadott statisztikákban a rendőrök által évente alkalmazott szondáztatások grafikonja, ami meglehetősen méretes ingadozást mutat. 2013-ban például 1,196 milliószor fújatták meg a sofőröket, 2018-ban már 2,918 milliószor, tavaly viszont csak 1,797 millió alkalommal. Nem tudni a magyarázatot a visszaesésre.
Alkoholszonda-alkalmazások száma (Forrás: ORFK)
Romló személyautós adatok, javuló bringás statisztikák
Csak magyar rendszámos személyautóból 4 millió fut az utakon, ebből következően minden évben messze a legtöbb balesetet ezek vezetői okozzák, a sérüléssel járó eseteknek tavaly több mint a kétharmadát (9654, 68 százalék). Arányokat nézve három százalékkal több íródott a rovásukra tavaly, mint 2020-ban (akkor 8992 balesetet okoztak, ami abban az évben az összes eset 65 százaléka volt).
Eközben a kerékpárosok mellett talán meglepő adat tűnt fel a rendőrségi Excelben. Precíz statisztika nem létezik ugyan erre, de a Budapesten élők – vagy ott akár csak alkalmilag közlekedők – tapasztalatai szerint megnövekedett az elmúlt két évben a városban bringát használók száma. A járvány miatt a legtöbb megyeszékhelyen hasonló tendencia figyelhető meg.
Emiatt különösen érdekes, hogy a balesetokozók sorában második helyen álló kerékpárosok miatt tavaly országosan lényegesen levesebben sérültek meg a közlekedés szereplői közül, mint egy évvel korábban (1615 vs. 1307, mínusz 19 százalék).
A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okozói (Forrás: ORFK)
(Nyitókép: Donka Ferenc, MTI)
FRISSÍTÉS – Február 9-én az alábbi választ küldte az ORFK a kérdéseinkre:
A közúti közlekedési balesetek visszaszorítását célzó szakmai munkát a Rendőrség kiemelten kezeli. Ennek keretében természetesen végez elemzéseket, és a közlekedésbiztonságával kapcsolatos megállapításait rendszeresen közzé is teszi. A statisztikai adatok elemzése és az okkutatás komplex feladat. Ezek alapján szakmailag megalapozott álláspont kialakítása az előzetes adatgyűjtés után mindössze egy hónappal nem elvárható és felelősen nem is tehető meg.
A Rendőrség által közzétett, a 2021. évre vonatkozó személysérüléses közúti közlekedési balesetek adatai előzetes adatok. A statisztikai adatgyűjtés módszertana miatt az adatgyűjtés 2022. január 30-án fejeződött be. A tavalyi év végleges, hivatalos adatainak fő számait 2022 márciusában teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A részletes adatokat pedig 2022 júniusában fogják megjelentetni.
